A hazai mikro-, kis- és középvállalatok finanszírozási igényeit és bankszektorral való kapcsolatát vizsgálta A BellResearch Kft. 2008 első felében. Kutatásának legmagvasabb állítása, hogy bár főbankjuk alapszolgáltatásaival a vállalkozások többnyire elégedettek, sok esetben mégsem tudnak olyan pénzintézetet megjelölni, amelyről egyértelműen megállapítható, hogy az kimondottan a kkv-szegmens elvárásaihoz igazodik. Mind a számlavezetés, mind a hitelek, mind a befektetési szolgáltatásokra kérdezve kétharmadnál is többen voltak azok a válaszadók, akik nem tudtak „egy jó bankot” javasolni a kérdezőnek.
Melyik sáv halad?
A vizsgált vállalkozások többsége javulást, fejlődést érez az utóbbi években az ügyfélkiszolgálásban, ennek ellenére 16 százalékuk egy éven belüli bankcserén gondolkodik. A költségjellegű tényezőkön kívül az okok között szerepel, hogy proaktív, testreszabott pénzügyi tanácsadásra és partnerként történő ügyfélkezelésre vágynak.
versenyeztesse a bankokat!
Sulyok Éva közgazdász és a Rollstar Árnyékolástecnikai Kft. egyik tulajdonosa szerint például akkor is megéri körülnézni a piacon, ha alapvetően elégedettek vagyunk főbankunkkal. „Mi nyolc éve vettünk fel beruházási hitelt az Erste Banktól. Azóta működik közöttünk a partnerségi kapcsolat. Ám amikor visszafizettük hiteleinket, arra gondoltunk, hogy egészségesebb lenne, ha a cégünk minimum két lábon állna. Elmentünk a Budapest Bankhoz, ahol három nap alatt olyan speciális ajánlatot dolgoztak ki számunkra, amelyről kiderült, hogy kedvezőbb az Erste addigi ajánlatainál. Az Erstével közöltük, hogy milyen feltételekkel kaptunk ajánlatot a BB-től, mire ők is előálltak egy nagyon kedvező konstrukcióval. Bár elkötelezett vagyok az Erstének, hiszen évek óta velük tartom a kapcsolatot, immáron mindkét bank felé terelgetjük a forgalmunkat. A Budapest Bankkal és az Erstével is élő a kapcsolatunk, mindkét bank évente látogatást tesz nálunk, ennek során mindig megkérdezik, hogy ténylegesen miben van szükségünk segítségre. Fontos, hogy a bankok folyamatosan új, kedvező csomagokkal álljanak elő – az ügyfelek külön kérése, jelzése nélkül is.”
Ha a statisztikák mögé nézünk, az interjúkból az is kiderül, hogy sokakat valójában az ügyintézőjükkel való jó kapcsolat és az időigényes, macerás átállás tart vissza a váltástól. Ugyanakkor a szakértők véleménye és a vállalkozói tapasztalatok is azt mutatják, hogy idővel minden bank jobban megbecsüli régebbi ügyfeleit, és érdemes lehet ezt kivárni.
Persze éppen ezért is lenne fontos, hogy a vállalkozó előre tudja, mely bank mellett érdemes hosszú távon elköteleznie magát. A Bell felméréséből kiderülő ügyfélprofil-összegzés ebben segíthet (lásd táblázatunkat).
Bizalom és bankképesség
A Bell Research felmérése is rámutat arra, hogy a magyar vállalkozó sokszor túl sterilnek érzi a pénzintézetek tanácsait, elvárásaikat teljesíthetetlennek, a bank pedig a sajátságos gazdasági helyzet, ennek következtében a kozmetikázott mutatók miatt nehezen kiismerhetőnek a hazai vállalkozót. Mint Bolyán Róbert, az UniCredit Bank kkv-üzletágának igazgatója kiemelte, a bankok számára minden vágyálom ellenére elengedhetetlen, hogy tiszta képet kapjanak azokról a cégekről, amelyek felé hitelezni fognak. Ennek hiányában bizalom sem alakulhat ki, ami pedig elengedhetetlen a partnerségi kapcsolathoz.
A magyar vállalkozó és bankja sok esetben csak kerülgeti egymást, hiszen előbbinek célja az életben maradás, ami a speciális itthoni gazdasági helyzetben sokszor csak fekete ügyletekkel megoldható, utóbbi viszont a gazdaság fehérítésében érdekelt. Az igények, elvárások emiatt nem találkoznak.
idővel könnyebb lesz!
