Mindig is voltak bolond szomszédok, akiknek pincéjében félévi hideg élelem volt, mert arra számítottak, hogy bármelyik pillanatban beüthet a katasztrófa. Összedől majd a társadalom, gondolták, s nekik kell majd magukról gondoskodniuk, mert nem lesz élelmiszer, víz, orvosi ellátás, rendőrség, mentő, iskola. Ám ezek az emberek zömmel maguk is tudták, hogy érdemes titkolni félelmüket, mert a környezetük hülyének nézné őket. Legfeljebb a bajszuk alatt durrogva nyugtatgatták magukat azzal, hogy „majd meglátjuk, ki nevet a végén”.
| Lesz világvége? |
|
Gyorsan tudjuk le a kötelező kört: ha Önt az érdekli, hogy lesz-e világvége, nézze meg ezt a videót.
Ha ez esetleg nem volt elég a megnyugtatásához, ajánljuk ezt az anyagot a maja naptár végével kapcsolatban. A világvége-jövendőlésekkel kapcsolatban általában pedig ezt az összeállítást érdemes elolvasni. Ha pedig a Nibiru még mindig aggasztja, akkor ajánljuk a Nemzetközi Csillagászati Egyesület honlapját, ahol Ön is követheti, hogy mikor milyen kőgolyók suhannak el a Föld környékén. Decemberben például a Toutatis nevű aszteroida fog elrepülni a Földhöz közel, s potenciálisan veszélyes objektummá is minősítették a kutatók. Mellesleg itt surrog körülöttünk már egy ideje, 1989-ben fedezték fel, legutóbb 2008-ban volt randink vele, s a tervek szerint idén pár száz méterre merészkedik majd hozzá egy űrhajó, hogy jól megnézze. A Földbe való becsapódásának a kockázata nullához közeli még legalább 600 évig – teszik hozzá. |
A hoaxok logikájával terjed
Ám úgy tűnik, a katasztrófák bűvöletében, vallási révületben vagy szimplán paranoiás tévképzetekben élők táborát egyre több hétköznapi városi ember gyarapítja Magyarországon is. Részben talán azért, mert az interneten – fórumokon, facebookon – sokkal gyorsabban tudnak a 2012: világvége típusú levelek terjedni.
A ködös jövendölések emberekre gyakorolt hatása sokszor a való világig is elér: az egyik hiedelem miatt kellett például egy francia hegycsúcs mászását megtiltani december végén.
Katasztrófaprepping
A történet másik fele azonban az, hogy – mint a Sandy hurrikán utóélete vagy épp a vörösiszap-katasztrófa is rámutatott – a települések sok esetben valóban nincsenek felkészülve a különböző katasztrófákra. Mint a New York Times írja, ez valóságos felkészülési hullámot indított el a békés amerikai külvárosok békés, nem paranoiás polgáraiban – erre angolul a to prepare ige szlengesített verziójából a prepping szót használják.
A cikk alaposan körüljárja, hogy a készülődök miként és miért raktároznak készleteket s gyakorolják a családi riadózást. Egy látványos képen bemutatja például, hogy egy családnak mennyi élelmiszerre és felszerelésre van – a családfő szerint – szüksége: több száz konzervvel, több tucat kiló gabonával és hüvelyessel, fegyverekkel és vetőmaggal készülnek a minden körülmények közötti önfenntartásra.
Fotó: Neményi Márton
S nem csak a neves amerikai újság foglalkozik a témával, szinte a csapból is ez folyik – még nálunk is. A National Geographic például Magyarországon is vetíti a témát körbejáró sorozatát „Túlélési praktikák” címen, szóval a magyar tévéközönség is kap képet az amerikaiak készülődéséről.
Innentől kezdve nem is túl nagy csoda, hogy a magyar internetezők körében is megjelentek a készülődők. Ott van például a maximálisan kulturált (értsd: a sikító paranoiától és összeesküvéselméletektől mentes) hangvételű Városi túlélő blog, amely önmeghatározása szerint erről szól:„Túlélési tippek, ötletek gyűjteménye városlakóknak, ha beütne a krach. Prepping – avagy felkészülten várni szokatlan helyzeteket.” A blog látogatói köre nem túl széles, de aktív: egy-egy posztra több tucat komment érkezik, s súlyos viták alakulnak ki arról, pontosan miként is lehet olcsón eltárolni három évre elegendő őröletlen gabonát a családnak.
A fegyvercentrikusok
Hasonló veszélyekről szól a Túlélőblog is, amely egy érzékelhetően fegyverbarát férfi – még a portréfotója is egy nagy puskával ábrázolja – katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos sajtószemléit és kommentjeit tartalmazza.
Ilyen hangvételű az Index fórumán 2002 óta futó Túlélés (Survival) című topik is, találó módon a „fegyverek, emberek, félelmek” csoportban. Itt a legutóbbi viták között volt egyebek között az, hogy a kerámiaszűrők vagy a nagynyomású RO szűrés a jobb, vagy hogy pontosan mire is alkalmas a szerszámíj.
Levlistákon készülnek
A legtöbb túlélőközösség azonban ennél jóval kevésbé átlátható módon működik. Ilyen például a 2012 blogon elindult levelezőlista, amely „ az elmúlt években elindult – minden valószínűség szerint az elkövetkezendőkben várható kisebb-nagyobb válságok, összeomlások túlélésének esélyét növelő – együttgondolkodásnak a továbbvitelére jött létre.” A lista egy túlélésre fókuszáló közösséget igyekszik létrehozni, ahol az „UH-kat”, azaz az „urbanizált hülyéket” segítik az „FT”-k azaz „földtúró parasztok”.
Ám azért a túlélők túlnyomó többsége viccnek tekinti a városi túlélést mint fogalmat, mint egy túlélő-túrázó-közösség honlapjáról is kiderül.
