Nem vinnének, hoznának menekülteket

Új eljárásra utasította a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a bevándorlási hivatalt két bangladesi menekült ügyében – írja a Népszabadság. Egyikük arra hivatkozva adott be menedékkérelmet Magyarországon, hogy Bangladesből az ottani árvíz miatt jött el, másikuk a rossz életkörülményekre hivatkozott. A hivatal a kérelmeket elutasította, mivel a bangladesiek Szerbián keresztül érkeztek és kiutasította őket a Szerb Köztársaság területére.

A bíróság ugyanakkor kifogásolta, hogy a hivatal az eljárás során nem vizsgálta, hogy a kérelmezett számára Szerbia valóban biztonságos harmadik országnak minősül-e. A döntés természetesen nem eredményezi azt, hogy a kérelmezetteket elismerik menekültként, hanem azt, hogy a megismételt eljárásban egyedileg kell vizsgálni, hogy Szerbia számukra biztonságos országnak tekinthető-e. A határozat megszületését a tranzitzónában várják meg.

Együttérzésre, valamint az ENSZ-alapokmánnyal összhangban álló közös álláspont elfogadására szólította fel az európai vezetőket hétfőn az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun a keddi miniszteri tanácskozás és a szerdai csúcstalálkozó elé időzítette levelét, melyben aggodalmának ad hangot a menekültek európai helyzetének romlása miatt.

Az ENSZ-főtitkár sürgette, hogy az európai államok tegyenek eleget nemzetközi kötelességeiknek, beleértve a menedékkérelemhez való jog, valamint a visszaküldésre vonatkozó tilalom tiszteletben tartását. Rámutatott, hogy növekvő aggodalommal követte az európai határok lezárását és azt, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő befogadó kapacitások, a menedékkérőket pedig egyre nagyobb mértékben kriminalizálják.

Ban Ki Mun szerint mindenkit méltósággal, az emberi jogok tiszteletben tartásával kell fogadni. Emlékeztetett, hogy szeptember 30-ra, az ENSZ-közgyűlés általános vitája alkalmával rendkívüli tanácskozást hívott össze, hogy megvitassák azokat a kihívásokat, amelyeket a menekültek számának világszerte bekövetkezett növekedése jelent.

A kormány nem készült fel kellően a menekültválság kezelésére – jelentette ki Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő hétfőn a Nova TV esti híradójában.

A helyzet még mindig nem olyan stabil és biztonságos, mint amilyennek lennie kellene: aggasztó, hogy ellenőrzés nélkül ennyi ember jön be az országba, akikről nem tudjuk, kicsodák, és mit akarnak – mondta az államfő. A határellenőrzés nem működik, és a helyzet csak azután javult, hogy a menekültek nagy részét Magyarországra szállították – tette hozzá.

A horvát kormány “B-terve”, miszerint az illegális bevándorlókat a magyar határ felé irányítják, reakció az “A-tervre”, amely nem is létezett – szögezte le Grabar-Kitarovic.

A napokban felmerült a kérdés, hogy vajon ezek a migránsok mind menekültek-e egyáltalán – jelentette ki az államfő. “Merkel (német kancellár) behúzta a kéziféket, és nincs tudatában annak, hogy az a rengeteg autó, amely most feltorlódott az utakon, káoszt okozott” – mondta.

A horvát államfő szerint mindenkinek az az érdeke, hogy a helyzet ellenőrzés alatt álljon, csak abban nem tudnak megegyezni, hogy ezt milyen módon érjék el. Szerinte a horvát kormány túl könnyedén vette a problémát.

Hétfő este újabb menekültek érkeztek a barcsi határhoz, ahova Horvátországból buszokkal hozták őket – erről az M1 aktuális csatorna tudósítója számolt be.

A Dráva-hídhoz nem sokkal nyolc óra előtt 10 busszal érkeztek meg a menekültek – mintegy 500-800 ember -, akiket a magyar rendőrök lekísértek a hídról az ideiglenes pihenőhelyhez, ahol segélyszervezetektől ital, élelmet, ruhát, takarót kaptak. Rövid pihenő után a rendőrök tovább kísérik őket Dráva-partján lévő sétányon a körülbelül fél kilométerre lévő vasútállomásra, ahol már bent áll egy szerelvény, ami a felszállást követően azonnal elindul.

Sajtóinformációk szerint ma éjjel még további 500-600 menekült érkezésére számítanak a somogyi városban.

