Háromnapos hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett közép-európai idő szerint szerdán hajnalban Medgyessy Péter. A miniszterelnök és Szun Csia-cseng (Sun Jiazhen) kínai kulturális miniszter felavatta Petőfi Sándor első, Kínában álló szobrát Pekingben a Lu Hszün irodalmi múzeumban.
A múzeum kertjében álló mellszobor – Vígh Tamás szobrászművész alkotása – leleplezése után a magyar kormányfő megtekintette a múzeum magyar vonatkozású tárlóit – köztük a kínai Petőfi-fordításokat és -ábrázolásokat -, majd találkozott neves kulturális és Magyarországgal szoros kapcsolatokat ápoló kínai személyiségekkel, köztük Hszing Van-senggel (Xing Wansheng), Petőfi kínai fordítójával.
Medgyessy Péter a magyarság háláját fejezte ki az immár agg műfordítónak, aki egész életét a magyar irodalom kínai megismertetésének szentelte. A miniszterelnök egy magyar nyelvű, 1909-es kiadású Petőfi-kötettel ajándékozta meg az író-műfordítót, aki Arany János Toldi estéje című művének kínai kiadásával, valamint Petőfi összes műveinek hatkötetes kínai kiadásával viszonozta a gesztust. Medgyessy megjegyezte, hogy a magyar embert és a magyar lelket leginkább az irodalmon és a zenén keresztül lehet megismerni.
A kormányfő találkozott Hszü Jen-ji (Xu Yanyi) kínai költőnővel, aki Kertész Imre Sorstalanság című, Nobel-díjas művét ülteti át kínaira. Mint elhangzott, a Kínában is nagy figyelmet keltett könyv várhatóan még ez év vége előtt a könyvesboltokba kerül. A miniszterelnök elmondta, hogy a magyarok nagyon büszkék Kertész Imre Nobel-díjára, amely bizonyítja, hogy a magyar irodalom és művészet a világban is megállja a helyét.
A miniszterelnök találkozott végzős magyar szakos diákok egy csoportjával is, és közölte: azt szeretné, ha minél több kínai diák tanulna magyarul, s minél több magyar diák kínaiul.
Petőfi Sándor az egyik legismertebb külföldi költő Kínában. A mai fiatal és a középkorú nemzedék tagjai körében alig akadnak olyanok, akik ne ismernék Szabadság, szerelem című versét, amely Kínában középiskolai tananyag lett. A világirodalom nagyjai között tartják számon Kínában Petőfit.
Kína a világ egyetlen országa, amelynek nyelvére lefordították a magyar polgári forradalom és szabadságharc népvezér-költőjének minden leírt sorát. Újabb kori népszerűsítésében kiemelkedő szerepet játszik a Magyarországon tanult Hszing Van-seng pekingi professzor, aki életműveként 1998-ban hat kötetben megjelentette Petőfi összes művét.
Lu Hszün (Lu Xun) a XX. századi kínai irodalom megújulásának vezetője, egyben Petőfi kínai megismertetésének úttörője volt. Szobra, amelyet magyarországi látogatása során Csiang Cö-min (Qiang Zhemin) korábbi kínai elnök avatott fel, ott áll Petőfi Sándor kiskőrösi emlékmúzeumában.
Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára az ünnepségen arról beszélt, hogy a szoboravató nem csupán közös tisztelgés Petőfi Sándor és Lu Hszün előtt, de a két alkotó, valamint a kínai és a magyar kultúra korszakokon és kilométerek ezrein átívelő szellemi barátságának szimbolikus kifejezése is.
Az államtitkár köszönetet mondott Hszing Van-seng professzornak, amiért Petőfi teljes életművét értően és magas művészi színvonalon lefordította, és elérhetővé tette a kínai olvasóközönség számára. A rendkívüli teljesítményt a kínai-magyar kulturális kapcsolatokért tett kiemelkedő szolgálatként méltatta.
A kormányfő nagy létszámú politikai és üzleti küldöttség élén tesz látogatást a kínai fővárosban: Kovács László külügyminiszteren, Lamperth Mónika belügyminiszteren és Csillag István gazdasági és közlekedési miniszteren kívül a kíséretében tartózkodik nyolc szaktárca képviselője, számos vezető magyar üzletember és kamarai elnök. A magyar delegáció a Lufthansa német légitársaság menetrendszerinti járatával utazott Pekingbe.
Negyvennégy év óta ez az első magyar kormányfői vizit Kínában, s ennek megfelelően mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a látogatásnak. Medgyessy Péter a kínai fővárosban megbeszélést folytat meghívójával, Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnökkel, és a tervek szerint fogadja őt Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnök-pártfőtitkár, valamint Vu Pang-kuo, a parlament elnöke is.
A látogatás általános célja, hogy Magyarországot már mint az Európai Unió leendő teljes jogú tagját mutassa be a kínai tárgyalópartnereknek és meghatározza a hosszútávú kapcsolatépítés irányait.
Medgyessy Péter és kínai kollégája a 2000 óta létező közös nyilatkozat alapelvei mentén egy újabb közös nyilatkozatban erősíti meg a két ország együttműködési szándékát és rögzíti a kapcsolatok elveit, az együttműködés kereteit.
A konkrét célok között szerepel a magyar részről súlyosan deficites kereskedelem kiegyensúlyozása, a kínaiak magyarországi befektetéseinek ösztönzése, előrelépés a kétoldalú turizmusban, de főleg a kínaiak magyarországi beutazásában.
A kapcsolatépítés Kínával összecseng az EU Kína-politikájával, amelyet az “átfogó partnerség” fogalma jellemez – hangsúlyozzák a magyar külügyminisztériumban.
A tavaly óta hivatalban lévő magyar kormány és Medgyessy Péter miniszterelnök személyesen is elkötelezett az ázsiai kapcsolatok erősítése mellett, s a külügyminisztériumban “szerencsésnek” nevezték, hogy a kínai belső fejlődést személyesen is jól ismerő Medgyessy már a tavaly ősszel megújult kínai vezetés tagjaival találkozhat a régóta halogatott kormányfői látogatás során.
Medgyessy Péter miniszterelnök pekingi látogatásának első napján, szerdán találkozik a kínai kulturális élet vezető személyiségeivel, majd nevezetes pekingi műemlékeket tekint meg. Este Liu Ku-csang külügyminiszter-helyettes ad díszvacsorát a tiszteletére.
