A Polgári Törvénykönyv júliustól hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat.
„Eddig a vállalkozó eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot, vagy sem. Mostantól mindenképpen meg kell ezt tennie, és behajtási költségátalányt kell felszámolnia, amely aránytalanul nagy terhet róhat a késlekedőkre. Különösen nehéz helyzetet teremt az olyan jóhiszemű cégek számára, amelyek azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó” – mutatott rá Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója.
Minimum 40 euró
A törvényváltozás értelmében a késedelmi kamaton túl, a késedelmesen fizető fél köteles megfizetni a behajtással kapcsolatos valós vagy vélelmezett költségeket is. Ennek mértéke (a kifizetésre váró összegtől és a behajtás költségeitől függetlenül) legalább 40 eurónak megfelelő összeg, amelytől a felek csak felfelé térhetnek el. A szerződés költségátalányt kizáró vagy a Ptk.-tól más módon eltérő rendelkezése automatikusan semmisnek minősül. A behajtási költségátalány fizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei, így például a késedelmi kamat fizetése alól.
A rendelkezést a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén, és a közbeszerzésekre kötelező alkalmazni: a 2013. március 16-án vagy azt követően kötött szerződések esetében. A magánszemélyekkel kötött szerződésekre az új szabály nem vonatkozik.
Sok kicsi sokra megy
Első pillantásra a 40 eurós összeg nem tűnik soknak, nagy mennyiségű számla esetén azonban jelentős, akár több millió forintos pluszterhet is jelenthet. Ráadásul többletadminisztrációval is számolni kell. A nagyobb vállalatok számára inkább ez utóbbi lehet megterhelő, míg a mikro- és kisvállalkozások esetében akár a fizetőképességben okozhat nehézséget az új szabály.
Komoly elvi kérdések is felmerülnek
Mennyire lehet jogos például az átalány megfizettetése akkor, ha a jogosultnak nem merült fel a behajtással kapcsolatos költsége, vagy amikor a kötelezett határidő után, de a behajtás előtt kamatostul fizetett? További torzulás, hogy a behajtási költségátalány összege (szemben a késedelmi kamatéval) nem függ az ellenérték nagyságrendjétől, sem a késedelem mértékétől. Emiatt alacsony összegű számlák esetén a szankció akár meg is haladhatja az ellenérték összegét.
EU vs. Magyarország
„Bár a szabályozás uniós irányelven alapul, de a hazai törvényszöveg szigorúbb lett. Ezért elvileg lenne mód arra, hogy enyhítsenek a magyar szabályokon” – véli Siklós Márta. Az irányelv szerint ugyanis a tagállamoknak csak azt kell biztosítaniuk, hogy ha a kereskedelmi ügyletekben késedelmi kamat válik esedékessé, a hitelező jogosult legyen az adóstól legalább 40 eurónyi átalányt követelni. A jogosultság azonban nem egyenlő a kötelezettséggel.
További kérdőjelek – Hogyan ellenőriz a NAV?
Nem tisztázott például, hogy a jogosult a késedelembe esést követően jogszerűen lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell ezt dokumentálnia, elszámolnia. Fennáll továbbá annak a veszélye is, hogy ha a jogosult lemond a behajtási költségátalányról, az adóhatóság hiányzó bevételnek tekintheti az összeget, amelyre adóhiányt állapíthat meg.
