Ötven-hatvanezer magyar vállalkozás fejlődéséhez járulhat hozzá 2013-ig a Jeremie-alapból elindított Új Magyarország (ÚM) Mikrohitel és portfóliógarancia-program – reménykedett még a nyárelőn Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. Noha a mindehhez szükséges pénz (a következő szűk 6 évben 80 milliárd forint, 85 százalékban az EU Strukturális Alapjából, 15 százalékban pedig a magyar költségvetés forrásaiból) megvolt, az indulás mégis lassúra sikeredett.
Az idén januári start után augusztusig bő 400 mikrohitel-szerződést írtak alá – 2 milliárd forintot alig meghaladó értékben. A bővülést gátolta, hogy országos hálózatú közvetítő bankok sokáig nem szálltak be a kölcsön forgalmazásába, noha kezdettől minden szakember nyíltan bevallotta: csak velük pörögne fel igazán az új mikrohitel. (A közelmúltig csak 10 megyei vállalkozásfejlesztési központot, illetve kisebb közvetítőcéget sikerült bevonni.) A pénzintézetek elsősorban a Jeremie-programhoz kötődő körülményes, azóta egyszerűsített adminisztrációs előírásokkal magyarázták húzódozásukat.
Őszi fecskék
Az áttörést az hozhatja meg, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), amely elsőként, júniusban kötött szerződést az ÚM Mikrohitel-programot koordináló állami Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt.-vel, augusztus elején várhatóan forgalmazni kezdi fiókjaiban a legkisebb vállalkozásoknak szánt, kedvezményes kamatú kölcsönt. „További két bankkal is megállapodtunk már” – árulta el Bátora László, az MV Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Úgy tudjuk, ezek egyike az UniCredit Bank, amely épp a hosszú távra tervező (tehát a legmegbízhatóbbnak számító) kkv-ket akarja megnyerni e termékkel (is), s akár már szeptember végén szintén rajtolhat az ÚM Mikrohitellel. Balázs László, a Magyarországi Volksbank vezérigazgatója szerint már ők is szerződéskötési, belső termékfejlesztési fázisban vannak, így náluk sem zárható ki az őszi indulás. Június elején a jövőben a konstrukció kapcsán a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ügynökeként tevékenykedő MAG Zrt. is pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére szolgáló engedélyt kapott a pénzügyi felügyelettől (PSZÁF) – kifejezetten az ÚM Mikrohitel forgalmazása érdekében.
A Takarékbanknál és az integrált takarékszövetkezeteknél már szintén megszületett a döntés az együttműködésről – közölte Egerszegi Ádám, a Takarékbank ügyvezető igazgatója. Az OTP Bank pedig a kamatszámítás módjának megváltozása miatt újból megvizsgálja a programhoz való csatlakozást.
Piaci számítás
Július 1-jétől valóban változott a kölcsön kamata. Amíg korábban egységesen az uniós referencia-kamatlábat két százalékkal meghaladó mértékű volt, mostantól közelítenek a piaci számításhoz. E szerint egy, nagyjából a 12 havi hazai bankközi kamatlábnak (BUBOR) megfelelő alaprátára (ez július második felében 8,8 százalék körül volt) rakódik rá a konkrét adósminősítés során az adott hitelügyletre számított felár. A K&H Bank bejelentése szerint a kamatmérték jellemzően 9 százalék alatti lesz. (A számítást nyilvánvalóan csak a belépő bankok fogják ily módon elvégezni, hiszen a forgalmazó megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok többsége egyszerű fix kamattal dolgozik.)
Míg a sokak által „rivális terméknek” kikiáltott Széchenyi-kártyát a bankképes vállalkozások is igénybe vehetik, az ÚM Mikrohitel feltételei szerint csak azoknak jár, akik mindeddig nem tudtak bekerülni a hitelintézeti finanszírozási körbe – például apró méretük miatt. Ez a hosszabb futamidejű beruházási kölcsön esetében pusztán annyit jelent, hogy a kkv-nak az igénylés előtti hat hónapban nem lehetett banki beruházási hitele. „Nem zárjuk ki viszont például azt, akinek éppenséggel Széchenyi-kártyája volt” – finomít Bátora László. (Emlékezetes: korábban a Széchenyi-kártya alapításában is közreműködő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara viszont azt kifogásolta, hogy az új kölcsönt nem a már meglévő plasztikra építik rá.)
