A dupla oszlopsorokról lehet híres-hírhedt Magyarország néhány éven belül, ha nem sikerül megállapodniuk a kábeltelevíziós társaságoknak és a legnagyobb hazai áramszolgáltatónak, az E.Onnak a települések közötti villanyoszlopok bérleti díjáról. A két fél közötti vita áprilisban kezdődött, miután az év eleji megállapodást követően az E.On bejelentette, hogy a korábbi sokszorosára emeli az optikai kábelek villanyoszlopokra telepítésének, illetve bérletének díját a települések közötti szakaszokon. A korábban a villanyoszlop típusától függően 6–18 ezer forint közötti egyszeri telepítési díj esetében 1400 százalékos (tizenötszörös) áremelési szándékáról tájékoztatta a kábelcégeket az áramszolgáltató, a kilométerenkénti hatezer forintos bérleti díjnál pedig tízszeres emelkedést jeleztek.
Heves ellenállás
Tudta-e?
Becslések szerint a magyarországi kábelhálózatok mintegy ötven százaléka épült ki az áramszolgáltatók infrastruktúráján.
Az áramszolgáltató indoklása szerint a mai üzleti és műszaki feltételek mellett a korábbi árkonstrukciók már nem alkalmazhatók. Azokat ugyanis egy lassan két évtizedes, a Magyar Villamos Művek Tröszt és a Magyar Posta közötti megállapodás alapján dolgozták ki, a vezetékes kommunikáció nyolcvanas évek végén bekövetkezett robbanásszerű növekedésének hatására.
Az elosztó hálózatok tartóoszlopaira telepítendő telefonkábelek elhelyezésére vonatkozó megegyezés azonban „tisztán” műszaki szempontok alapján született meg. Az áramszolgáltatók rendszerváltás utáni részvénytársaságokká alakulása után ez a műszaki-gazdasági konstrukció a különböző szolgáltatóknál részben eltérő gyakorlatot alakított ki, közös vonása maradt azonban, hogy a tartóoszlopok használatbavételi és bérleti díjai rendkívül alacsonyak maradtak, a bérleti díjak összege 1988 óta a mindenkori éves inflációs rátával növekedett.
Az áramszolgáltatók részéről nehezményezik, hogy ezek a díjak nem veszik figyelembe, hogy az oszlopok mechanikai terhelhetőségét alapvetően a villamos távvezetékek húzási és szélteher-kapacitására méretezték, újabb vezetékek elhelyezése többlet-igénybevételt jelent. Ennek következtében a közös oszlopsor kialakítása szempontjából a hálózatok egy részét mechanikailag meg kell erősíteni, át kell építeni, s ez az áramcégeknek jelentős többletköltséget jelent. Ugyancsak komoly szemponttá vált a közös oszlopsoros hálózatok megnövekedett üzemeltetési, karbantartási, üzemzavar-elhárítási költsége is, hiszen ezzel a korábbi bérletidíj-konstrukciók kialakításakor nem számoltak.
Azt az áramszolgáltatók részéről is elismerik, hogy a rendelkezésre álló alternatívák – földbe fektetett kábel, az erősáramú hálózatok tartószerkezeteinek használata, illetve a kábelek oszlopsoron való kihúzása – közül az utóbbi, közös oszlopsoros hálózat kialakítása a legjobb megoldás a kábelcégek számára. Így ugyanis egy fizikailag már meglévő, nyomvonallal rendelkező, minden települést behálózó tartószerkezet-rendszerre kell megépíteni az optikai hálózatot.
Az E.On közleményében ugyanakkor rámutat, hogy semmilyen monopóliumuk nincs az oszlopsorok felállítására, erre bármelyik kábelszolgáltató jogosult. A kérdés már csak az, szeretnénk-e olyan országban élni, ahol lépten-nyomon dupla oszlopsorba ütközünk.
Föld alatti húzás
Persze az oszloperdő csak az egyik lehetséges kimenetele az ügynek. Mindenesetre meglehetősen lelombozó még csak elképzelni is, hogy például az Alföld szépségei mellett a falvak között párosával futó oszlopokat kell „csodálniuk” az idelátogató turistáknak.
