Üzleti tippek

Az adóhatóság előtt már nem lesz titok a külföldi számla

adók (adózás, )
adók (adózás, )
Elindult az automatikus globális adóügyi információcsere első fázisa. A 2016-os esztendő lényeges változást hozott az államok közötti banki adatcserében.

Elkezdődött az automatikus adóügyi információcsere első fázisa, amelynek keretében bizonyos országok már idén januárban megkezdték az adatgyűjtést, majd az ügyfelekre és azok számláikra
vonatkozó adatokat 2017-től továbbítják az illetékes országok adóhatóságai felé. Az új rendszer nem titkolt célja az, hogy az adóhatóságok tudomást szerezhessenek a külföldi országban lévő magán és céges számlákról, ezáltal megnehezítve az adóeltitkolást – írja a Mazars hírlevelében.

Az első lépések

Korábban számos ország, illetve azok pénzügyi szervezetei és biztosító társaságai nem mutattak hajlandóságot a banki információk kiszolgáltatására, ezért jelentős adóösszegek maradhattak eltitkolva az egyes adóhatóságok elől. 2014 októberében azonban sor került a 7. Átláthatóságról és Adóügyi Információcseréről szóló Globális Fórumra, az OECD és a G20 szervezésében.

A konferencia fő célja az országok közötti banki adatok nemzetközi információcseréjének megvalósítása volt, indirekt módon hozzájárulva a tömeges méreteket öltő adóeltitkolás meggátolásához.

A konferencia legnagyobb eredménye, hogy már 85 ország írta alá az automatikus adóügyi információcseréről szóló többoldalú megállapodást (Multilateral Competent Authority Agreement – „MCAA”).

A csatlakozás a gyakorlatban azt eredményezi, hogy egyes országok banki-és pénzintézetei és biztosító társaságai már 2016-ban, további országok pedig 2017-ben elkezdik az adatgyűjtést az ügyfeleikről, illetve a hozzájuk tartozó számlákról. Az adatgyűjtést követő évtől pedig a csatlakozó országok továbbítják az összegyűjtött adatokat az illetékességel rendelkező másik ország adóhatóságának.

Meglepetések a csatlakozó országok  körében

Mivel a konferencián résztvevő országok közül nem mindenki írta alá a megállapodást, így az országok között három csoportot kell elkülöníteni a helyszínen tett szándéknyilatkozatok alapján:

  • a 2017-től automatikusan banki információt szolgáltató országok (első fázis),
  • a 2018-tól információt szolgáltató illetve
  • azon országok, amelyek egyelőre nem vállalják az automatikus információ-szolgáltatást.

A hagyományosan offshore központoknak tekinthető országok közül legtöbben aláírták az MCAA-t. Többek közt a Brit Virgin-szigetek, a Kajmán-szigetek, Ciprus, Málta, Gibraltár, Man szigetek, Guernsey, Jersey, Mauritius, Belize, Grenada, valamint a Szent Vincent és Grenadine szigetek is automatikusan jelenteni fog a bankszámlák tulajdonosairól. Viszont nem adta be még a derekát eddig Hongkong, Makaó, Dubai, Szerbia, illetve Montenegró sem.

Várható hatások

Az egyezmény rákényszeríti a csatlakozó országok pénzintézeteit arra, hogy beépítsék ügyfél-átvilágítási eljárásaikba az új szabályokat. Továbbá, elvárás lesz velük szemben, hogy releváns pénzügyi adatokat továbbítsanak. Megjegyezendő azonban, hogy a FATCA korábbi bevezetésével legtöbben bizonnyal felkészültek már, így a technikai nehézségek várhatóan elhanyagolhatók lesznek.

A változás érinteni fogja a magyar adójogi rendszerben már eddig is ismert ellenőrzött külföldi társaságokat is. Egyik szankcióként a magyar adóhatóság a magyar illetékességgel rendelkező természetes személy esetén egyéb jövedelemként állapíthatja meg az automatikus információcsere keretében kapott adatok alapján a társaságban felhalmozott fel nem osztott eredményt.

Bővebb információ itt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik