Bár Ciprus uniós csatlakozása után megszüntette az offshore státuszt (ez rendkívül kedvező adókulcsot jelent olyan vállalkozásoknak, melyek tényleges tevékenységet nem végeznek abban az államban, ahol be vannak jegyezve), az ország ettől még megmaradt adóparadicsomnak – írja a Népszabadság. Az alacsony elvonások miatt nem kevés magyar tartja megtakarításainak egy részét például nicosiai bankokban.
A magyarok közvetlen ciprusi tőkebefektetéseinek értéke 2011 végén elérte a 280 milliárd forintot, ez több mint kétszerese például ugyanezen oroszországi mutatónak. A magyarok adóoptimalizálásról szóló ciprusi ténykedését jól illusztrálja, hogy a KSH adatai szerint 2011-ben a szigetországba irányuló export csupán 13 milliárd, az onnan importált áruk és szolgáltatások értéke pedig 15 milliárd forint volt.
Más országok vállalkozóihoz hasonlóan a magyarok is előszeretettel tulajdonolják cégeiket Cipruson bejegyzett társaságon keresztül. Az MNB adatai szerint a Ciprusról Magyarországra irányuló tőkebefektetések értéke 2011 végén 981 milliárd forint volt, ám ennek kétharmada speciális célú vállalatokhoz, kvázi offshore cégekhez kötődik – számol be róla az újság.
A magyarok is befürödnek
A magyar befektetők 170 milliárd forintnál nagyobb összegű betétet tarthatnak Cipruson – írta az Azénpénzem.hu. A gazdasági portál idézi azonban Karagich Istvánt, a vagyonosabb rétegek szokásaival kapcsolatban a hazai piacon a leginkább szakértőnek számító Blochamps Capital vezetőjét, aki úgy becsüli, hogy 170 milliárd forintnál nagyobb összeget tarthatnak a szigetországban. Katona Ildikó, az MKB vagyonosokkal foglalkozó üzletágának vezetője a Blochamps által rendezett pb-konferencián azt mondta: ha a magyarok között elterjedne, hogy a ciprusi bankok bajban vannak, akkor a vagyon hazahozatalának volumene pillanatok alatt 100-200 milliárd is lehetne.
A Blochamps korábban azt becsülte, hogy a pb-ügyfeleknél a pénzkiáramlás havi összege a 2012. évi, a pánik utáni időszakban tapasztalt 15 milliárd forint körüli összegről országos szinten az idén 20-25 milliárd forintra nőhet. Karagich most csak annyit mondott, hogy a pénzkiáramlás biztosan nem lesz szerényebb a tavalyinál. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet a ciprusi intézkedés. Ezután – emelte ki – sohasem tekinthető olyannak a bankbetétek és az állam viszonya, mint korábban. Arra azonban szerinte mindenképpen szolgál majd ez a lépés, hogy a nagybefektetők a csupasz hozam, a szolgáltatási színvonal és egyéb hasonló tényezők mellett például a geopolitikai kockázatokra is figyeljenek pénzük helyének kiválasztásakor. Ilyen szempontokra eddig szinte kizárólag a nagyobb cégek ügyeltek.
Brüsszel hátrál, egy kicsit
Közben kiderült, hogy módosítanának a ciprusi bankbetétekre tervezett különadón az euróövezet pénzügyminiszterei. Hétfő késő esti értesülések szerint a miniszterek egy telefonkonferencia keretében arra tettek javaslatot, hogy a 100 ezer euró alatti betétekre ne vessenek ki semmifajta adót, a 100 ezer euró feletti megtakarításokra viszont a korábban tervezettnél magasabb, 15,6 százalékos egyszeri illetéket rójanak ki.
Mindezt egy görög pénzügyminisztériumi képviselő közölte Brüsszelben. Az értesülést hivatalosan egyelőre nem erősítették meg. Az euróövezeti pénzügyminisztereknek a módosítással az a céljuk, hogy a szerényebb bankbetéttel rendelkezőket ne sújtsák különadóval, valamint hogy a nicosiai parlament nagyobb valószínűséggel fogadja el a tervet, amelynek megszavazása így is nagyon esetleges.
A ciprusiak féltik bankrendszerüket, amelyben jelentős betétállománnyal rendelkeznek gazdag orosz és más nemzetiségű pénztulajdonosok, ez a terv nem sokkal különbözik attól, amellyel Brüsszel még a hét végén rukkolt elő. Abból a szempontból nincs különbség, hogy ez a terv is 5,8 milliárd euró adóbevételt hozna – mondta a meg nem nevezett görög forrás.
“Ciprus egyáltalán nem akar magas adókulcsot a 100 ezer euró feletti bankbetétekre, mert akkor a betétesek elviszik a pénzüket. A betétek kétharmada külföldieké” – tette hozzá.
Az eredeti terv lehúzta az euró- és a részvénypiacokat, és felháborodást váltott ki az átlagos ciprusiakból, akik úgy érzik, őket akarják kényszeríteni arra, hogy oldják meg a bankválságot az országban. A látra szóló betétek tulajdonosai a hétvégén kiürítették a bankjegykiadó automatákat. A bankok csak csütörtökön nyitnak ki újra, hogy ne rohamozzák meg őket az ügyfelek. Hétfőn több százan tüntettek a parlament előtt a bankbetétadó terve ellen.
Egy globális bankszövetség, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) ügyvezető igazgatója a Reutersnak azt mondta: a ciprusi bankbetétadó terve “hihetetlenül veszélyes precedenst” teremt, és aláássa azt a bizalmat, amelyet az utóbbi hónapokban sikerült felépíteni az adósságválság európai kezelésével kapcsolatban. A terv szakít azzal a gyakorlattal, hogy a bankbetétesek megtakarítása garantált.
“Ezzel rövid, közép- és hosszú távon is sok különböző destabilizáló hatás keletkezik. Ha lesz még ilyen válság bármely európai országban, akkor majd a betétesek felteszik maguknak a kérdést: idegeskedjek azon, hogy továbbra is érvényesek-e az eddigi szabályok, vagy sem?” – mondta Tim Adams. Az IIF a világ legnagyobb pénzintézeti érdekkijáró csoportja, 450 tagcége van. Tavaly a Görögország adósságának elengedéséről szóló tárgyalásokon a magánhitelezők részéről a legjelentősebb tárgyalófél volt. A ciprusi válságról szóló tárgyalásokhoz azonban nincs köze.