A lap csütörtöki számában Szász Károly kifejtette, hogy szerinte a pénzügyi ombudsman intézménye akkor lenne hatékonyabb, ha ott vizsgálódhatna, ahol a felügyelet fogyasztóvédelmi hatásköre nem él. A piaci szereplők számára pedig alapvető fontosságú volna, hogy kiszámíthatóan, stabilan számolhassanak a közterhekkel, annak mértéke ne változzon menet közben.
A szakember szerint a kormányzati intézkedések hatására átalakulhat a pénzügyi szolgáltatások struktúrája. A tranzakciós illeték bevezetése nyomán vélhetően még hangsúlyosabbak lesznek az elektronikus csatornák, és visszaszorulnak a készpénzműveletek. A külkereskedelmi forgalomban érintett nagyvállalatok vélhetően mérlegelni fogják, hogy a határokon túlra vigyék-e számlaforgalmuk egy részét. Ez viszont aligha lehet a hazai bankrendszer érdeke – hangsúlyozta az elnök.
A szakemberek most arra számítanak, hogy a bankok a meglévő nagyvállalati ügyfélkör egy részénél nem tudják majd továbbhárítani a terheket, míg másoknál − például új ügyfelek, nagy cégek, kisvállalkozások, és a lakosság esetében − komolyabb lehet a változás.
A PSZÁF elnöke közölte: figyelemmel kísérik majd a banki kondíciók változását, és a vizsgálat nemcsak a bankokra, hanem a pénzügyi szolgáltatókra kiterjed, így akár a csekkforgalom szempontjából felügyelt Magyar Posta Zrt.-re. Sehol nem engedhető, hogy ha az illetékre hivatkozva emelnek költséget a piaci szereplők, akkor annál nagyobb mértékben nőjenek az ügyfélterhek – mondta.