Az Európai Uniónak többet kellene tennie a kontinenst érintő migrációs válság megoldása érdekében – jelentette ki hétfőn Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, az előző napi választásokat megnyerő Sziriza párt vezetője. A kormányfő sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy részt fog venni a szerdai brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozón, s ő fogja képviselni Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnököt. Korábban arról lehetett olvasni a sajtóban, hogy a menekültválság megvitatására szolgáló tanácskozáson Görögországot – nyilván a hétvégi parlamenti választás s az ennek nyomán zajló kormányalakítási tárgyalások miatt is – Prokopisz Pavlopulosz görög államfő fogja képviselni.

“A menekültkérdés ügyében sokat várok ettől a döntő fontosságú csúcstalálkozótól” – mondta Ciprasz a Pavlopulosszal közösen tartott sajtóértekezletén. “Lehetséges, hogy Európa tudatára ébred a hatalmas felelősségének egy európai problémában, amely nem nehezedhet kizárólag ránk, a térség országaira” – tette hozzá.

Athén azt állítja, hogy kész jobban ellenőrizni határait, s különválasztani egymástól a menedékkérőket, illetve a megélhetési céllal érkező migránsokat, de ennek fejében annak a tervnek a végrehajtását követeli, melyet az Európai Bizottság dolgozott ki a szíriai, iraki és eritreai menekülteknek a tagállamok közti elosztására.

A legfrissebb adatok szerint az év eleje óta több mint 300 ezer menekült és migráns érkezett a Földközi-tengeren keresztül Görögországba.

Kollégiumot nyitnak menekült fiataloknak Bécsben, januártól ezer fiatal vehet részt kurzusokon, melyek az oktatási rendszerbe való beilleszkedésüket segítik – tudósít az MTI. A 15 és 21 év közti fiatalok minden hónapban jelentkezhetnek majd angol és német nyelvi, valamint számítástechnikai kiscsoportos tanfolyamokra. A kezdeményezésre hatmillió eurót szánnak, aminek felét az Európai Szociális Alap állja.

A horvát rendőröknek regisztrálniuk kellene a menekülteket, hiszen náluk lépnek be elsőként az EU területére, de azt nem tudni, eddig hány fő esetében tették ezt meg a hozzájuk érkező tízezrek közül. Egy idő után már ellenőrzés nélkül szállították a magyar határhoz a tömeget, az emberek legtöbbje egyből ment is a különvonatokkal és buszokkal Hegyeshalomra.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta az RTL Klubnak elmondta: mivel Horvátország nem tagja a schengeni övezetnek, a magyar hatóságoknak minden egyes embert ellenőrizniük kellene, függetlenül attól, hogy megteszik-e ezt előttük a horvátok vagy sem. A magyar rendőrség tehát nem tartja be a schengeni szabályokat – tette hozzá.

A bevándorlási hivatalnál azt közölték: aki menedékkérelemmel fordul hozzájuk, azt regisztrálják. Kovács Zoltán kormányszóvivő viszont elismerte: a magyar hatóságok nem ellenőriznek mindenkit, akit Hegyeshalomra visznek, azért nem, mert nem hajlandóak együttműködni, erőszakkal viszont senkit nem lehet erre kényszeríteni.

A menekültek így ellenőrzés nélkül jutnak át Ausztriába, ahol szintén nem tudják ellenőrizni őket – derült ki a riportból.

Tüntetést tartottak hétfőn a római magyar nagykövetség épületének közelében a magyar kormány bevándorlási politikája ellen, a mintegy száz tüntető egyebek között a “szégyen” szót skandálta.

Többek között olyan jelmondatok jelentek meg a tüntetők transzparensein, hogy “Magyarok, a múltban ti is menekültek voltatok!”, “Maradjunk emberségesek!”, “Senki sem maga választotta, hogy menekült legyen!”, “Elsők az emberek, azután a határok!” A békés demonstrációt a Baloldal Környezet Szabadság (Sel) nevű olasz baloldali parlamenti ellenzéki párt szervezte az úgynevezett Mezítlábasok civil mozgalmával, amely szeptember 11-én az EU bevándorlási politikája ellen is országos megmozdulást tartott.

A magyar nagykövetségnél rendezett tüntetéshez csatlakozott mások mellett az Amnesty International (AI), az Emergency, valamint az Orvosok Határok Nélkül olasz szervezete is.

