Szabó Tímea független képviselő arról kérdezte Varga Mihályt:
Megegyezik ez a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló T/10377. számú törvényjavaslathoz benyújtott, Font Sándor által jegyzett módosító javaslat indoklásában említett 26 százalékkal?
2. A tervezett emelésnek mekkora része képez majd járulék-, illetve nyugdíjszámítási alapot? Mekkora bruttó, illetve nettó emelkedést jelentene ez a munkavállalóknak? Mekkora bérköltség-növekedést jelentene ez a munkáltatóknak? A cafeteria-rendszer tervezett átalakítása, így az utalványok helyett készpénzben történő kifizetés mekkora mértékben játszana szerepet esetleges minimálbér-emelésben?
A Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke arra is választ vár, hogy
4. A nettó bérhez képest kedvezőbb adó- és járulékteher mellett biztosítandó készpénzben kifizetett cafeteriajuttatások esetében milyen módon akadályozható meg, hogy a nettó bér részben vagy teljes egészében ne csökkenjen a kedvezőbb költségvetési teher mellett biztosított készpénzben kifizetendő cafeteriajuttatás miatt?
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter helyett Tállai András válaszolt. A miniszterhelyettes szerint már a költségvetés tervezésekor minden évben számolnak a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével, amelynél figyelembe veszik a bruttó átlagkereset növekedése iránti előzetes várakozásokat is.
A jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat
A minimálbér és a garantált bérminimum tekintetében is ezzel számoltak, de a konkrét mérték idén is a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) alakul ki. Azt szeretnék, ha a minimálbér a szociális partnerekkel történő megállapodás eredményeként emelkedne. A minimálbér és a garantált bérminimum az általános szabályok szerint viseli a közterheket.
Így lesz ez a jövőben is, függetlenül az emelés tényleges mértékétől.
Tállai András szerint a cafeteria-rendszer átalakításának nincs köze a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséhez,
a cafeteria készpénzesítése nem jelenti annak béresítését.
A munkáltatók és a munkavállalók bértárgyalásin korábban is szempont volt a cafeteria, mint kedvező juttatási lehetőség, a cafeteria készpénzesítése nem teremt új helyzetet.
A munkáltató a jövőben is adhat úgynevezett egyes meghatározott juttatásként önkéntes pénztári hozzájárulást dolgozóinak úgy, hogy a közterheket ő fizeti meg. Ugyanakkor a munkavállaló saját maga is korlátlanul fizethet be önkéntes pénztári számlájára, nyugdíj-előtakarékossági számlájára, illetve nyugdíjbiztosítása javára, befizetései alapján pedig adója meghatározott részének visszautalásáról rendelkezhet.
Az adózók közül egyre többen élnek is a lehetőséggel, a változó szabályok pedig akár arra is módot adnak egy magánszemélynek, hogy a pénzben kapott cafeteriát valamelyik öngondoskodási formába fektetve további kedvezményeket is érvényesítsen.
Az öngondoskodást a jövőben sem gátolja a cafeteria-rendszer.
