A közjegyzői tevékenység alapvető célja, hogy pártatlan segítséget nyújtson a jogviták elkerüléséhez, könnyítve a sokszor amúgy is túlterhelt bíróságok munkáját. A statisztikai adatok alapján évről évre több a közjegyzők előtti eljárás, ennek ellenére az ügyek túlnyomó többségét néhány hónapon belül befejezik. Elenyésző az egy-két évig húzódó eljárások száma, ezek döntően hagyatéki ügyekben fordulnak elő.
A közjegyzők hatásköre hamarosan tovább bővül. Egyes polgári, nem peres eljárások 2009. január 1-jétől bírósági hatáskörből közjegyzői hatáskörbe kerülnek. Ezekben az ügyekben eljárásuk a bíróságéval azonos hatályú lesz.
Előzetes bizonyítás
A hatályos szabályok szerint az előzetes bizonyítás elrendelése és a bizonyítási eljárásban a szakértő kirendelése is bírósági útra tartozik. 2009-től az előzetes bizonyítás elrendelése közjegyzői hatáskörbe kerül, permegelőző vagy a per eldöntését könnyítő és jelentősen meggyorsító eljárás lehet majd. Így ugyanis közjegyzői közreműködéssel konzerválni lehet a bizonyítékokat, az eljárás pedig sokkal olcsóbb és gyorsabb lehet.
végrehajtási árverések elektronikusan
A végrehajtási törvény módosítása is 2009. január elsején lép hatályba. Lehetővé teszi az elektronikus árverezést is. Ez a forma az adóhatósági árveréseken már működik, ezentúl a bírósági ítéletek végrehajtásánál szintén alkalmazható lesz. Változatlanul lehet azonban szóbeli ajánlatot is tenni. Az elektronikus ajánlattétel az írásbeli ajánlattétel modernebb, az elektronikus kommunikáció lehetőségeit felhasználó, az ügyfelek biztonságát fokozottabban garantáló változata. Az eljárás két fő szakaszból áll majd. Az első szakasz az elektronikus árverési hirdetmény közzététele és az árverés napja közötti időszak. Ekkor csak elektronikus úton lehet ajánlatot tenni. A második szakasz a hagyományos árverés, amely meghatározott helyen és időben zajlik, ekkor lehet személyesen licitálni. Ingóságokat akkor lehet elektronikusan árverezni, ha a vagyontárgy jelentősebb értékű, és őrzéséről nem kell gondoskodni.
A közjegyző a bizonyítandó tényről úgynevezett ténytanúsítványt vesz fel, amelyet közokiratba foglal. Ha például egy honlapon jogsértő tartalom jelenik meg, amely másnapra eltűnik, a ténytanúsítvánnyal hitelesen lehet igazolni, hogy adott pillanatban megjelent a kifogásolt tartalom. A ténytanúsítvány felmutatása könnyen meggyőzheti a felet, hogy felesleges a pereskedés, a bizonyíték felmutatásával ugyanis igen valószínű a pervesztés.
A felek kérelmére a közjegyző szakértőt is kirendelhet. Így nem utólag kell egy peres eljárásban rekonstruálni a történteket. Természetesen a ténytanúsítvány és a szakértői vélemény a bírósági perben is felhasználható lesz. Ez gyorsítani fogja az eljárást.
Előzetes bizonyításnak lehet helye akkor, ha akár egy per megindítása előtt, akár annak folyamatban léte alatt valószínűnek látszik, hogy a bizonyítás később már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy jelentős nehézséggel járna. Illetve ha valószínű, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása elősegíti a per ésszerű időn belüli befejezését. Előzetes bizonyítást lehet kérni akkor is, ha egy dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli. Az új jogszabály mindezeken felül a közjegyzői előtti eljárást akkor is lehetővé teszi, ha a kérelmezőnek jogi érdeke fűződik a bizonyíték beszerzéséhez – különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához.
Szakértő is kirendelhető
Annak sem lesz akadálya, hogy az előzetes bizonyítás keretében akár a szükséges szakértői vélemény is beszerezhető legyen. Igazságügyi szakértő kirendelését jelenleg peren kívül is kizárólag a bíróságtól lehet kérni. A jövő év elejétől azonban a közjegyzők is jogosultak lesznek szakértő kirendelésére.
A közjegyző az igazságügyi szakértő személyét maga választja majd ki, arról a kérelmező meghallgatása nélkül dönt. Éppen ezért a kirendelt szakértő függetlensége, pártatlansága utóbb nem is vitatható.
zálogtárgy egyszerűsített értékesítése
A törvénymódosítás bevezeti a zálogtárgy egyszerűsített értékesítését is. Ez a zálogjogosultnak jóval egyszerűbb és olcsóbb igényérvényesítést tesz lehetővé. Az új eljárás egyik leglényegesebb eleme, hogy a végrehajtás ilyenkor kizárólag a zálogtárgyra történik. Az adós egyéb vagyona nem vonható végrehajtás alá akkor sem, ha a zálogtárgyból befolyt összeg nem fedezi a követelést.
Szakértőként a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet lehet kirendelni. Más szakértő csak a fentiek hiányában, kivételesen alkalmazható.
Természetesen igazságügyi szakértő kirendelése továbbra is kérhető akár a bíróságtól is. Így az érintett maga döntheti el, hogy bírósági vagy közjegyzői eljárást kezdeményez-e.
A közjegyző által kirendelt szakértő véleményét egy későbbi bírósági eljárásban szabadon fel lehet majd használni. A szakvélemény ugyanolyan bizonyítóerővel rendelkezik, mintha a szakértőt maga a bíróság rendelte volna ki.
Az eljárások megkettőződésének elkerülése érdekében kizárt az eljárás megindítása abban a kérdésben, amely kapcsán a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Ha ezt a rendelkezést megsértik, az így készült szakvéleményt bírósági eljárásban nem lehet majd felhasználni.
A szakértő 30 napon belül köteles lesz elkészíteni a szakvéleményt.