A vita más módon is végződhet, előfordulhat, hogy a kábelcégek a kábelek földbe fektetése mellett döntenek, vagy elfogadják a bérleti díj emelését – ez egészen biztosan többletkiadást jelentene az előfizetők számára –, de a két fél kompromisszumával is végződhet a történet. Igaz ugyanakkor, hogy talán erre van a legkevesebb remény, ráadásul tovább rontja a megegyezés esélyét, hogy szorít a határidő. A pályázati pénzekkel is támogatott fejlesztéseket ugyanis a kábelszolgáltatóknak legkésőbb októberig el kellene kezdeniük ahhoz, hogy tarthassák a kiírók által meghatározott, az esetek többségében az év végét jelentő határidőt. Ez azért rendkívül fontos, mert ha a megadott időre nem sikerül átadni a hálózatot, elveszítik a támogatást. Jelenleg a bérleti díjak körüli vita miatt számos, a GVOP 4.4.1. és 4.4.2. jelölésű pályázatán elnyert támogatásból megvalósuló széles sávú internetfejlesztési projekt fut. Az összesen mintegy 10 milliárd forint keretösszegű pályázatok az olyan térségekben, településeken támogatták a gyors világhálós infrastruktúra kiépítését, ahol üzletileg nem lenne indokolt. A támogatási összegek igénylésénél azonban a kábeltársaságok még a régi díjakkal számoltak, ráadásul sok cég már megvásárolta a villanyoszlopok között kihúzható légkábeleket, illetve számos helyszínen megindult a beruházás.
Az E.On által vázolt feltételek mellett ugyanakkor olcsóbban jönnének ki a szolgáltatók, ha a föld alatt kötnék össze a településeket, vagy saját maguk állítanának fel oszlopokat, valóságos oszloperdőt létrehozva ezzel. Ez azonban a költségek megemelkedése mellett komoly csúszást jelentene a beruházásokban, mivel az újabb engedélyek beszerzése legkevesebb fél évet venne igénybe, ennyi idejük pedig már nincs az infrastruktúra-fejlesztési pályázatok nyerteseinek.
Segítségre várnak
Összesen mintegy 90 millió forintnyi támogatás került veszélybe a PR-Telecom Zrt.-nél a villanyoszlopok bérleti díja körül kialakult vita miatt – tudtuk meg Fojt Istvántól, a miskolci központú kábelszolgáltató tulajdonosától és vezérigazgatójától. Igaz, ezekben az esetekben az ORTT által kiírt pályázatokon elnyert forrásokról van szó, amely a Szombathely térségében megvalósuló 240-250 millió forintos fejlesztés esetében 40, míg a Tata környéki 250 milliósnál 50 millió forintot jelent. A jelenleg mintegy 68 ezer kábeltévé- és 17 ezer internet-előfizetővel szerződést kötött cég hálózatának 90 százaléka van villanyoszlopokon, amelyek többsége az E.On tulajdonában van, érthető tehát, ha a társaság vezetője bízik abban, hogy végső esetben a kormány is beavatkozik.
Ezt egyébként a kábeltársaságok szövetségei is támogatják. Ha néhány héten belül nem sikerül megállapodni az E.Onnal a villanyoszlopok bérleti díjáról, a kábeltelevíziós szolgáltatók a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz (GKM), illetve a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordulnak – mondta el Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke. A GKM-et csak érdekegyeztető fórumként vonnák be a kábelcégek, míg a GVH-hoz az áramszolgáltató monopolhelyzete miatt fordulnának – tette hozzá a szövetség elnöke.
Megrázó lehet
Bizonytalan az is, milyen hatása lenne, ha az áramszolgáltatónak sikerülne keresztülvinni az akaratát, és a kábelcégek kifizetnék a megemelt bérleti díjat. Az szinte biztosnak látszik, hogy ebben az esetben előfizetőidíj-emelésre kényszerülnének a kábelszolgáltatók, amely a jelenlegi kiélezett versenyben a nagyobb vállalatok esetében számos ügyfél elvesztésével járna, míg a kicsik közül sok egész egyszerűen tönkremenne. Ráadásul az E.On sikere bátorítólag hatna a többi áramszolgáltatóra is, illetve a kábeltársaságok aggodalmai szerint a települések közötti hálózat mellett a falvakon, városokon belüli villanyoszlopok esetében is hasonló lépésre szánhatja el magát a cég.
