A kormány csütörtökön tárgyalt azzal a hat érdekképviselettel, amelyekkel korábban a munkatörvénykönyvéről megállapodást kötött. A megbeszélésen téma volt a bérkompenzáció is, és nagyon kedvező fordulat állt be. Megegyeztek, azon nem múlhat a nettó bérek megőrzése, hogy a munkáltató esetleg a minimális 5 százalékos béremelést sem tudja kigazdálkodni. A kormány ebben is segítene.
5 százalékot a munkáltatónak kellene állnia
A bérkompenzációra azért van szükség, mert jövőre megszűnik az adójóváírás, s emiatt csökkenne az alacsony keresetűek nettó munkabére. A nettó munkabérek megtartása nem kötelező a munkáltatónál, de ha vállalkozik rá, akkor állami bérkompenzációt kaphat.
Ahhoz, hogy a munkáltató megkapja jövőre az állami bérkompenzációt, minden bruttó 216 805 forint alatt kereső dolgozója bérét annyira kell megemelnie, hogy a nettó bérek ne csökkenjenek. A béremelés maximum 5 százalékos részét azonban a munkáltatónak kell állnia, csak a fennmaradó részre kérhet bérkompenzációt a béremelésre és a (munkáltatói járulék helyébe lépő 27 százalékos mértékű) szociális hozzájárulási adóra. A kompenzációt ebből a befizetendő adóból vonhatja majd le.
A készülő kormányrendelet melléklete előírja majd, hogy kereseti kategóriánként pontosan mennyivel kell a munkáltatónak megemelni a béreket ahhoz, hogy megőrizze a nettó béreket, vagyis megkapja a bérkompenzációt. A gond csak az, hogy a cégek egy jó része nincs olyan helyzetben, hogy akár csak az 5 százalékos béremelést is kitermelje. Úgy tűnik, a kormány itt is besegítene.
A kormány egyes cégeknél átvállalná az 5 százalékot is
A mai tanácskozáson szóba került ez a probléma is – tudtuk meg az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) elnökétől, Zs. Szőke Zoltántól. A felek leszögezték: szeretnék, ha egyetlen munkavállaló sem kerülne hátrányba amiatt, hogy a cége nem tudja kitermelni az 5 százalékos béremelést. Ezért a tárgyaláson részt vevők eldöntötték, az 5 százaléknyi béremeléshez is adna segítséget az állam, de csak azoknak a cégeknek, amelyeknél ennek kigazdálkodása nem megoldható.
A kormány rögtön el is különített erre a célra több mint 20 milliárd forintot, a jelenlevők pedig munkabizottságot alakítottak a részletek kidolgozására. Azt még nem tudni, pontosan milyen objektív szűrőt fognak alkalmazni (mi alapján dől el, melyik cég kaphat plusz támogatást a nettó bérek megőrzéséhez). Nemsokára kiderül, mint ahogy az is, hogyan juthat el majd a pénz azokhoz a munkavállalókhoz, akiknek a cége nem tudja a bérkompenzációhoz szükséges 5 százalékos béremelést kitermelni – fogalmazott Zs. Szőke Zoltán.
Ha ezt az ígéretet betartja a kormány, és a feltételek elfogadhatóak lesznek, úgy tűnik, nem lesz akadálya annak, hogy jövőre minden dolgozó legalább annyit vigyen haza, mint idén októberben. S minden cégnek érdemes lesz igénybe vennie a bérkompenzációt, annak is, amelyik ki tudja termelni az 5 százalékos béremelést, és annak is, amelyik nem. Persze a cirka 5 százalékos jövő évi inflációval is számolva a reálbérek megőrzéséről még így sincs szó – a nettóbér megőrzése feletti örömbe tehát üröm is kerül jócskán.
Elkészült a részletes tájékoztató is
Zs. Szőke Zoltán azt is elmondta az FN24-nek, hogy hamarosan (nem kizárt, hogy még az idén) megjelenik a bérkompenzációról szóló kormányrendelet. Nem vagyunk elkésve – tette hozzá, mert csak februárban lesz aktuális a nettóbér kiegészítés, a januári bérekre.
Megemlítette, hogy szakértőik segítségével elkészült az a 14 oldalas gyakorlati útmutató is, amelyben 27 különböző bérezési formára szerepel, hogyan tudja megőrizni a 2011-es nettó bért a munkáltató 2012-re. Az ÁFEOSZ elnöke szerint ez a tájékoztató nagy segítség lesz a munkáltatóknak, de még így sem lesz egyszerű a bérkompenzáció.
Máskor is fognak egyeztetni
A csütörtöki megbeszélés olyannyira sikeres volt, hogy a résztvevők a folytatásban is megegyeztek. A kormány képviselői (a miniszterelnök, a gazdasági miniszter, a foglalkoztatáspolitikai államtitkár, a miniszterelnökséget vezető államtitkár és a miniszterelnök szóvivője) és az érdekképviseletek megalakították az Állandó Konzultációs Fórumot (ÁKF). Az ÁKF-et rendszeresen összehívják majd azzal a céllal, hogy a versenyszférát érintő kérdésekről tárgyaljanak.
A tervek között szerepel, hogy előre elemezni fogják a különböző tervezett kormányzati intézkedések várható gazdasági hatásait. Az ÁKF monitoring bizottsága például elemzéseket, jelentéseket készít majd az új munka törvénykönyve, az adórendszer, vagy épp a szakképzési törvény gyakorlati működéséről. A fórumon olyan konkrét ügyeket is tárgyalni fognak, amilyen például a bérkompenzáció, a minimálbér vagy a bérminimum.
Az ÁKF nem az OÉT utódja, hiszen a közszféra nem képviselteti magát benne, és megalakításával nem szűnik meg a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) sem. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy legalább félévente személyesen is részt vesz majd a fórum ülésein, a köztes időszakban pedig vagy a gazdasági miniszter, vagy az éppen aktuális téma minisztere, államtitkára képviseli majd a kormányt. Zárt üléseket terveznek, de a nyilvánosságot mindig tájékoztatni fogják – tudtuk meg Zs. Szőke Zoltántól.
Az Állandó Konzultációs Fórumban a munkáltatókat a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az ÁFEOSZ képviseli majd, a munkavállalókat pedig a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége.
