A javaslatcsomag a várható piaci előrejelzéseknek megfelelően 2009-ben már 5,5-6 százalékos GDP-visszaeséssel számol. Problémát jelenthet, hogy a változások jelentős része először 2010-ben, a választási évben fogja érzékeltetni hatását, ami jellemzően a költségvetési fegyelem lazulásához is vezethet.
Áfamódosítás
„A jelenlegi kifejezetten alacsony inflációs környezet az áfaemeléshez megfelelő környezetet biztosít, ennek inflációs hatása pedig várhatóan a következő évben már nem jelentkezik” – emelte ki Kalocsai Zsolt, az adótanácsadó és pénzügyi szolgáltató RSM DTM Hungary vezérigazgatója.
Az RSM DTM szerint a 18 százalékos áfakulcs hatása a piac szempontjából kérdéses, hiszen nem jelent jelentős csökkentést a korábbi 20 százalékos kulcshoz viszonyítva, így elképzelhető hogy az adott termék-, illetve szolgáltatáskörben a végfelhasználók számára nem lesz érzékelhető. Szerencsésebb lett volna az alapélelmiszerek tekintetében egy lényegesen kedvezőbb kulcsot bevezetni, a távhőszolgáltatás esetében pedig a 18 százalékos kulcs helyett a magasabb 25 százalékos kulcsot lett volna érdemesebb alkalmazni. Mivel júliusban a fűtési szezon véget ér, a 2009/2010-es fűtési szezonban várhatóan – amennyiben a forint nem gyengül jelentősen – a felhasznált földgáz árcsökkenésén keresztül érezhetően csökkenni fognak a távhőszolgáltatás díjai.
Szuperbruttósítás
Várhatóan 2010. január 1-jétől bevezetésre kerülő szuperbruttósítás annyit jelent, hogy a jelenlegi bruttó bérhez hozzászámítják a munkáltatót sújtó adóterheket, amelyek várhatóan a 32 százalékról 27 százalékra csökkennek, az így számított adóalap tekintetében kerül megállapításra a személyi jövedelemadó. Az új módszerrel számított magasabb adóalap alacsonyabb – várhatóan 15-17 százalékos – szja-kulccsal fog adózni, a javaslat szerint 4-5 millió forint éves jövedelemhatárig, e határ felett a várható adókulcs 33-35 százalékos lesz. A szuperbruttósítás vonatkozásában még nem láttak napvilágot azok a részletszabályozások, amelyeken keresztül a szuperbruttósítás mint javaslat egyértelműen támogatható – olvasható az RSM DTM az Üzlet és Sikerhez eljuttatott közleményében.
Az RSM DTM további lényeges elemekre hívja fel a figyelmet: amennyiben a minimálbér adómentessége megszűnik, a szuperbruttósítás az alsóbb jövedelemkategóriákban adóteher-emelkedéshez vezetne, így 2010-től szükség lehet a minimálbér összegének jelentősebb emelésére, ami a jelenlegi gazdasági környezetben a munkaadói oldal ellenállásán elvérezhet.
Fontos további lényeges lépéseket tenni a jövedelmeket sújtó adók és járulékok vonatkozásában, hiszen míg a környező országokban az elvonás a bérek vonatkozásában 40 százalék körüli, addig ez Magyarországon bőven 50 százalékot meghaladó arányú elvonást jelent.
Érdemes lenne átgondolni a családi adóztatás bevezetését, amely rendszer kidolgozására 2010-ig elegendő idő áll rendelkezésre. A családi adóztatáson keresztül a bérjövedelemből élő, azonban több gyermeket nevelő családokat lehetne kedvezőbb adózási helyzetbe hozni. Ugyanakkor e rendszeren keresztül a segélyeken élőket is a munka irányába lehetne terelni – természetesen ez utóbbi a megfelelő munkahelyteremtés nélkül önállóan nem valósítható meg.
Társaságokat érintő adójavaslatok
A társaságokat érintő javaslatok egyszerűsítésnek tekinthetőek, azonban egyenlőre csak gesztusértékűek. 2010-től megszűnik a havi 1950 forint összegű egészségügyi hozzájárulás, eltörlik a 4 százalékos különadót, valamint bevezetésre kerül az 5 százalékos járulékcsökkenés a jövedelemhatártól függetlenül. A társasági adókulcs a jelenlegi 16 százalékról 19 százalékra emelkedik, valamint a társasági adót csökkentő tételek, illetve adókedvezmények többségét megszüntetik.
Amennyiben a társasági adótörvényből kigyomlálásra kerülnek a kedvezmények, a társaságok jelentős adóemelkedést fognak tapasztalni. Különösen érdemes óvatosan kezelni a kiemelt kedvezményeket (pl. jogdíj 50 százalékos kedvezménye), hiszen e kedvezmények miatt sok multinacionális vállalat tart fenn adójogi vagy tényleges telephelyet Magyarországon, és fizet társasági adót, így a kedvezmények megszüntetése ezen konstrukciók Magyarországról történő kivándorlásához vezethet – hívja fel rá a figyelmet az RSM DTM.