Refinanszírozás
Az új kölcsönfajta szabályainak kialakításánál hangsúlyozottan arra törekedtek, hogy a bankok ne korábbi termékeiket alakítsák át kissé „mikrohitelesítve”, hanem valóban a vállalkozások számára kedvezőbb kondíciókkal bíró hitel szülessék. Látszólag ellentmond ennek, hogy – szemben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) által koordinált, „régi” mikrohitellel – az MV Zrt. nem saját forrásából, jutalékkal honorált közvetítők révén kölcsönöz, hanem refinanszíroz. Ad ugyan ő is kihelyezhető kölcsönösszeget, de az üzletbe beszálló bankoktól minimum 50 százalék, az egyéb mikrofinanszírozó szervezetektől 20 százalék további saját forrás hozzáadását is elvárja. Ráadásul maguk a közvetítők végzik el a náluk jelentkező ügyfelek hitelminősítését is.
Csakhogy az MV Zrt. saját átadott refinanszírozási pénzéért mindössze 0,5 százalék kamatot kér a közvetítőktől, magyarán, azoknak nem kell túlzottan magas kamatot kérniük a kisvállalkozásoktól ahhoz, hogy így is szép profitot söpörhessenek be. Másrészt az állami fél a mikrohitel mellé – külön 70 milliárd forintnyi Jeremie-keretet felhasználva – portfóliógaranciát is kínál (az „első fecske” K&H Bank rögtön szerződött erre is, és a Volksbank számára is ez az egyik legnagyobb vonzerő).
Ennek lényege, hogy az MV Zrt. például az ÚM Mikrohitelekre – de egyébként a szerződő bankok minden egyes 100 millió forint alatti, 10 évesnél rövidebb futamidejű kölcsönére – 80 százalékos készfizető kezességet vállal. Ezt anélkül teszik meg, hogy előzetesen maga is minősítené az adott kölcsönöket: a hitelintézetek által kötelezően vállalandó, 20 százaléknyi saját rész megfelelő biztosíték. Mindez együtt elegendőnek tűnik ahhoz, hogy a pénzintézetek kedvet kapjanak az újfajta mikrohitelhez.
Hatmilliós plafon
Bátora László szerint az MVA mikrohitelprogramjának eredeti, 15 milliárd forintos keretéből – a kölcsönök és kamataik visszafizetésével – évente csak 1–3 milliárd forintnyi új tőkét lehet kihelyezni a leginkább rászoruló kisvállalkozásoknak. Így az ÚM Mikrohitelének igenis helye van a piacon.
Bár nem került le a terítékről, egyelőre nincs szó a konstrukció kölcsönönként 6 millió forintos plafonjának felemeléséről. (Emlékezetes: a Széchenyi-kártyánál 25 millió, a Mikrohitel Plusz-programban akár 15 millió forintnyi is lehet a hitelösszeg.) Az MV vezérigazgató-helyettese szerint erre nincs kényszer, a vonatkozó uniós ajánlások 25 ezer euróban szabják meg a mikrohitel plafonját. Ezzel együtt folyamatosan figyelik a piacot, a vállalkozói visszajelzéseket, hogy valóban csak a legkisebbeket „találja meg” a kölcsön.
Kockázat télen
Az állami vállalkozásfinanszírozó cég szeptemberben írja ki pályázatát a közvetítők kiválasztására a Jeremie-program kockázati tőkebefektetési konstrukciójához (ez alapján lehet, hogy a kis cégeket támogató, e másik program ténylegesen csak év végén indulhat). Eközben az elmúlt bő egy évben sorra alakultak – nyilvánvalóan éppen e feladat ellátására – a privát kockázati tőkecégek, amelyek a már korábban létrejött, állami hátterű Corvinus Zrt. és Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. versenytársai lehetnek.
A kockázati tőkések a tervek szerint elsősorban a kisvállalkozások korai (magvető és induló) és növekedési szakaszára koncentrálnak. Ennek biztosítékaként a célra rendelkezésre álló 46 milliárd forint 80 százalékát 5 évnél fiatalabb alapítású kis cégekbe kell befektetni. Egy cégben a befektetés plafonja a szabályok szerint évente legfeljebb 1,5 millió euró lehet, és három egymást követő évben lehet megismételni.
A tőketámogatás úgy történik, hogy tőkeemeléssel beszállnak a cégbe (egyedül vagy egy állami holdingalap oldalán), fejlesztési tőkét nyújtanak számára, cserébe részesedést szereznek benne. A megfelelő hozam (az állami elvárás szerint évente 10–15 százalék) realizálását követően a befektetők eladják tulajdoni hányadukat az időközben remélhetőleg nagyra nőtt vállalkozásból.
