Fontos része a kampánynak, hogy mit ígérnek a pártok a vállalkozásoknak. Azért is, mert a gondok és az eredmények feltárásával javulhat a tisztánlátás. Az is igaz azonban, hogy a megoldási javaslatok olykor túlzóak, vagy elfedik a feltárt gond mélységét.
MSZP: segítség a starthoz
A nagyobbik kormánypárt jövőre vonatkozó tervei nemcsak a pártrendezvényeken, hanem a kormányzati tervekben is felbukkannak. A kormány célzottan, valós munkahelyhez kötötten már megadta a kis- és középvállalkozásoknak a járulékcsökkentést, január elsejétől hatályos a jogszabály. A Start-programban egy éven át mentesülnek a teljes munkáltatói járulékfizetés alól azok a 250 fő alatti vállalkozások, amelyek a létszámbővítést legalább három hónapja regisztrált álláskeresők köréből szervezik.
A munkahelyteremtés érdekében Start Plusz- és Start Extra-program bevezetésére is tett javaslatot Gyurcsány Ferenc. Az előbbi a gyesről, gyedről visszatérők, a tartósan munkanélküliek elhelyezkedését segítené, egyben persze a vállalkozások terheit is mérsékli, hiszen az első évben 15 százalékra, a másodikban 25 százalékra csökkenti az utánuk fizetendő tb-hozzájárulás mértékét. A Start Extra-program viszont az 50 év feletti tartósan munkanélkülieken, valamint a 48 hátrányos helyzetű kistérségben, illetve 200, szintén rossz helyzetű településen élő, tartósan munka nélkül lévőkön segít, függetlenül az életkoruktól. Ha a munkáltató ilyen embereket foglalkoztat, akkor az első évben nem kell tb-járulékot fizetnie, a második évben pedig csak 15 százalékot.
Újdonságnak számít az a kezdeményezés is, amely szerint az MSZP megalakítaná a Magyar Vállalkozások Bankját. (Részletesen lásd cikkünkben a 13. oldalon.)
A Fidesz megkérdezte
Orbán Viktor a Nemzeti Konzultáció eredményeit ismertetve még decemberben beszélt arról, hogy egyre több kis- és középvállalkozás (kkv) esett a körbetartozás csapdájába. Ez pedig csődhöz és elbocsátási hullámhoz vezethet.
Ennek jegyében ötpontos javaslatot tett, amely szerint a ki nem fizetett számlák utáni adózást meg kell szüntetni, garantálni kell az áfa-visszafizetést, illetve az azonnali fizetést az állami beruházások esetében. A Fidesz elnöke egy Munkahely Alapot is létrehozna, ennek mibenlétét azonban nem fejtette ki. Az EU-pályázatokon nyertes kis- és középvállalkozásokat pedig előfinanszírozáshoz juttatnák.
A Fidesz azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben megnyeri a jövő évi országgyűlési választásokat, az emberek radikális és azonnali adó- és járulékcsökkentésre számíthatnak, s ennek következtében több ember juthat munkához, mint most. A párt elemzői szerint Európában adóverseny bontakozott ki. Úgy látják, nálunk a magas járulékok gátolják meg leginkább a vállalkozásokat abban, hogy még több új munkahelyet teremthessenek. Ezért ajánlják, hogy csökkentsük a tb-járulékot 29 százalékról 19 százalékra, ennek nyomán szerintük legkevesebb 150 ezer új munkahelyet teremtenének.
A fenti javaslatokat konkretizálta a kisvállalkozók véleményét tolmácsolva Matolcsy György volt gazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara konzultációján: az egykulcsos családi és jövedelemadóra még nem érett a helyzet, ezért 13 százalékos alsó és 15–20 százalékos felső adókulcs lenne kívánatos. Hozzátette: vissza kell állítani a kis- és közepes vállalatok tőkejuttatási programját, és változást kell elérni a közbeszerzések terén, a magyar és külföldi vállalkozások 20:80 százalékos nyerési arányát meg kell fordítani.
Az SZDSZ liberális programja
Több SZDSZ – kevesebb adó, több befektetés, kisebb állam alcímmel ír programjában a liberális párt a gazdasággal kapcsolatos terveiről. „Országunk körül liberális gazdaságpolitikát folytató gyors növekedésű zóna jön létre. Egykulcsos adórendszer. Fegyelmezett költségvetés-politika. A maastrichti követelmények teljesítése. A gazdasági populizmus hazánkat letaszította első helyéről” – sorolják.
Az állam nem lehet általános pótlék, állítják, nem helyettesítheti a teljesítményt a jövedelemnövekedésben, nem pótolhatja a hiányzó tőkét, nem pótolhatja a fogyasztói keresletet. Javaslatuk: egységes, egykulcsos adórendszerben az áfa 20 százalék, az szja 20 százalék, a tánya 16+4 = 20 százalék, a nyugdíjjárulék 20 százalék, az iparűzési adó 0 százalék.
A versenyképes vállalkozások érdekében az SZDSZ adócsökkentést, pályázható beruházási támogatásokat a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjában, illetve hitel- és tőkeprogramokat: Széchenyi Kártyát, mikrohitelt, midihitelt, Európa-hitelt és fejlesztési tőkét ajánl.
Az MDF ötlete: garanciaalap
Herényi Károly a kormányfő évértékelőjére válaszolva fejtegette az MDF vállalkozásokkal kapcsolatos nézeteit. Számon kérte, mit tett a kormány a hazai vállalkozók tőkehelyzetének javítása érdekében, a hazai piac védelméért, a hazai vállalkozók piacra jutásának könnyítéséért, s hogy a vállalkozók adminisztratív terhein valamit változtasson. Nagyjából ennyiben bontható ki az MDF kkv-kkal kapcsolatos elképzelése.
Szkeptikusan fogadta a párt a magyar vállalkozók bankjával kapcsolatos elképzeléseket is. Nézete szerint: „ahol túlkínálat van a pénz vonatkozásában, ott azt kell megtenni, hogy a hazai kis- és középvállalkozók a hitelminősítők szempontjából kedvező hitelfelvevőnek minősüljenek”. Az MDF szakértői inkább olyan állami garanciaalapot hoznának létre, amely ennek a pénznek sokkal szélesebb körű felhasználását tenné lehetővé, és egy olyan alapot állítanának a vállalkozók mögé, amely őket a hitelminősítők szempontjából kedvezőbb helyzetbe hozná.
„Én majd a gazdáikkal vitatkozom” – év végi sajtótájékoztató Orbán Viktorral, röviden
Balkáni kölcsönök, menedékjog lengyel politikusoknak, per Brüsszellel, korszakos gazdaságpolitikusok, százmilliárdokért költözködő minisztériumok és Magyar Péter a legfontosabb témák között.
