Információink szerint a devizaalapú lakáshitelek kamatainak emelésére készül a UCB Ingatlanhitel (a BNP Paribas magyarországi képviselete) 0,3-0,5 százalékkal. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ez csak az új szerződésekre vonatkozik majd, vagy a már meglévő kontraktusokat is felülvizsgálják. Az OTP-nél 2-2,5 százalékkal drágultak a lakáslízingtermékek, de egyik pénzintézetnél sem szigorodtak egyelőre a feltételek.
Jelentősen szigorodott viszont néhány másik hitel az OTP-nél. Szerda óta csak azok az ügyfeleik vehetik igénybe az úgynevezett Világhitelt, akik privátbanki szerződéssel rendelkeznek a banknál, vagy az ügylethez fedezetül felajánlott ingatlan(ok) egyikének a hitelbiztosítéki értéke meghaladja a 20 millió forintot. Csak azok vehetik igénybe a kölcsönt, akiknek legalább 3 hónapja folyamatosan van munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmük, és a fizetésük eléri a mindenkori nettó minimálbér összegét.
Mindenképpen szükséges a devizakölcsönhöz a hivatalos jövedelemigazolás, és a hitel kérelmezője nem szerepelhet a banki adósok fekete listáján, amit régebben BAR-listának neveztek.
Október 16-tól megváltoztak egyébként a banki hirdetmények is, és ezek már az új feltételeket tartalmazzák. A Világhitelnél például 6,45 és 6,95 százalék között vannak az ügyleti kamatok, euróalapú kölcsönnél évi 9,45 százalék, a még mindig olcsónak számító japán jen esetében pedig 4,95.
Nagyot lehet bukni a japán jenen
A japán jen a többi valutához képest rendkívül kockázatos. „Sokat buktak, akik néhány éve jenalapú hitelt vettek fel, végeztünk egy kisebb piackutatást, amiből az derült ki, hogy jó néhány ügyfelet érintett ez hátrányosan az egész magyar pénzügyi piacon” – vélekedett az FN-nek Hackl János, az Ingatlanbank szakértője és hozzátette, hogy egy hitelfelvevő, aki 3 éve 10 millió forint értékben adósodott el jenben, most 13 millió forintot kellene visszafizessen.
Az elmúlt napokban gyengülő forint ellenére tömeges hitelbedőlésektől nem tart Murányi Ákos, a Duna House munkatársa. „Annak ellenére, hogy néhány bank leállította vagy korlátozta a svájcifrank-alapú kölcsönöket, úgy tűnik, az euróforrások továbbra is rendelkezésre állnak” – mondta el az FN-nek Murányi és hozzátette, hogy amíg a svájcifrank-alapú hitelek folyamatos árfolyamkockázatot jelentenek, a hosszú távú euróalapú kölcsönök kockázata maximum az eurózónába történő belépésig tarthat.
Nincs pánik
A médiában tapasztalható hangulat úgy tűnik, hogy egyelőre még nem ért el az emberekig. „Szinte semmi sem változott a hitelfelvevők hozzáállásában az utóbbi hetekben, hónapokban” – vázolt egy optimista képet Fitos Szilárd, a hitelközvetítéssel foglalkozó C&I ügyvezetője és hozzátette, hogy vége annak az időnek, amikor a bankok 5-10 százalékos önerőre adtak lakáshitelt.
legyen ön is fn tudósító!
Az FN által megkeresett ingatlanos szakértők szerint klasszikus ingatlanválság nem várható Magyarországon, mert a hazai bankok hitelezési politikája még mindig jóval szigorúbb, mint a tengerentúli pénzintézeteké. A magyar piacon az utóbbi évtizedekben jóval kisebb arányban voltak spekulatív lakásvásárlások, mint az Európai Unió más országaiban (például Spanyolországban).
Lassulni fog az ingatlanpiac
A devizahitelek korlátozása azonban nehezebb helyzetbe hozza a piacot, egyes vásárlók ideiglenesen elállhatnak szándékuktól, későbbre tolhatják az ingatlanvásárlást. Az új építésű lakások közül (ezek több mint 70 százalékát hitelből finanszírozzák) egyébként már most is nehéz eladni a közepes árfekvésű ingatlanokat, a legolcsóbb és a legdrágább exkluzív lakások változatlanul kelendőek.
Az ingatlanosok közül egyébként szinte egyik közvetítő vagy tanácsadó sem számít arra, hogy elhúzódna a devizahitelek korlátozása. Ezt egyébként megerősítette a Bankszövetség vezető tanácsadója is, bár ők a kommunikációban érthető módon jóval optimistábbak. „ Mindössze egy-két hónapig fog tartani a korlátozás, mert az Európai Unió meghatározó országai vállalták, garantálják a bankközi hiteleket is” – vélekedett Müller János.
