Két éve még a Wired arról írt, hogy a megoldhatatlannak látszó technológiai problémák és sebességi korlátok miatt a felhőkorszak a végéhez közeledik. Tévedésük nyilvánvaló: a LinkedIn szerint 2019-ben a leginkább keresett szaktudások közt első helyen van a cloud computing, megelőzve a mobilalkalmazásokat, a felhasználói élménytervezést (UX), a közösségi médiát, sőt a mesterséges intelligenciát is – emelte ki szakmai blogjában az Invitech.
A LogicMonitor tanulmánya szerint 2020-ra a nagyvállalati folyamatok 83 százaléka zajlik majd felhőben. Daniel Zhang, az Alibaba vezérigazgatója pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy nemcsak vállalatcsoportjuk elsődleges üzleti tevékenységévé válnak a felhőszolgáltatások, de véleménye szerint hamarosan minden cég erre kell, hogy támaszkodjon.
Látva, hogy 2019-re mennyire hétköznapivá vált a cloudalapú szolgáltatások használata – mégpedig nemcsak a nagyvállalati és az IT-szektorban, de a kis- és középvállalkozások körében is –, nem nehéz elképzelni, hogy 5-10 éven belül minden egyes cég napi működésében fogja használni ezeket a technológiákat. Alátámasztják ezt mindazon költséghatékonysági, termelékenységi és rugalmassági szempontok is, amelyek ezeket a megoldásokat általánosan jellemzik.
Hogyan változik a „felhőzet” 10 év távlatában? Milyen fejlesztések következnek be bizonyosan? Ezeket a kérdéseket járta körbe az infokommunikációs vállalat blogcikke.
Bővül a Desktop-as-a-Service: újabb ütőkártya a távmunkához
A többi közt a már működő virtuális asztali infrastruktúra (DaaS) is a jelenleginél szélesebb körben el fog terjedni. A szolgáltatást harmadik félként erre szakosodott vállalatok nyújtják majd.
Bár ez a technológia már most is elérhető, a jövőben teljesen természetessé fog válni, hogy az adott üzleti vállalkozás munkatársainak minden felhasználói adata felhőben tárolódik majd. A dolgozó pedig bármely végponton bejelentkezhet saját virtuális asztalára, ahol pontosan ugyanahhoz fér majd hozzá, mintha saját íróasztalánál ülne a munkahelyi gépe előtt.
Ezáltal az adat és az eszköz elválnak egymástól, a hozzáférés függetlenedik a földrajzi helytől és a hálózattól, a távmunkának nem lesz többé technikai akadálya, az emberi hibák lehetősége pedig csökken.
A cikk folytatásában szó lesz az alkalmazásintegrációkról, és arról is olvashatnak, hogy a felhőalapú számítástechnika annyira alapértelmezetté válhat, hogy maga a „felhő” kifejezés is eltűnhet.
