Az inflációs tételektől megtisztítva még mindig közel 80 százalékkal magasabbak a forinthitelek törlesztőrészletei, mint a devizalapú konstrukcióké. Ez derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF), civil fogyasztóvédőkkel és hitelközvetítőkkel együttműködő Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesületének (BHKE) adataiból. Magyarországon a devizahiteleken belül a svájcifrank-alapú konstrukciók terjedtek el.
„Érthetetlen, hogy miért olcsóbbak a svájci devizára alapozott konstrukciók, mint az euróalapúak, mivel a nyugat-európai bankok közös valutában jutnak forráshoz, majd ezt konvertálják svájci frankká, és végül forintot kap a magyar ügyfél” – kereste a magyarázatot az FN kérdésére Kézdi Zsolt, a BHKE elnöke, és hozzátette, hogy nincs közgazdasági magyarázat erre a kérdésre.
Csökken a kamatkülönbözet haszna
A Volksbanknál mindenesetre arra hivatkoztak a svájcifrank-alapú hitelezés felfüggesztése után, hogy korábban a zürichi pénz és a közös európai valuta közötti kamatkülönbözet kompenzálta az árfolyamkockázatot, ezt azonban most már jóval nehezebb elérni.
Az európai bankok magyar leányainak betétekből, illetve hiteltörlesztésből keletkezett bevételei forintban képződnek, ezek azonban nem fedezik a CHF-alapú folyósított tételekhez a pénzszükségletet. Ezért devizában biztosított forrásokból kell a kihelyezéshez szükséges forintot előállítani. Ám a jelenlegi széles sávban ingadozó átváltási értékek miatt kockázatos eredményű a folyósítás: ez lehet az oka az időszakos leállításnak vagy a végleges beszüntetésnek.
Svájci frank
A korábbi hírekkel és híresztelésekkel ellentétben egyelőre folyamatos a devizahitelezés a Raiffeisennél, az Erste Banknál és a CIB-nél is. Ezt tudta meg az FN egy pénzügyi közvetítéssel foglalkozó cégtől, amely napi kapcsolatban van jó néhány pénzintézettel. Korábban egyébként a Raiffeisen és az OTP is azt nyilatkozta, hogy egyelőre nem tervezik az új devizahitelek korlátozását, de vizsgálják a helyzetet.
legyen ön is fn tudósító!
A K&H Bank közleménye szerint a nagy likviditása miatt nem szembesült növekvő forrásköltségekkel, így nem korlátozzák a devizakihelyezést, és nem emelték vállalati hiteleik árát sem. A bank szerint azonban a piacon vannak olyan szereplők, amelyek növelték a hitelek árát.
Nincsenek nagy változások
Egészen másképp látja a helyzetet a pénzügyi tanácsadással foglalkozó Privátbankár munkatársa. „Egyelőre egyik pénzintézetnél sem emelkedtek a hiteldíjak, és a forráshoz jutás feltételei sem szigorodtak az év elejéhez képest. Nem igazak azok a piaci pletykák, amelyek a forráshoz jutás drasztikus változásáról szólnak” – vélekedett az FN-nek a cég hitelközvetítéssel foglalkozó egyik munkatársa.
Ugyanakkor információink szerint az OTP Bank után holnap már az Erste is bejelenti, hogy jelentősen szigorítanak a hitelfelvételi feltételeken a devizaalapú konstrukcióknál. Egyáltalán nem lehet majd jövedelemigazolás nélküli hitelekhez jutni, ide az ingatlanfinanszírozáson is szigorít az Erste. A korábban 80-95 százalékos finanszírozási arányt jelentősen csökkenti a magyar hitelpiac második legnagyobb szereplője. A bank csak pénteken fogja kiadni a hivatalos közleményt.
Szerkesztőségünknek eljuttatott levelében cáfolta az Erste Bank azt a korábban megjelent információnkat, mely szerint a pénzintézet pénteken bejelentést tenne a devizahitelek felvételének szigorításáról.
Az Erste a következő közleményt küldte, amelyben nem szerepelnek információk terveikről, minsössze az, hogy folyamatosan felülvizsgálják a termékeket: „A refinanszírozási piac változásait követve az Erste Banknál mind a lakossági, mind a vállalati területen folyamatos a finanszírozási konstrukciók felülvizsgálata. Mivel a hitelezési eljárások mindig is prudensnek számítottak, az Erste Banknál egyelőre nem szigorodtak a hitelhez jutás feltételei, a banknál a hitelképesség kritériumai jelenleg változatlanok”.
Meg tudjuk erősíteni az index hírportál értesüléseit, miszerint jelentősen szigorítani készül az OTP is (a magyar piac legnagyobb szereplője). Az FN elérte az egyik kiemelt értékesítési partnert, aki megkapt az index által belső levélnek nevezett anyagot, tehát nem kacsa a hír. A feljegyzésben az szerepel, hogy megszűnik az önerő nélküli hitel, módosulnak a kamatok, megszűnik a kedvezmények egy része, és visszavonják az őszi hitelakciót.
Konkrét termékeket néztünk meg
Néhány bank feltételeit összehasonlítva: a Volksbanknál például a mikrovállalkozások által igényelhető Optimum hiteleknél forintban az éves kamatlábak 8,95-9,20 körül mozognak (THM-eket – teljes hiteldíjmutató – nem tüntettek fel a tájékoztatóban), eurónál pedig 5,54 és 5,79 százalék között. A szabad felhasználású hiteleknél a forintkonstrukció kamata jövedelmi alapon 12,2, a THM pedig 13,5 százalék, eurónál ugyanezek az értékek 8,7 és 9,6 százalék.
Az Unicredit Banknál a szabad felhasználású hitel forint alapon 7,6 és 8 százalék között mozog, a THM 10,63 százalék, eurónál pedig hasonló kamatokkal találkozik a hitelfelvevő, viszont a THM csak 9,43. Svájci frank esetében még mindig mindössze 5,6 százalék a kamat, a teljes hiteldíjmutató pedig csak 7,42.
