Üzleti tippek

Kevés cég kap sok uniós forrást

admin
admin

2007. 07. 01. 15:00

Bár az eddig kiírt uniós pályázati forrásokat túljegyezték, kevés kis- és középvállalkozás felel csak meg a feltételrendszernek. A magas önrészt ősztől egy új program segíti majd előteremteni.

Kedvetlenségről, az uniós pályázatok iránti gyér érdeklődésről számolt be a Figyelőnek több – névtelenséget kérő – uniós pályázati tanácsadó cég vezetője. Ügyfeleik nem tartják vonzónak az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kiírt pályázatokat.

A magas – Budapesten 75, az ország más régióiban 70, a leghátrányosabb térségekben 60 százalékos – önrész, s a támogatás igénybevétele után három éven át megkövetelt 8-15 százalékos átlagos árbevétel-növekmény ugyanis riasztja őket. Hiába egyszerűsödött az eljárás, s emelték fel múlt hónapban a mikro- és kisvállalkozások által – a feltételek megléte esetén szinte automatikusan – elnyerhető támogatási értékhatárt 5 millióról 10 millió forintra, ez sem mozgatta meg túlságosan a fantáziájukat. „Barátságtalannak tartják az üzleti környezetet” – fogalmazott lapunknak egy fővárosi tanácsadó cég munkatársa.

Eltérő helyzetértékelés

Kkv-helyzetkép

● A kkv-k tábora 840 ezres, 39 százalékuk a közép-magyarországi régióban működik, 32 százalékuk a keleti, 29 százalékuk a nyugati országrészben
● Magyarországon a vállalkozások mintegy 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik, míg a fejlett országokban ez az arány csupán 15-20 százalékos
● Mintegy 40 pályázatot írnak ki 2007 végéig a kkv-k számára
● 2013-ig összesen 1300 milliárd forint áll rendelkezésre gazdaságfejlesztésre az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, ennek kétharmada közvetlenül a kkv-knak szól; júniusig mintegy 30 milliárd értékben írtak ki számukra pályázatot
● A kkv-k minden gazdaságfejlesztési pályázaton indulhatnak, miközben a nagyvállalatok csak a számukra is megnyitott konstrukciókban

Másfelől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szerint a Közép-Magyarországi Régióban a múlt héten másfélszeresére, 800 millióról 1,2 milliárd forintra emelték az eszközbeszerzési pályázati keretet. A kkv-k ugyanis kétszer annyi forrást igényeltek, mint amennyi rendelkezésre áll.

Bendó Zoltán, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Irányító Hatóságának vezetője erre is hivatkozva állítja, hogy nem igazolódtak azok a félelmek, miszerint a szigorodó feltételek miatt nem lesz elegendő érdeklődő a gazdaságfejlesztési operatív program év elején megnyílt pályázataira. Az első körben meghirdetett és június elején zárult pályázatokra szerinte éppen hogy a túljegyzés a jellemző. Az előzetes adatok szerint a rendelkezésre álló forrásoknál száz százalékkal igényeltek több pénzt a vállalkozások.

Kevesen pályáznak sokra

A siker és az apátia azonban egyszerre igaz, ugyanis az említett régióban az 1,2 milliárdos összegből csupán körülbelül 300 nyertes cég hajthat végre eszközvásárlást, az ott bejegyzett mintegy 330 ezer kkv közül. Tehát a pár száz pályázóval szemben több százezren érzik magukat a „partvonalon” kívül.

„Túlnyomórészt azok a vállalkozások pályázhatnak sikeresen, amelyek a közösségi források nélkül is képesek lennének fejlődni” – bírált az egyik tanácsadó. Ezt igazolta vissza az is, amikor az egyik budapesti pályázatíró cég megszondázta ügyfeleit, mit tartanak a frissen kiírt uniós pályázatokról. „Azok a vállalkozások esélyesek, amelyeknek tartósan jók a pénzügyi számaik. Amelyeken viszont segíthetne a tőkeinjekció, egyértelműen kimaradnak” – e-mailezte vissza egy kis fejér megyei cég vezetője.

Ráadásul a kiírásoknak sok a „gumi” része, azokat pedig mindenki úgy értelmezi, ahogyan akarja. Az ilyen és ehhez hasonló kritikákból kitetszik: változatlanul tartja magát a közvélekedés, hogy hivatali ismeretség nélkül nem lehet nyerni.

