Többségbe akar kerülni az INA-ban a Mol, hogy a részvénytöbbséggel is megerősítse amúgy is meglevő operatív társaság-irányító pozícióját – csak így értelmezhető a Mol mintegy két hete tett nyilvános ajánlata. Egyelőre azonban a szándék nem várt erős horvát ellenállásba ütközött. A magyar olajipari multi rendelkezett eddig is az INA irányítását biztosító menedzsmentjogokkal (lásd INA-történelem című keretes írásunkat). A Mol úgy gondolta, hogy részvényesi többséggel is biztosítja dominanciáját, ezért december 2-án bejelentette, hogy nyilvános vételi ajánlatot fog tenni, a vele nem összehangoltan eljáró INA részvényeseknek.
INA-történelem
2003: A Mol 505 millió dollárért 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénytulajdont szerzett a horvát INA-ban
2008. október: A Mol nyilvános vételi ajánlattal 47 százalékra növelte részesedését
2009. január: A Mol és a horvát kormány megállapodása értelmében a Mol átvette az INA működtetése feletti irányítást. A horvát kormány vétójogokat kapott, hogy biztosíthassa a horvát nemzeti energia ellátás biztonságát, és beleszólhasson az INA stratégiai eszközeit érintő egyes döntésekbe.
A bejelentés előtt a Mol 47 százaléknyi, a stratégiai partner horvát állam 44 százalék feletti pakettel bírt, így az ajánlat a szabadon forgó 8 százalékot meghaladó közkézhányad (maximum 800 910 darab INA törzsrészvény) megvásárlására szólt. A vételi elkötelezettség ára 2800 horvát kuna volt részvényenként, ami legalábbis korrektnek ítélhető, hiszen a bejelentés idején 1700 kuna volt az INA jegyzése. Az ajánlati ár több mint 60 százalékkal volt magasabb a bejelentés előtti záróárnál.
Másnap a Zágrábi Értéktőzsdén felfüggesztették az INA részvények kereskedését. A HANFA (vagyis a Horvát Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) elkezdte vizsgálni az ajánlatot, eközben a sajtóban horvát politikusok az ajánlat kapcsán a horvát nemzeti érdekek sérelméről beszéltek. Az Adris idegenforgalmi és dohányipari csoport egyenesen azt jelentette be, hogy kész megvédeni a horvát kormány érdekeit.
Közel két héttel a Mol első bejelentése után, december 14-én szállt fel a fehér füst, a Mol hivatalosan is közzétehette vételi ajánlatát. Amint újraindult a kereskedés a parketten, egy akkor még ismeretlen tőkeerős vevő azonnal beállt a vevői oldalra és a Mol ajánlatnál árnyalatnyival kedvezőbb, 2830 kunás áron kezdte el felvásárolni a részvényeket.
2010. december 15-én Szollár Domokos, a Mol horvátországi szóvivője sajtótájékoztatón jelentette be Zágrábban, hogy szerinte manipulatív és spekulációs célokat szolgált a zágrábi börzén az INA részvényeinek elmúlt napokban tapasztalt drágulása, vagyis szervezett ellenakcióról, amolyan ellenfelvásárlásról beszélt. Bár nyilvánvalóan erről volt szó, de a horvát felügyelet megsértődött, mondván a Mol ne minősítse a részvény-vásárlásokat (a felügyeletnek azért fájtak különösen a Mol mondatai, mert ha valóban összehangolt manipulációról volt szó, akkor a felügyeletnek ezt vizsgálnia kellett volna).
2010. december 16-án aztán fellebbent a fátyol, kiderült, hogy horvát nyugdíjalapok álltak a vásárlás mögött. Az alapok a szervezettséget tagadták, az ilyenkor kötelező indoklás hangzott el: az alapok jó pénzügyi befektetésnek tartják az INA-t és saját döntésük alapján vásárolták a részvényeket.
Eddig a történet, amelyről a Mol hivatalosan nem nyilatkozhat, hiszen azt a horvát felügyelet megtiltotta. Az mindenesetre legalábbis különös, hogy a nyugdíjalapok kiváló befektetést láttak 2830 kunás árnál, noha 1700 kunás áron még nem mutattak semmilyen vételi érdeklődést. Abban természetesen van igazság, hogy amikor nyilvánvalóvá válik egy tőkeerős vevő felvásárlási szándéka, akkor érdemes lehet felszállni a liftre, vagyis részvényeket venni, hiszen az ár olykor feljebb srófolható. Az ugyanakkor különös, hogy egy várhatóan osztalékot még jó ideig nem fizető társaság miért lett hirtelen ennyire attraktív pénzügyi befektetés. Az elemzők most leginkább azon lamentálnak, hogy a sebtiben mintegy 2 százaléknyi papírt megvásárló új befektetők összejátszanak-e a témát nem kommentáló horvát kormánnyal, vagy éppen az érdekeik ellen üzletelnek. Mindenesetre az akcióval a Mol szándéka meghiúsulni látszik.
Azt már nehezebb megtippelni, hogy magasabb áron be tudja-e kebelezni a Mol a szükséges közkézhányad-részt, vagy ellenfelei komolyan gondolják, hogy nem engedik többségbe az INA-ban. Egy névtelenségbe burkolózó bennfentes forrásunk szerint ugyanakkor a jelenlegi tőzsdei játszma csupán „vihar a biliben”, hiszen a horvát nemzeti érdeket védő harcosok csak a saját fejlődése ellen védhetik meg az INA-t, amely a Mol eddig befektetett 20 milliárd kunája (mintegy 750 milliárd forintja) nélkül már rég működésképtelen volna.
