Fotó: Shutterstock
Az adóelkerülést célzó offshore vállalkozások az új közbeszerzési törvény szerint nem vehetnek részt januártól a pályázatokon. Az új szabály gyenge pontja az lehet, hogy hogyan tudják majd az ajánlatkérők kiszűrni ezeket a cégeket. A részleteket később kormányrendeletben fogják kihirdetni, néhány szempont azonban már ismert.
Melyik cégeket kell kizárni?
Ma annyit tudni, hogy a közbeszerzésből ki kell majd zárni azokat a cégeket, amelyek nem EU/EGT/OECD tagállamban vagy olyan államban rendelkeznek adóilletőséggel, mellyel Magyarországnak kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van.
Szintén el kell utasítani azt a vállalkozást, amelynél a közbeszerzési szerződéssel megszerzett jövedelem az adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna ahhoz képest, mintha az adott országból származó belföldi jövedelme után fizetné a közterheket. A Magyarországon bejegyzett fióktelepeket azonban nem kell kirekeszteni.
Azokat a társaságokat is ki kell szűrni, amelyeket nem szabályozott tőzsdén jegyeztek be, illetve tényleges tulajdonosuk nem megismerhető.
Nem könnyű megállapítani
A Közbeszerzések Tanácsa szerint az a tény, hogy egy cég adóelkerülés végett Magyarországon kívüli – kedvező adózást biztosító – államban jegyezteti be magát, a cégkivonatának adataiból valószínűsíthető. Nem azt írták, hogy megállapítható. Azt is hozzátették, hogy ennek ellenőrzése nehéz lehet, ha többszörös tulajdonosi láncolatról van szó (pl. ha a sokadik közvetett tulajdonos az offshore cég).
Az ajánlatkérő dolga lesz
Azt, hogy az ajánlatadó offshore cég-e, az ajánlatkérőnek kell majd megítélnie – tudtuk meg a Közbeszerzések Tanácsától. A Közbeszerzési Intézet szakértője, Barna Orsolya úgy véli, valószínűleg nem az lesz a kizárás módja, hogy az ajánlatkérőknek a nyilvános cégadatbázisokat kell majd bújniuk. De hogy pontosan hogyan kell majd megállapítania az állami megrendelőnek, hogy leendő beszállítója biztosan nem offshore tulajdonban van-e, erre ma még nincs útmutatás.
A szakértő szerint amelyik cég tulajdonosi háttere nem megismerhető, illetve nem vezethető vissza konkrét magánszemély(ek)ig, azt vélhetően ki kell majd zárni. Praktikus megoldás lenne, ha például magának a pályázónak kellene bemutatnia a cége tulajdonosi hátterét – tette hozzá. Úgy véli, egy ilyen módszer valóban képes lenne távol tartani az offshore cégeket a közbeszerzéstől. Ez a kamarák és más érdekképviseletek szerint is fontos cél lenne.
Elvileg működhet
Persze az majd a kormányrendelet ismeretében, illetve a gyakorlatban fog kiderülni, hogy mennyire lesz betartható az új szabály. Barna Orsolya azt nem tartja valószínűnek, hogy a közbeszerzésben pályázó cégekről készülne egy „nem offshore” lista.
Mivel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium április elseje óta köteles minden közbeszerzési pályázatot ellenőrizni, megkérdeztük tőlük, vajon offshore fronton is vizsgálódnak-e majd. Azt válaszolták, hogy „semmilyen minőségben nem engedik offshore hátterű vállalkozások részvételét”. Úgy legyen.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy van-e adat róla, eddig hány offshore cég szállított be az államnak a közbeszerzésekben. Erre nem tudott választ adni a Közbeszerzések Tanácsa. Azért nincs ilyen adatuk, mert eddig nem volt kötelező kizárni az offshore cégeket, vagyis nem kellett megvizsgálni, hogy a pályázó ebbe a körbe tartozik-e.
