Bábolna mellett, az épülő katódgyártól nem messze van az a dögkút, ahová a Kisbajcson leölt állatok tetemeit elföldelik. A lezárt terület határán rendőrök és fertőtlenítést végző emberek állnak. Ott tartózkodásunk alatt is teherautók mozogtak a környéken, a szag alapján egyértelmű, milyen rakománnyal. Az út másik oldalán lévő területen biológiai veszélyre figyelmeztető tábla, a lezárt részen zajlik a szarvasmarhatetemek dögkútba való elföldelése.
Bábolnán felkerestük az önkormányzatot, de nem találtunk nyilatkozót. A velünk szóba elegyedő alkalmazott a polgármester korábbi nyilatkozatát ajánlotta figyelmünkbe. Horváth Klára polgármester ebben azt mondta, hogy a megsemmisítésre kerülő állati tetemeket az ATEV Zrt. tulajdonában lévő, külterületi, mintegy kéthektáros területen helyezik el. „Pénteken megkezdték már a korábbi állati tetemeket befogadó kút szélesítését, bővítését. Ez egy hét méter mélységű dögkút volt korábban, mely egyébként korábban működött, működőképes volt. A járványhelyzetre tekintettel rendelték el itt az állati tetemek megsemmisítését földeléssel, illetőleg különböző vegyszerek használatával. Tehát itt égetés nem lesz, és a teljes állatállomány itt kerül befogadásra”.
Az általunk megkérdezett bábolnaiak viszont éppen azt kifogásolták: miért nem égetik a tetemeket, miért kell dögkútba temetni azokat?
„Az évek során a járvány-, illetve a közegészségügyi szabályok fokozatos előtérbe kerülésével egyre nagyobb hangsúly helyeződött az állati eredetű melléktermékek szakszerű és biztonságos módon történő ártalmatlanítására. Magyarország EU-s csatlakozását követően a vonatkozó EU-jogszabály megtiltotta az állati hulladék elföldelését és dögkutakba helyezését” – olvasható az ATEV Zrt. honlapján.
Megkérdeztük az Agrárminisztériumot, illetve az ATEV Zrt.-t is, hogy a száj- és körömfájásjárvány miatt leölt állatok elföldelése, dögkutakba temetése nem mond-e ellent a jogszabálynak, illetve, hogy mi indokolja a tetemek elföldelését, dögkutakba temetését.
