Az adóhatóság április végén tette közzé a 2007. évi társaságiadó-bevallás nyomtatványprogramját, kitöltése évről évre egyre nagyobb figyelmet és türelmet igényel. Az idei év újdonsága a minimumadó számítása, illetve az annak elkerülését igazoló nyilatkozat. Néhány fontos – a kitöltési útmutatóban egyébként szereplő – részletre kívánjuk felhívni a figyelmet:
1) Mikro-, kis- és középvállalkozás kódja.
Akkor is ki kell tölteni, ha ilyen jogcímen a vállalkozás adókedvezményt nem kíván érvényesíteni. (Az egyes kategóriákat lásd külön táblázatban!)
2) Sávos adókulcs használata.
A bevallás borítólapján jelölni kell, ha a vállalkozás a sávos adókulcs alapján kíván adót fizetni.
Sávos adókulccsal az adózhat, aki
– nem vesz igénybe adókedvezményt,
– legalább egy alkalmazottja volt az adóévben (átlagos állományi létszámot kell számítani),
– és az alkalmazottjai után legalább annyi járulékot fizetett, mint amennyit az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszerese után kell fizetni (ez a 2007. január 1-jei minimálbérrel szá-molva alkalmazottanként 341 910 forint).
E feltételek együttes teljesülése esetén az adóalap azon része után, ami 5 millió forint alatt van, 10 százalék adót kell fizetni, míg az 5 millió feletti rész után kell csak 16 százalékot. (A sávos adókulcs alkalmazá-sa de minimis támogatásnak minősül.)
3) Jövedelem- (nyereség-) minimum alkalmazásáról szóló nyilat-kozat a borítólapon.
A 2007. július 1-jétől érvényes szabályok alapján annak a társaságnak, amelynek adóalapja vagy adózás előtti eredménye nem éri el a törvényben meghatározott jövedelemminimumot (az összes bevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével), választási lehetősége van:
– vagy megfizeti a „minimumadót”, azaz a jövedelemminimumra számított társasági adót,
– vagy külön nyilatkozatot tesz.
Ennek a nyilatkozatnak a megtételére itt, a társaságiadó-bevallás keretében van lehetőség a 0729-10-es lap kitöltésével.
4) A borítólapon jelölt nyilatkozattól függetlenül a 0729-01-02 jelű lapon meg kell határozni a jövedelemminimum összegét is.
Erre a vállalkozásoknak – a törvény e részének évközi bevezetése miatt – két módszerrel van lehetőségük.
0729-10-es kérdések
– Az iroda elkülönül-e a társas vállalkozó lakásától?
– A visszavásárolt részvény, üzletrész vételára a névértéket meg-haladta?
– A termék-előállítási tevékenység bevétele.
– Kereskedelmi tevékenység bevétele.
– A szolgáltató tevékenység bevétele összesen, és részletezve az alábbiak szerint:
– bérleti díj bevétele,
– közvetített szolgáltatás bevétele,
– szakértői díj bevétele,
– egyéb bevétel.
– Az igénybe vett szolgáltatások értéke összesen, kiemelve belőle:
– az iroda bérleti díja,
– a lakás bérleti díja,
– a reklámszolgáltatás(ok) és piackutatás címén elszámolt költség,
– a tanácsadás, szakértői díj, ügynöki jutalék címén elszámolt költség,
– a telefonszolgáltatás költsége.
– Személyi jellegű egyéb kifizetések összesen, kiemelve belőle:
– a sajátgépkocsi-használat címén elszámolt költség,
– a megbízási díj címén elszámolt költség,
– a külföldi napidíj, szállás, utazás címén elszámolt költség,
– az oktatási, képzési költség címén elszámolt összeg,
– a reprezentáció címén elszámolt költség,
– az adómentes természetbeni juttatás értéke.
– Egyéb ráfordításként elszámolt jövedéki adó összege.
– Cégautók üzemeltetési költsége (üzemanyag, javítás, biztosítás stb.) és a cégautók száma adóévben.
