Üzleti tippek

Nem lesz ráfázás az áfázás?

A Fidesz ígéretet tett rá, a Jobbik pedig már törvényjavaslatban is előterjesztette, hogy a vállalkozóknak ne kelljen a be nem folyt bevételek után áfát fizetniük. Az érdekképviseletek a szándékot értékelik, de nem maradéktalanul elégedettek a Jobbik előterjesztésével. Az fn.hu által megkérdezett adószakértő szerint pedig féloldalas a javaslat.

A Jobbik elkészítette, és pár napja be is nyújtotta törvényjavaslatát, amely szerint a jövő évtől az adóalany jogosult lenne fizetendő áfáját csökkenteni a ki nem egyenlített követelései áfájával. Nyilvántartást kellene vezetniük a cégeknek a kifizetetlen számlákról, és ha befolyt az összeg, csak akkor kellene befizetniük a forgalmi adót.
Az eredeti adófizetési kötelezettség utáni 90. napig, de legfeljebb a tartozás lejárta utáni 60. napig lehetne élni az áfacsökkentés lehetőségével. Ezen túl csak akkor, ha az adóalany bizonyítani tudja, mindent elkövetett azért, hogy a tartozás befolyjon. Felfüggesztett és törölt adószámú vagy jogutód nélkül megszűnő cégek tartozásait a javaslat szerint nem lehetne figyelembe venni az áfacsökkentésnél.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) évek óta szorgalmazza, hogy a kialakult lánctartozás, a vállalkozási teljesítések ki nem fizetése miatt keletkezett áfát ne kelljen befizetni, mert ezt a terhet a gazdaságot érintő legsúlyosabb problémák egyikének tekintik. „Minden vállalkozási formában csak a realizált árbevétel keletkeztessen adó- és járulékfizetési kötelezettséget!” Még nincs egy éve, hogy a Vállalkozások Érdekvédelmi Szervezete (VÉSZ) így fogalmazta meg a régi igényt a vállalkozások stabilizálásához alkotott koncepcióvázlatában.
A két érdekképviselet üdvözölte a Jobbik elgondolását, de a részletekkel nem teljesen elégedett. Az fn.hu által megkérdezett Oldal György adószakértő szerint pedig féloldalas a tervezet.

A Fidesz a márciusban meghirdetett kormányprogramban szintén foglalkozott a kérdéssel. A lánctartozások visszaszorítása érdekében ígéretet tett arra, hogy a kis cégeknek csak valós bevételük alapján kell majd a forgalmi adót leróniuk. A júniusban meghirdetett 29 pontba azonban nem került bele ez a passzus.

Problémás cégeknél

Az IPOSZ elnöke, Szűcs György, és a VÉSZ elnöke, Éliás Ádám sem ért egyet a Jobbik tervezetnek azzal a részével, hogy a felfüggesztett, törölt adószámú, jogutód nélkül megszűnő vállalkozásokkal szemben fennálló követelések után továbbra is be kellene fizetniük a szállítóknak az áfát. A törvényjavaslat indoklása szerint erre a költségvetési bevételek védelme miatt van szükség, mert az ilyen adóalanyok nem elérhetőek, vagyis nem lehet számítani arra, hogy kifizessék adósságaikat. A Jobbik pedig szeretné bebiztosítani, hogy az áfa ekkor is befolyjon az államkasszába.

Szűcs György pont erre mondta azt az fn-hu-nak, hogy akkor szinte semmi nem változik, ugyanott tartunk, ahol most – hiába nincs kifizetve az elvégzett tevékenység ellenértéke, attól áfát még kell fizetni.

Saját meghirdetett szándéka ellentétévé válna és karikatúrájává silányulna e kitétel miatt a szabályozás – jelentette ki az fn.hu kérdésére Éliás Ádám. Ad absurdum: ha az összes adós céget felszámolnák, a teljesítők ott maradnának, ahol voltak: a soha be nem folyó számlaérték (amely teljesített munka ellenértéke) áfatartalmát mégiscsak be kellene fizetniük. Remélem ezen változtatnak – tette hozzá.

Adminisztráció

Szűcs György szerint az új szabály túl bürokratikus, mert a kifizetetlen számlák nyilvántartásával olyan jelentéstételi kötelezettséget ró a vállalkozókra, ami eddig nem volt. Éliás Ádám ezt az adminisztrációt nem tartaná problémásnak.