„A GOP jogosultsági feltételrendszere általában is szigorú” – teszi hozzá Csomár Zoltán, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet projektmonitoring üzletágának vezetője. Ügyfeleik közül nagyságrendileg minden ötödik vállalkozás felel csak meg a feltételrendszernek, illetve képes a megfelelő pontszámot elérni az előminősítés során, amivel esélye lehet nyerni. „Pedig elsősorban nagy multicégek beszállítóival dolgozunk, amelyek egyáltalán nem számítanak rossznak a magyar piacon” – érvelt Csomár.

—-Szűkül a pályázók köre—-

A pontozás meglehetősen objektív, ami pozitívum, ugyanakkor jellemzően a vállalkozás utolsó két lezárt évére koncentrál, s nem foglalkozik a jövő tervezésének vizsgálatával. „A jövőre vonatkozó növekedési kritérium ezzel szemben megjelenik mint vállalási követelmény, ami logikus, ám keményebb előírás” – mutatott rá, miért riadnak meg a cégek. A már említett minden ötödik – a jogosultságnak és az előminősítésnek megfelelő – ügyfél közül háromból kettő vállalja a növekedési előírást, tehát tizenötből végül összesen ketten pályáznak – vezette le, milyen okok miatt szűkül a pályázók köre a kkv-szektorban.

A GOP Irányító Hatóságának vezetője szerint viszont az árbevétel-növekedési követelmény nem a „kicsiket” sújtja. Ez a kritérium inkább a nagyvállalatok számára teljesíthető nehezebben, mivel statisztikai felmérések igazolják: a vállalkozások az indulás első éveiben fejlődnek dinamikusabban, azt követően lelassulnak. Mindenesetre a kormány határozott álláspontja, hogy csak azok a pályázatok részesüljenek uniós forrásban, amelyeknél a megtérülés garantált, s hozzájárulnak az ország növekedéséhez.

„Továbbra sem hullik senkinek az ölébe ingyen pénz” – emelte ki Bendó Zoltán. A pályázati feltételeken szükség esetén mindenesetre igyekszik az NFÜ úgy igazítani, hogy jellemzően ne azok a vállalkozások induljanak a pénzekért, amelyek anélkül is meg tudnák valósítani a fejlesztéseket.

Forrás az önrészrészre

Formálódik egy további segítség is. A kkv-k jó része ugyanis azért nem pályázik, mert nem tudja előteremteni a megkövetelt tetemes önrészt, sem önerőből, sem hitelből. „Számukra a megoldás az uniós Jeremie program lehet, amely a nem bankképes, ugyanakkor jó ötlettel rendelkező tőkeszegény cégeket segíti hitelhez” – mutatott rá Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára, a szaktárca által néhány hete szervezett mikrohitelezési nemzetközi konferencián.

Magyarország számára a következő hét évben 175 milliárd forint hívható le, ami hazai gazdasági elemzők szerint várhatóan 2 ezer milliárd forint forrást mozgathat meg. (A hitel összege maximum 6 millió forint lesz, 5 év – forgóeszközhitel esetén 1 év – futamidővel.) „A következő hét évben 55 milliárd forintot fordítanak a Jeremie-program keretében mikrohitelezésre, és ezzel mintegy 600 milliárd forint hitel áramolhat a gazdaságba” – tájékoztatott a szakállamtitkár.

Az összegből a GKM kalkulációi szerint 105 ezer vállalkozás integrálható a pénzügyi közvetítés rendszerébe, azaz juthat hitelhez, és 130-150 ezer munkahely megtartása, illetve létrehozása válik lehetővé. Lapunk úgy értesült, hogy a „Jeremie-termékekkel” 2007 negyedik negyedévében jelentkeznek az NFÜ által addigra nyilvános pályáztatással kiválasztott pénzügyi közvetítők.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

WASHINGTON, DC - DECEMBER 7 : President Donald J. Trump stops to speak with reporters and members of the media as he walks to board Marine One and depart from the South Lawn of the White House on Friday, Dec. 07, 2018 in Washington, DC. (Photo by Jabin Botsford/The Washington Post via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.