Az elmúlt évben a hazai kamatkörnyezet változása a kamatteher mérséklődésén keresztül hatással volt a vállalati hitelpiacra is, az ebből fakadó keresletélénkülés azonban nem volt meghatározó. Ezzel szemben a jegybanki növekedési hitelprogram (NHP) első szakaszának érezhető hatása volt, és az évek óta visszafogott vállalati hitelkeresletet kimozdította a holtpontról. Azonban ez is inkább egy egyszeri, semmint tartós hatásnak tekinthető.
„2014-et tekintve látni kell, hogy a hazai vállalati hitelállomány mintegy 6700 milliárd forint, míg ehhez képest az NHP 2. szakaszában az év végéig kihelyezendő összeg 2000 milliárd forint. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a céges hitelezésben egyértelműen a jegybank által nyújtott forrás lesz a legmeghatározóbb. Másrészt a programnak, valamint az Eximbank szintén kedvező feltételekkel bíró exportösztönző hitelének is köszönhetően a kínálati oldalon nem lesz korlátja a forráshoz jutásnak” – részletezte a K&H vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője.
Hodina Péter szerint idén leginkább a vállalatok részéről érkező igény határozza meg a hitelállomány alakulását. Ezzel együtt viszont azt is látni kell, hogy a kedvező források ellenére, azok a cégek, amelyek jelenleg kihasználatlan kapacitással rendelkeznek, nem fognak bővítésekbe kezdeni, és ehhez hitelt igényelni.
„A vállalati hitelpiacot az fogja meghatározni, hogy a belső és a külső piacok élénkülése milyen mértékű kapacitásbővítést igényel, és ez mekkora hiteligényt generál. Márpedig ez utóbbi döntő lehet a gazdaság növekedése szempontjából, mivel a vállalati hitelállomány 5 százalékos bővülése 2 százalékos GDP-növekedést eredményez” – emelte ki a szakértő.
„Kedvező tendencia a folytatást illetően, hogy a kiskereskedelmi fogyasztás tavaly év végén átesett a holtponton, és azóta is bővülést mutat. Emellett pedig az ipari termelés is – a szokásos év végi visszaeséstől eltekintve – éves alapon növekedni tudott. Azonban továbbra is mindent meg kell tenni, hogy a folyamat tartós maradjon. Ehhez pedig elengedhetetlen a belföldi lakossági fogyasztás további élénkülése, valamint új, unión kívüli exportpiacok, vevők felkutatása” – tette hozzá a szakember.
