A kisebb összegű, 1–5 millió forintos EU-pályázatokra meghirdetett, közvetlen és automatikus elbírálású, önkitöltős, internetes jelentkezési mód ellenére sem tart attól Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke, hogy munka nélkül maradnának. Annál is kevésbé, mert már az 5–50 millió forintos kategóriába eső pályázatok is jóval komplikáltabbak, összetettebbek, elmélyültebb szakmai tudást igényelnek, mint azt korábban megszokhatták a pályázók. Az új rendszer úgy jellemezhető a szakember szerint, hogy nehezebb megfelelni az induló feltételeknek, ugyanakkor, aki bekerül a jogosultak körébe, annak könnyebb hozzájutnia a megítélhető forrásokhoz.
Bentről vagy kintről?
A Pátosz
jelenleg félszáz pályázatírót és tanácsadót tömörít, akiket szigorú szakmai rostával több mint 300 jelentkező közül választottak ki. A szervezet a tagfelvételi szigorral azt célozza, hogy mind szakmai, mind etikai értelemben felelősséget tudjon vállalni a tagokért.
Ez attól függhet, hogy egy-két pályázatról van-e szó egy évben, mint általában a kis cégeknél, mert ilyenkor érdemesebb külső pályázatíróval dolgozni, illetve olyan munkatársat felvenni egy alaptevékenység körébe tartozó feladatra, aki mellesleg pályázatírói ismereteket is szerzett. Ha évente akár több tucat pályázatról van szó – ebbe a körbe tartoznak a középvállalatok és az önkormányzatok –, akkor már jobban megéri állandó belső munkatársat alkalmazni erre a feladatra.
Regionális cégek
A pályázatíró cégek piacán vélhetően enyhíthetik a korábbi főváros-centrikusságot a frissen elindult EU-pályázatok. A pályázati pénzek jelentős része ugyanis regionális és helyi szinten lesz szétosztva. Ez ugyancsak megerősítheti a korábban marginális szerepre kényszerült regionális és helyi pályázatíró-tanácsadó cégek piaci helyzetét. Annál is inkább, mert az egyes régiók között az eltérő fejlettség miatt jelentős eltérések lesznek a pályázati feltételek és a támogatott prioritások között. Arról már nem is szólva, hogy nyilvánvalóan érdemesebb egy helyi pályázat előkészítésével olyan céget megbízni, amelyik jól ismeri a helyi viszonyokat és a helyi döntéshozókat.
Ettől eltekintve Maróczi Imre szerint a jövő trendjét a mainál komplexebb pályázati tanácsadás elterjedése jelentheti, ahol a hitelügyintézésig terjedően segíti a pályázót a tanácsadó. A kiegészítő szolgáltatások nyújtására azért is rákényszerülnek a pályázatíró cégek, mert az elmúlt 5 évben körülbelül tíz–tizenötszörösére nőtt a pályázatíró személyek száma, miközben a projektgazdák száma stagnál, és a rendelkezésre álló források is csupán megháromszorozódtak. Magyarán: éleződik a piaci verseny.
Hiába keresték
Az EU-pályázatok mostani hullámáról szólva a Pátosz elnöke kiemelte, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tavaly ősszel bevonta szervezetüket a pályázatok előkészítésébe. Természetesen nem a tartalmi, hanem a formai kérdésekben nyilvánított véleményt a szakmai szervezet.
Ennek is köszönhetően azt lehet mondani, hogy a három évvel ezelőtt indult pályázati ciklus első köréhez képest a mostani első kör január végi kiírásai kevesebb formai hibát tartalmaznak. Bár most is találni néhány zavaró, formai hibát.
Példaként a GOP-pályázatról szólva azt említette, hogy miközben a pályázat szövegében olvasható, hogy számítógép és szoftver vásárlására is lehet pályázni, a mellékletben lévő kötelező VTSZ-jegyzékben hiába keressük a „számítógép” és „szoftver” tételeket. Ezért továbbra is folyamatos a visszacsatolás, s talán a következő körben, tavasz végén már ilyen zavaró hibák nélkül írják ki az újabb pályázatokat.