– Kapcsolt vállalkozásával kötött szerződés alapján elszámolt ösz-szes bevétel és költség.
– Elhatárolt veszteségből jogelődnél keletkezett veszteség összege.
– Visszavásárolt részvény, üzletrész vételára. – Az adott kölcsönök napi átlagos állománya.
– A kapott kölcsönök napi átlagos állománya.
– A pénzkezelési szabályzatban rögzített napi készpénz-záróállomány maximális mértéke az adóévben.
– A vállalkozás tulajdonában lévő lakáscélú ingatlanok, nyaralók száma és értéke az adóévben, illetve az adóévet megelőző két adóévben.
Az egyik módszer: az éves jövedelmet arányosítják a naptári napokkal aszerint, hogy az adóévben hány nap esett a működésükből június 30. elé, és hány nap az utánra. Ez a legtöbb adózónál (aki nem eltérő üzleti éves, és január 1-jétől december 31-éig működött) azt jelenti, hogy az első fél évre 181 nap esik, így a bevallásban a kerekítés miatt 0,50-et kell beírni az arányszámhoz. Az éves szintre számított jövedelem-minimum-összeg az arányosítás használatakor a teljes évi „normál” adóalap fele, és a jövedelemminimum-számítással megállapított adó-alap fele lesz.
A másik módszer: a társaság június 30-ával közbenső mérleget készít, és így a csak a második fél évben elért adózás előtti eredményt, adó-alapot és jövedelemminimumot kell összehasonlítani (ilyenkor az első félévi eredményt figyelmen kívül kell hagyni).
5) Nyilatkozat kitöltése – 0729-10-es lap.
Ezt a lapot tehát azoknak kell kitölteniük, akik nem fizetnek a megál-lapított jövedelemminimum-összeg után társasági adót. A nyilatkozat valamennyi kérdésénél adatot kell írni: ha a társaságnál az adott típusú költségráfordítás nem jelentkezett, azt nulla beírásával kell jelölni.
A kérdések első ránézésre nem látszanak bonyolultnak (lásd tábláza-tunkban), már-már azt hihetnék, hogy a nyilatkozat kitöltése egyszerűbb és olcsóbb megoldás, mint a minimumadót megfizetni. Ez azért ne bátorítson senkit túlságosan. A nyilatkozat kitöltői szinte teljes bizonyossággal számíthatnak adóellenőrzésre, amelynek során az adóhatóság várhatóan alaposan górcső alá veszi majd gazdálkodásukat.
Az adóhatóság kockázatelemző program segítségével választja ki az adózókat adóellenőrzésre. A kiválasztást a bevallási határidőt (május 31) követően 30 napon belül folytatják le, pozitív eredményéről – vagyis a kiválasztás tényéről – az adózó értesítést kap. A kiválasztást követően egy év áll az adóhatóság rendelkezésére a tényleges vizsgálat megkezdésére.
Álljon itt két egyszerűnek tűnő, de jól meggondolva nehezen értelmezhető és megválaszolható kérdés:
– Az adózó székhelye elkülönül-e a tulajdonos(ok) tag(ok) lakóhelyétől? – Erre a kérdésre válaszoljon az a társaság helyesen igennel vagy nemmel, amelynek tulajdonosai, tagjai között nincs magánszemély.
– A vállalkozás tulajdonában lévő lakáscélú ingatlan(ok), nyara-ló(k) száma az adóévben, és értéke az adóévben, ill. az adóévet megelőző két adóévben. – Megszámolni még meg tudjuk őket, de arra nem ad választ a kitöltési útmutató, hogy milyen értéket kell figyelembe vennünk. Piaci értéket? Könyv szerinti értéket? Netán a számított nyilvántartási értéküket kell összeadni? (Ez utóbbi természetesen valószínűtlen, hiszen ez nem más, mint az egykori beszerzési ár, csökkentve a társasági adó törvény által meghatározott leírási kulccsal számított értékcsökkenési leírás összegével.) Csak remélhetjük, hogy az adóhatóság még a bevallási határidő lejárta előtt közzéteszi álláspontját.