A rómaival egy időben tüntetést tartottak a milánói magyar főkonzulátusnál is mintegy hetven résztvevővel. Szeptemberben ez volt a harmadik megmozdulás a római magyar nagykövetségnél: a korábbiak közül egyet a magyar kormány migrációs politikája ellen, egyet pedig ennek támogatására rendeztek.

Viviane Reding korábban az Európai Bizottság biztosa volt, ma az Európai Parlament tagja, ráadásul az Európai Néppárt padsoraiban ül, ahol a Fidesz politikusai is.

Orbán ma nagyot ment a parlamentben, kerítést húzna mindenhová, szerinte az a megoldás. Reding ezt nem hagyta szó nélkül, két nappal az EU-csúcs előtt üzent Orbánnak.

Nem, a menekültek nem veszélyeztetik Európát, de a populista nyilatkozatok és az embertelen kijelentések igen, Mr. Orbán!

NO the #refugees don't put #Europe at risk M. #Orban ! But your populistic statements and inhumane decisions YES !

— Viviane Reding (@VivianeRedingEU) September 21, 2015

Hetek óta viszik csuklós BKV-buszok a menekülteket, keresztül az országon, a határátkelőkre vagy a befogadó állomásokra. A 444 utánajárt, ki fizeti a buszok költségeit, vagyis megkérdezte a fővárosi közlekedési társaságot.

A BKV erre azt válaszolta, hogy szándékaik szerint az ORFK-val megkötendő szerződés biztosítja majd a fedezetet, ennek az előkészítése folyamatban van. Vagyis a BKV szerződés nélkül vesz részt a menekültek szállításában, átlagosan napi 30-35 busszal, amit nem a budapesti járatokból vesznek ki, hanem a szabad kapacitásból.

Szerbia nem egyezik bele, hogy kerítéssel elkülönítsék – jelentette ki Ivica Dacic szerb külügyminiszter hétfőn Varsóban, az EBESZ emberi jogi konferenciájának nyitó ülése után. Közölte: országa az európai megoldás része, és nem az áldozata akar lenni.

„Határok nélküli Európa helyett kaptunk egy Európát egy hatalmas vasfüggönnyel. Ez hatalmas veszteség gazdaságunk számára. Az Európai Uniónak gyorsan kell reagálnia az ilyen dolgokra. A határokat csak háború idején lehet lezárni” – mondta Dacic, hozzátéve, hogy országa „nem engedheti meg magának, hogy szögesdrótkerítéssel körülvett koncentrációs táborrá váljék”.

„Vajon ilyen Európai Unióért harcoltak-e a jelenlegi tagországok és ilyenbe akart-e belépni Szerbia?” – tette fel a kérdést. Szerinte ha az európai államok annyi katonával kapcsolódtak volna be az Iszlám Állam elleni harcba, amennyit a menekültekkel szemben mozgósítottak, „már régen nyertünk volna”.

Európa azért született, hogy ledöntse a falakat, nem azért, hogy építse őket – mondta Matteo Renzi olasz miniszterelnök hétfőn. Kijelentette: a magyar kerítés Olaszországra is tartozik, ha ugyanis Magyarország felé feltartóztatják a migrációt, Olaszországnak kell megtalálnia a módját, hogyan segíthet a szabadságra vágyó menekülőknek.

Abban az Európában emelnek falakat, amely éppen egy fal leomlásával született meg – jelentette ki Renzi, aki Italo Calvino olasz írót idézve hangsúlyozta, hogy a falak építésekor mindig arra is kell gondolni, amit az ember a falon kívül hagy.

Az M1 aktuális csatorna tudósítója szerint a csoportot Szentgotthárdra és Vámosszabadiba viszik.

A menekülteket a korábbiakhoz hasonlóan kisebb csoportokban kísérték rendőrök a határról a vonathoz, és körülbelül egy óra alatt mindenkit felszállítottak rá. Az MTI értesülése szerint a 14 kocsiból álló szerelvény 16 óra után elhagyta a zákányi pályaudvart.

A horvát hatóságok nem vesznek ujjlenyomatot a menekültektől a regisztráció folyamán – azokat, akik nem rendelkeznek személyes okmányokkal, lefotózzák, akiknek pedig van valamilyen igazolványuk, azoknak átírják a nevét egy papírra és aláíratják velük. A hatóságok azt mondják nekik, hogy ezzel a papírral elhagyhatják az országot – tudósított az M1.

