Üzleti tippek

Nem lesz euró 2008-ra

admin
admin

2004. 03. 11. 00:00

Az euró bevezetéséről, annak feltételeiről és hatásáról rendezetett kerekasztal-beszélgetést a Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemző Központja szerdán. Draskovics Tibor pénzügyminiszter bejelentette: a Pénzügyminisztériumban készülő programok mindegyike azzal számol, hogy hazánk 2008-2010-ben csatlakozik a valutaunióhoz.

Bár hazánk két hónapon belül csatlakozik az Európai Unióhoz, az igazi integrációt a közös európai pénz, az euró bevezetése jelenti majd – mondta Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára az euró bevezetéséről rendezett szerdai kerekasztal-beszélgetésen. Draskovics Tibor pénzügyminiszter, Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Surányi György, a nemzeti bank korábbi elnöke és Oblath Gábor, az MNB Monetáris Tanácsának tagja beszélt a valutaunióba lépésünk lehetséges időpontjáról, az eurózóna előszobájának számító ERM-2-beli tagságunkról, valamint arról, hogyan lehet az európai közös pénz bevezetéséből fakadó előnyöket kihasználni, hátrányokat elkerülni.

Az euró bevezetése a magyar gazdaság érdeke

A hozzászólók egyöntetűen azt hangsúlyozták: a magyar gazdaságnak érdeke, hogy hazánk mihamarabb csatlakozzon az Európai Monetáris Unióhoz (EMU), vagyis az eurózónához. Egyetértettek abban is, hogy ehhez a lépéshez szükséges a gazdasági feltételek teljesítésén túl az euró bevezetésének társadalmi támogatottsága is.

Draskovics Tibor beszédében arra hívta fel a figyelmet: az euró bevezetéséhez elengedhetetlen, hogy a magyar gazdaság gyorsan felzárkózzon az európai gazdaságok fejlettségi szintjéhez. A pénzügyminiszter – aki kritizálta az euró bevezetésének feltételeit rögzítő maastrichti kritériumot, mondván: az egyezmény nem veszi figyelembe a fejlettségbeli különbségeket és a gazdasági ciklusokat – úgy vélekedett:

Magyarország ma jobban le van maradva az uniós átlagtól, mint amennyire Spanyolország vagy Portugália volt az euró bevezetésének időpontjában.

Mint mondta, a felzárkózáshoz főként az infrastrukturális fejletlenségeket kell felszámolni, amiben az államnak fontos szerepe van. Ezzel egyidejűleg azonban mérsékelni kell az állami újraelosztást, az állam méretét és csökkenteni az államháztartás hiányát – tette hozzá Draskovics Tibor.

Több forgatókönyv, azonos céldátumok

A pénzügyi tárca vezetője arra is figyelmeztetett, hogy az euró bevezetése nemcsak előnyökkel jár, hanem számos veszélyt is hordoz magában, és bizonyos áldozatokat is megkövetel.

A korábbi pénzügyminiszter által megfogalmazott 2008-as céldátumról úgy fogalmazott, hogy az “meglehetősen ambiciózus” volt, azt a csatlakozási pályát az időközben bekövetkezett változások miatt nem lehet teljesíteni.

A Pénzügyminisztériumban (PM) készül a konvergencia-program, amely tartalmazza a következő évekre vonatkozó gazdaságpolitikai prioritásokat – mondta Draskovics Tibor. A PM szakemberei több, az euró bevezetéséhez vezető pályát is kidolgoztak, ám mindegyik azzal számol, hogy hazánk 2008-2010-ben csatlakozhat az eurózónához.

Az időpontról a kormánynak kell döntenie

Az euró bevezetéséhez hiteles gazdaságpolitikai program kell – húzta alá Járai Zsigmond. A jegybankelnök szerint a gazdaságot és a társadalmat egyaránt fel kell készíteni az euróra. Járai szerint az euró bevezetése gyorsítja a gazdasági növekedést és stabilizálja a gazdaságot, ugyanakkor – az önálló monetáris politika feladása miatt – a fiskális és jövedelmi politika felelősségének növekedését eredményezi.

Az euró bevezetésének az időpontját a kormánynak kell meghatároznia, ha a kabinet döntött, akkor azt a dátumot az MNB magára nézve azt kötelezőnek tekinti – jelentette ki Járai Zsigmond. Hozzátette ugyanakkor: az euró bevezetésének kijelölt időpontját nem lehet sokszor változtatni.
Arra is figyelmeztetett, hogy az MNB szakértői nem látják az euró bevezetéséhez szükséges társadalmi támogatottságot.

Növekedési áldozatokat hozhat a közös pénz bevezetése

A pénzügyminiszterhez hasonlóan Surányi György, korábbi jegybankelnök is élesen bírálta a maastrichti egyezményt. Mint mondta, a stabilitási és növekedési paktum szabályai, a maastrichti kritériumok ellentmondásosak, amelyek betartása súlyos növekedési áldozatokhoz vezethet. Surányi szerint ezek a szabályok alkalmatlanok arra, hogy megfelelő növekedési pályán tartsák a gazdaságokat, ami fokozott terhet jelent a felzárkózó országok számára.

Társadalmi megállapodás kell az euróhoz

Csupán formális kérdésnek nevezte a pénzügyminiszter és Surányi György által egyaránt kritizált maastrichti kritériumok teljesítésének követelményét Oblath Gábor. A Monetáris Tanács tagja arra figyelmeztetett: téves az a feltételezés, hogy az uniós csatlakozás a magyar gazdaságra károsan ható bérrobbanást eredményez majd.
Hazánkban az egy főre jutó GDP az EU-s átlag 53 százaléka, és a hazai árszínvonal is az uniós árszint 53 százalékát éri el. A vásárlóerő-paritás (vagyis a keresetek árszínvonal alapján számított reálértéke) ugyanakkor az uniós átlagnak megközelítőleg hatvan százaléka – mondta Oblath Gábor, aki egyetértett a jegybankelnökkel abban, hogy csak akkor lehet bevezetni az eurót, ha a nominális stabilitásnak megfelelő társadalmi támogatottsága lesz.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

firo: 16.10.2018, Football, Landerspiel, National Team, Season 2018/2019, UEFA Nations League, FRA, France - GER, Germany Bundescoach Joachim LOW, GER, before the game | usage worldwide
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.