„Magyarországtól nyugatabbra a többgenerációs családi banki kapcsolatokon keresztül a bank akár a cégvezető nevére is finanszíroz, nélkülözve a felesleges heteket is igénybe vevő hitelbírálati eljárásokat. Természetesen a megfelelő fedezetek vizsgálatára sor kerül, de a több évtizedes bizalom miatt teljesen más a bank hozzáállása – mondja Kalocsai Zsolt, a DTM Adótanácsadó- és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója. – Bízom abban, hogy a magyarországi kkv-finanszírozás is eljut idáig, ehhez azonban még legalább 10 évre van szükség. Az elmúlt 7 évben az UniCredittel alakítottunk ki egy olyan őszinte és bizalmi kapcsolatot, amelyből mindkét fél profitál. Társaságunk a banki termékek sorát veszi igénybe a kereskedelmi finanszírozás, a devizaügyletek, valamint a befektetési termékeken keresztül. Ügyfélmenedzserünk jól érzi, hogy pontosan mit szeretnénk, havonta többször is konzultálunk egymással. Munkavállalóinknak például kedvezményes bankszámlacsomagot bocsátott rendelkezésére a bank, valamint a vezetők számára is kialakított egy speciális számlavezetési csomagot. Érdemes kivárni, amíg törzsvendéggé válik az ember. A már jól működő vállalkozások könnyebben juthatnak hitelhez. Cégünknek is jelentős bankhitele van, amit ingatlanfinanszírozáshoz vettünk igénybe. Három hét alatt sikerült az egész hitel-jóváhagyási procedúrát lebonyolítani a bankunkkal, ami nagyban köszönhető az ő rugalmasságuknak és annak is, hogy számszaki adataink rendben vannak.”
Bolyán Róbert szerint a kis- és középvállalkozások vezetőinek arra kellene törekedniük, hogy tisztában legyenek cégük pénzügyi helyzetével, ne csupán „mindentudó” könyvelőjükre hagyatkozzanak. Ezt a szemléletet hiányolja a vállalkozásokból Kalocsai Zsolt, a DTM Adótanácsadó- és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója is. Arra hívja fel a figyelmet, hogy nem árt, ha a bankok bizalmának elnyeréséért a cég tesz is valamit. „Az adott társaság cégvezetési kultúrája nagymértékben befolyásolhatja azt, hogy a bankok milyen módon kezelik a társaságot. Sokat segíthet maga az ügyfél is abban, hogy pozitív és jó kapcsolat alakuljon ki. Ha visszatekintünk az elmúlt 20 évre, jól látszik, hogy összességében lényegi fejlődésen ment át a magyar bankrendszer, ugyanakkor a kkv-szektor vonatkozásában kifejezetten érzékelhető, hogy a nemzetközi színvonaltól még el van maradva mindkét oldal.”
A jelenlegi túlszabályozott és bürokratikus gazdasági környezet, amelyet tovább nehezítenek a rendkívül magas adó- és járulékterhek, nagy terhet ró a kkv-szektorra, az érintett társaságok finanszírozhatóságára. Kalocsai Zsolt véleménye szerint fontos lenne, hogy a törvényalkotók felismerjék, nem elsősorban támogatásokkal, hanem transzparens és bürokráciamentes szabályozással lehetne a kkv-k működését, illetve finanszírozási igényét javítani. Amennyiben ezen a területen változások következnének be, azok kedvező hatást fejthetnének ki a bankok és a kkv-szektor közötti együttműködésre is.
A kedvező folyamatokat említi Öcsi Béla, a bankárképző vezérigazgató-helyettese is. Szerinte a bankszektor és a kis- és középvállalkozások partneri kapcsolatában az utóbbi 1-2 évben egyértelműen pozitív változás tapasztalható. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a bankok felismerték, mennyire fontosak számukra a kkv-k, és szolgáltatásaikat a szektor speciális igényeihez igazítják – ilyen például a rugalmasság és a gyorsaság a bank részéről. Nagyon fontosnak tartja a kkv-k részéről az odafigyelést és a tervezést a pénzügyekben: ezen a téren is van még mit tanulnunk a nyugati országoktól.
A hitel súlya
Ma Magyarországon mintegy 78 ezerre tehető azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek rendelkeznek bankhitellel, és a BellResearch szerint ez további 22 ezer új belépővel bővülhet a következő egy év során. A megkérdezettek közül ennyien állították, hogy tervezik a hitelfelvételt.