A 24 sata című horvát napilap szerint a belügyminiszter azzal érvelt, hogy azért nem vesznek ujjlenyomatot, mert az megijeszti a menekülteket.

Hétfőn délután egyébként újabb menekültcsoport jelent meg a beremendi határátkelőnél, akiket több busszal hoztak. Őket a magyar határőrizeti szervek a magyarbólyi vasútállomásra utaztatják, onnan vonattal viszik tovább.

A francia baloldali Libération a nap embere című rovatában Molnár Róbertet, a magyar-szerb-román határon fekvő Kübekháza független polgármesterét mutatta be.

A francia baloldali lap szerint a települést 13 éve irányító 46 éves Molnár Róbert “szülőfaluját nem egyszerűen egy tündérmesébe illő virágokkal és uniós zászlókkal díszített településsé változtatta, hanem kiváló kapcsolatokat épített ki a szomszédos romániai és szerb településekkel is”. Ezt teszi most tönkre a magyar határkerítés – vélte a tudósító Florence La Bruyere. Az 1997 óta a román és szerb testvérfalvakkal májusban közösen megrendezésre kerülő pikniknek is vége szakad, mert a szerb és román határon épülő kerítés gettóként fogja körbezárni Kübekházát.

“Ez egy új vasfüggöny” – mondta a lapnak a polgármester, aki szerint a hármas határpontnál tervezett, Triplex elnevezésű ipari és logisztikai park és a településeket összekötő utak terve is kútba hullik, mivel “a diplomáciai kapcsolatok nagyon megromlottak”. A polgármester szerint a “felesleges kerítés kizárólag belpolitikai célt szolgál”, Orbán Viktor a szélsőjobboldalhoz átpártolt szavazóit akarja visszahódítani, és elterelni a figyelmet “a korrupcióról vagy a romokban heverő egészségügy és közoktatás problémáiról”.

Kutyájával együtt érkezett egy 17 éves szíriai fiú Damaszkuszból Görögországba – írja az Independent. Aslanra és kedvencére az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai figyeltek fel Leszbosz szigetén. A súlyos polgárháború miatt kellett elhagyniuk otthonukat.

Amikor a segélymunkások megkérdezték, miért nem hagyta Szíriában az állatot, annyit mondott: „szeretem a kutyámat”. Egy ENSZ-szóvivő elmondta: sok hasonló esetet láttak már, nem Aslan az egyedüli, aki a veszélyes tengeri átkelés után háziállattal ér partot. „Hiába kell menekülniük a harcok miatt, sok emberben fel sem merül, hogy sorsukra hagyják kedvencüket” – fejtette ki.

A német országos köztelevízió, a ZDF a bajor konzervatív CSU-nak a menekültválságban képviselt álláspontjával összefüggésben foglalkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel egy kommentárban, amely a televízió heute.de című hírportálján jelent meg.

A CSU “Egy százalék doktrinája” című kommentárban a szerző, Elmar Theveßen kiemelte: érthető, hogy a CSU igazat ad Orbán Viktornak abban, hogy jogszabályi kötelesség az uniós külső határok védelme, de “nem lenne szabad elsiklani a színtiszta iszlám- és idegenellenesség felett”.

Theveßen szerint Orbán Viktor megmondta, hogy nem akar muzulmánokat a hazájában, mert veszélybe kerülne a keresztény Magyarország, Milos Zeman cseh elnök pedig el is mondta, hogy miért; azért, mert genetikailag alkalmatlanok a beilleszkedésre.

Mindez “tiszta rasszizmus, és aki így gondolkodik, az az európai értékközösségen kívülre helyezi magát” – írta egyebek között a ZDF kommentátora.

A Fidesz keményvonalas migrációs politikája nagy siker Magyarországon – írja hétfői számában a Financial Times brit gazdasági, politikai napilap európai kiadása. A lap szerint a határait lezáró Magyarország szidalmakkal és diplomácia elszigetelődéssel néz szembe, Horvátország a menekültek határhoz buszoztatásával kényszeríti a migránsok átvételére, amit Magyarország szánalmasnak nevezett.

Budapest azt mondja: nem volt más választása, mint lezárni a határokat, és bár sok civil kedvesen fogadta a bevándorlókat, a lakosság nagyrészt egyetért a határok lezárásával. Az újság budapesti tudósítása a kormánypárt népszerűségének emelkedéséről ír, a Századvég felmérésére hivatkozva.