Az IPOSZ támadja azt az elvet is, miszerint csak akkor nem kellene befizetni a kinnlevőségekre az áfát az adófizetési kötelezettség keletkezését követő 90, de legfeljebb a követelés pénzügyi esedékességét követő 60 napon túl, ha a szállító hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy mindent megtett a számla behajtása érdekében. Ráadásul tisztázva sincs, hogy ez pontosan mit jelent. Attól tartanak, ez azt eredményezi, hogy mégiscsak a szállítónak kell majd fizetnie.

Mert milyen eszköze van ma egy vállalkozásnak arra, hogy behajtsa egy másik vállalkozástól vagy egy magánszemélytől (mert a családi vállalkozások vevői között sok a magánszemély) a ki nem fizetett számlát? – tette fel a költői kérdést Szűcs György. Hiszen az adóhatóságnak sem kapja meg a követelései jó részét, és a felszámolási-, csőd és végelszámolási eljárásokban sem tudják kikényszeríteni azt – válaszolta szintén ő.

Oldal György adószakértő egy másik fajta új adminisztrációnak nem örül. Azzal ugyanis, hogy nem lehetne alkalmazni az áfacsökkentést olyan kifizetetlen számlákra, amelyeknél a befogadó adószámát felfüggesztette vagy törölte az adóhatóság, külön nyilvántartással a vevők adószámát is figyelni kellene. Eddig csak a szállítókét kellett, nehogy felfüggesztett adószámú cégtől fogadjanak be számlát, mert azt nem lehetett sem elszámolni, sem annak áfáját levonni.

Félő, hogy a jelenlegi javaslat megint csak a könyvelőknek ad pluszmunkát, mert nem az ügyvezetők fognak törődni azzal, hogy ellenőrizzék a számla kiállítása előtt a vevő adószámát. Eddig sem sokan törődtek ezzel – tette hozzá.

Féloldalas a törvényjavaslat

Oldal György arra is felhívta a figyelmet, hogy nem elég, ha a szállítónak nem kell befizetnie a be nem folyt követelés után az áfát. A vevőnek is elő kellene írni, hogy addig ő se vonhassa le a befogadott számla után a forgalmi adót, amíg nem egyenlítette ki azt. Ez pedig hiányzik a törvényjavaslatból.

Az adószakértő a benyújtott törvénynél sokkal egyszerűbb megoldást javasolna a vállalkozások problémájára: az áfánál (az EU szabály ellenére!) nem a teljesítési szemléletet, hanem a pénzforgalmi szemléletet venné alapul. Ez azt jelentené, hogy csak a kifizetett számlák áfája lenne levonható, és befizetendő.

Ha a vevőnek megtiltanák, hogy a ki nem fizetett számla áfatartalmát levonja, az a gazdaság fehérítésén túl javítaná a költségvetés helyzetét is – jelentette ki.

Az EU engedi, vagy nem?

Oldal György az EU számviteli alapelvére (1978. évi 78/660 Irányelv) utalt, amikor úgy fogalmazott, az EU szabály ellenére lenne a pénzforgalmi szemlélet az áfánál. Egy korábbi cikkünkben ezzel ellentétes véleményről is hírt adtunk:

„Elméletileg nincs akadálya a szabály bevezetésének, vagyis hogy csak a befolyt árbevétel után kelljen adót fizetni – mondta akkor az Adótanácsadók Egyesülete elnöke, Zara László. Nem hallott még róla azonban, hogy az unión belül lenne hasonló példa. Kizárólag az államtól függ, s nem az uniótól, hogy milyen szabályokat állapít meg az adózással kapcsolatban – tette hozzá.”

Az IPOSZ értékeli a Jobbik szándékát, de azért megjegyezte, látszik, hogy Volner János képviselő, a törvényjavaslat benyújtója nem konzultált az érdekelt vállalkozói érdekképviseletekkel, például az IPOSZ-szal. Nem ez az a törvényjavaslat, amely meg fogja oldani a vállalkozások pénzügyi gondjait, mert nem látni belőle, hogyan teljesül az, hogy egyáltalán ne kelljen a ki nem egyenlített számlák áfáját befizetni – összegzett.

Címkék: adó

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.