Ha ez a bővülés valóban megvalósul, akkor a beruházási hitelek aránya vélhetőleg meg fogja haladni a vállalkozói folyószámlahitelek állományát. Továbbra is népszerű a Széchenyi-kártya konstrukciója, amely a bankhitel és a magántőkebevonás után a forrást előteremtő lehetőségek közül harmadikként található a megkérdezettek preferencialistáján. Elgondolkodtató, hogy hitel felvételét a jelenlegi működés mellett mindössze a megkérdezett vállalatok harmada vállalná nyugodtan, pedig 56–70 százalékuk segítségre szorulna mind likviditási, mind beruházási téren.
Ugyanakkor furcsa meglepetése a felmérésnek, hogy az általános panaszos hangulat ellenére a hitelfelvétellel próbálkozó vállalkozások között messze nagyobb azok aránya, amelyek sikeresen hozzájutottak a forráshoz, mint azoké, amelyeknek a kérelmét elutasították. Ez nem igazolja azokat az általános hiedelmeket, hogy banktól pénzt kapni nehezebb, mint tű fokán átkelnie annak a bizonyos tevének. Igaz, a felmérés tanúsága szerint a mintegy 300 ezres vállalkozói, kisvállalati körből 205 ezren még meg sem próbálkoztak hitel felvételével.
Az adatok azt mutatják, hogy olyankor is van remény, ha már részesültünk elutasításban hiteligénylés során. Általában az 50 milliós éves árbevételt meghaladó, és főként külkereskedelem-orientált vállalkozások szerepeltek legjobban egy újbóli hitelkérelem alkalmával.
külföldön is nézzen körül!
Nagy Zoltán, a Hacona Kft. kereskedelmi igazgatója szintén a sajátságos hazai háttérhelyzetben látja a kölcsönös bizalom hiányát. „A bankok itthon is megpróbálnak odafigyelni arra, hogy partnerként kezeljék az aktuális kis- és középvállalkozásokat, de igazán attraktív megoldásokkal nem állnak elő, a fejlesztésben való együttes gondolkodás, együttműködés még nem megy. Külföldi leányvállalatunk is van, ott azt tapasztaltuk, hogy nagyobb a bank részéről a bizalom – és megalapozottabb is. Jobban foghatók az ügyfelek, jobb a jogi háttér. Belföldön a bankok – akárcsak a kis- és középvállalkozásban működő cégek – félnek, hogy a pénzükhöz jutnak-e vagy sem, ezért sokkal nagyobb fedezetet kérnek egy hitel folyósításánál, mint, mondjuk, egy külföldi bank. Cégünk bankjánál, az OTP-nél a kiszolgálás elégséges, a szolgáltatások jók – öt éve álltunk át az internetbankingra, ami jelentősen megkönnyítette a dolgunkat –, de még hiányzik az igazán konstruktív együttműködés.”
Honfi Gábor Ádám, az NBB Hungary ügyvezetője szerint partnerségről akkor beszélhetünk, ha a kapcsolat mindkét fél számára kezelhető kockázat mellett megfelelő hozamot ígér. „Számos vállalkozás, főleg magvető vagy korai életciklusában, egyszerűen nem bankképes, így nem tud bekerülni a banki hitelfinanszírozási körbe, hiszen nincs hitelezési múltja, nem tudja teljesíteni a biztosítéki elvárásokat, illetve a bankok számára magas fajlagos tranzakciós költséget jelent. E vállalkozásoknak érdemes egyéb tőkefinanszírozási alternatívát keresniük a piacon, a bank később válhat jó partnerré.”
Honfi Gábor Ádám szerint a tulajdonosoknak érdemes fejleszteniük pénzügyi tudásukat, mert csak így tudnak megfelelően választani a piacon rendelkezésre álló finanszírozási alternatívák közül úgy, hogy azok a leginkább illeszkedjenek a vállalkozás fejlődési üteméhez, ugyanakkor maximalizálják a tulajdonosi értéket. Kalocsai Zsolt szerint is leginkább az induló kkv-k vannak nehéz helyzetben. Nem elég egy jó projektötlet, a számoknak is rendben kell lenniük.
Mit hoz a jövő?
A jelenleg hitelező bankok közül az OTP és az MKB Bank erősödése várható, amennyiben versenyképes ajánlattal fordulnak a vállalkozókhoz, és azok hitelképesnek bizonyulnak. A takarékszövetkezetek pozíciója viszont előreláthatólag gyengülni fog. Míg az elmúlt években kiemelkedő tendencia volt a „fapados banknak” is csúfolt takarékszövetkezetek térnyerése, a Bell Research felmérésből az látszik, hogy egyre változatosabb banki szolgáltatásokra nyílik igény, és ennek következtében maguk a takarékszövetkezetek is bővítik szolgáltatáskínálatukat. Nem véletlen, hogy az új bankok takarékszövetkezeti múlttal lépnek a piacra.