Csaba László, a CEU tanára úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem fér kétség ahhoz, hogy a miniszterelnök politikai célokra használja a migráció kérdését, hogy a Jobbik előtt járjon.

Sokak szerint Orbán már megnyerte a 2018-as választást, ami egy évvel ezelőtt nem volt ilyen biztos

– magyarázza a professzor.

Vessenek egy pillantást országgyűlési közvetítésünkre is, ott is a menekülthelyzet a téma. Most például megszavazták, hogy a katonák is igazoltathatnak, előállíthatnak és egyéb olyan intézkedéseket tehetnek, amire amúgy a rendőrök vannak feljogosítva. Itt írtunk erről.

Az Országgyűlés hétfőn a rendőrségnek és a honvédségnek is új jogosítványokat, valamint feladatokat adott a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére.

A törvénymódosítások eredményeként a migrációs válsághelyzetben feladatot kapó katonák sok tekintetben a rendőrökre vonatkozó szabályok alapján intézkedhetnek. Így például

• igazoltathatnak, elfoghatnak és előállíthatnak, átvizsgálhatják a ruházatot, csomagokat és járműveket, továbbá idegenrendészeti intézkedésben és határforgalom-ellenőrzésben is részt vehetnek, ezek során pedig kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak
• a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve külföldi felderítő tevékenységet végezhetnek az államhatár rendjét veszélyeztető, valamint a terrorizmussal összefüggő cselekmények felderítésére, beleértve az embercsempészek felkutatását és leleplezését
• lezárhatnak egy területet, majd megakadályozhatják, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzon, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezhetik. A katonák a rendőrségre vonatkozó szabályoknak megfelelően készíthetnek kép- és hangfelvételeket
• a határra vezényelt katonák bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas kényszerítő eszközt is használhatnak, azonban azok nem irányulhatnak az emberi élet kioltására, a másképpen el nem hárítható támadások kivételével. A rendőrséghez hasonlóan a honvédek esetében sem jelent majd lőfegyverhasználatot a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, valamint az elfogó háló alkalmazása.
• a honvédség a közúti forgalmat is irányíthatja, korlátozhatja vagy szüneteltetheti.

A törvény kimondja, hogy a válsághelyzettel kapcsolatos fő feladatellátás a rendőrség hatáskörébe tartozik, amit a honvédség csak segíthet. A honvédség a határon saját katonai függelmi rendszerében, katonai parancsnokai vezetésével lesz jelen, és a katasztrófahelyzetekhez hasonlóan pontosan meg kell határozni a válsághelyzetben feladatot vállaló honvédségi erők feladatait, létszámát, eszközeit, fegyverzetét és a feladatellátás helyét.

A parlament döntésével felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben határozza meg, a honvédség mely létesítmények őrzésében, milyen módon vegyen részt. A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A képviselők 151 igen szavazattal, 12 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el a Fidesz-KDNP előterjesztésének sarkalatos, kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit. Igennel a kormánypártok és a Jobbik képviselői szavaztak, az LMP-sek és a függetlenek közül 7-en nem támogatták a javaslatot, a szocialista frakció és egy független képviselő pedig tartózkodott.

Ábrándokat kerget az Európai Unió, ha azt gondolja, hogy a kötelező kvótarendszer megoldja a migrációs válságot – mondta Szijjártó Péter, aki a visegrádi négyek külügyminisztereinek rendkívüli találkozóján vett részt Prágában.

A tárcavezető sokadszorra is elismételte a kormány álláspontját, ami szerint „az igazi megoldás az lenne, ha az EU visszaszerezné az ellenőrzést saját határai felett és ismét képes lenne megvédeni saját határait”. Ezen a téren Görögország jelent neuralgikus pontot Szijjártó szerint. „Európai felelősség, európai feladat, hogy Görögországot alkalmassá tegyük az EU külső határainak megvédésére” – mondta a külügyminiszter. Ehhez szükségesnek látja egy „masszív európai erő” létrehozását.

„Magyarország mai nehéz helyzetét az okozza, hogy két EU-ország tudatos és demonstratív módon lábbal tiporja az európai uniós jogszabályokat” – jelentette ki Szijjártó, aki szerint sem Görögország, sem Horvátország nem regisztrálja a menekülteket, csak tovább küldi őket nyugat felé, illetve Horvátország konkrétan Magyarországra szállítja őket.

A külgazdasági és külügyminiszter a román kormányfő nyilatkozatára reagálva Európa szégyenének nevezte, hogy egy bűnvádi eljárás alá vont miniszterelnök “folyamatosan, hazug módon rágalmaz egy szomszédos országot”.

A román kormányfő hétfőn kijelentette: fenntartja Magyarországgal kapcsolatos álláspontját, és ismét bírálta a magyar-román határra tervezett kerítés megépítését. Victor Ponta a többi között azt mondta: Magyarországnak a menekültkérdésben tanúsított magatartása Európa-ellenes és szégyen Európa számára.

Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által hétfőn kiadott közleményében kiemelte: Magyarország az európai szabályokat betartva jár el a bevándorlás kezelésében. Az ország nehéz helyzetét a miniszter szerint éppen az okozza, hogy két másik EU-tagállam “szándékosan és demonstratívan” megsérti az uniós szabályokat: Görögország “nem tudja megvédeni határait”, Horvátország pedig “regisztráció nélkül ezresével hordja be a bevándorlókat Magyarországra.”

Lengyelország kész több menekültet befogadni annál, mint amennyit az Európai Bizottság által javasolt kötelező kvótarendszer előírna, az Európai Uniónak azonban jobban kellene védenie a határait, és garantálnia kellene állampolgárai biztonságát – közölte a lengyel külügyminiszter a hétfőn több európai napilapban is közzétett írásában. Grzegorz Schetyna véleméyne egyebek mellett a lengyel Gazeta Wyborcza és a német Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban megjelent írásában.

A tárcavezető szerint jobban kellene védeni az Európai Unió külső határait a káosz fokozódásának és a határok lezárásának megelőzése érdekében, az uniónak pedig erősítenie kellene az együttműködését a szomszédos országokkal. Véleménye szerint az uniónak fogadóközpontokat kellene felállítania az érkezők személyazonosságának ellenőrzésére, biztonsági átvilágítására, valamint a gazdasági bevándorlók és a menekültek elkülönítésére, emellett a biztonságos országok közös, uniós listájának összeállítására szólított fel.

A lengyel külügyminiszter kifejtette, hogy stabilizálni kellene a helyzetet a származási országokban, például Szíriában és Líbiában.  Grzegorz Schetyna emlékeztetett: országa az uniós kormányfők júniusi találkozója után kétezer menekült befogadását vállalta 2016-2017-ben.

Az európai bizottsági elnök által ismertetett javaslatcsomag szerint a tagországoknak összesen 160 ezer menedékkérőt kellene elosztaniuk egymás között kötelező kvóták alapján a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamból, Olaszországból, Görögországból és Magyarországról. Az Európai Bizottság tervének értelmében Lengyelországnak mintegy 12 ezer, az elmúlt hónapokban a kontinensre érkezett menekültet kellene befogadnia.

Brüsszelben már beletörődtek abba, hogy a magyar kormány nem akar elosztóközpontokat és azon vitáznak, hogy honnan vigyenek el 54 ezer embert, ha nem tőlünk – írja az Index Eurológus-blogja. A megbeszélések a hétvégén is zajlottak, három lehetőség körvonalazódott: az egyik szerint Olaszország és Görögország keretét emelik meg, a másik szerint tartalékot hoznak létre belőle, amelyet bármely tagállamból feltölthetnek, ahová hirtelen sokan érkeznek, a harmadik szerint pedig Németország kapna lehetőséget arra, hogy a hozzájuk érkezettek közül 54 ezer embert máshová irányítson az EU-ban.

Az Európa Tanács elnöksége azt reméli, hogy kedden a belügyminiszterek találkozóján pontot tesznek a kvótavita végére. Elképzeléseik szerint minden tagállamnak kötelezővé tennék a részvételt az áthelyezési műveletben, vagy menedékkérők befogadásával, vagy pénzügyi hozzájárulással. Kormányközeli források szerint Orbán Viktornak nincs ellenére, hogy Magyarország menekülteket fogadjon be, amint a déli határt sikerül ellenőrzés alá helyezni.

A határországokban, illetve frontországokban felállított fogadóközpontokban irányítanák tovább a kijelölt tagállamokba az érkezőket, a menedékkérelmük tényleges elbírálása már ott történne meg. Az áthelyezés viszont akkortól indulhat meg, hogy a „hotspot” néven is emlegetett fogadóközpontok megépülnek. Ha kedden megszületik a megegyezés, akkor szerdán már életbe léphet a 120 ezres áthelyezési művelet.