Magyarország európai uniós csatlakozása miatt van szükség az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló jogszabályok módosítására – közölte hétfőn a parlamentben Hankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár.
Az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában emlékeztetett arra, hogy a társasági, illetve a cégtörvény jogharmonizációja az 1998 nyarától hatályos törvényekkel már nagyrészt megtörtént. Mint mondta, a most tárgyalandó törvényjavaslat a még szükséges pontosításokat tartalmazza, amelyek a társasági törvényben túlnyomórészt a részvénytársaságok szabályozására vonatkoznak. Az előterjesztés néhány ponton módosítja a társasági törvénynek a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó fejezetét is.
Az európai gazdasági egyesülés
Hankó Faragó Miklós kiemelte, hogy a javaslat újdonsága, hogy míg az eddig elvégzett jogharmonizációs célú módosítások az uniós irányelvek adaptálását jelentették, addig az európai gazdasági egyesülés, mint új vállalkozási forma esetében – mivel a szabályozás rendeleti szinten történt meg – csak azokat a rendelkezéseket kell a nemzeti jogban megalkotni, amelyekre a rendelet a tagállamoknak felhatalmazást ad, illetve kötelezettséget ír elő.
Tájékoztatása szerint az európai gazdasági egyesülés más vállalkozásoktól elsősorban rendeltetésében különbözik. Célja, hogy megkönnyítse és fejlessze tagjai tevékenységét, javítsa, fokozza
eredményességüket. Kiemelte, hogy tevékenységének nem lehet célja, hogy saját maga számára nyereséget érjen el. Az európai gazdasági egyesülés azt a célt szolgája, hogy a közösségi piacon egyforma feltételek érvényesüljenek, megvalósuljon a tagállami határokon átnyúló kooperáció, illetve a kis- és közepes méretű vállalkozások számára hatékony és rugalmas együttműködési forma szülessen.
További fejlesztések szükségesek
A törvényjavaslat fontos és többrétű elemét képezi a cégtörvény jogharmonizációs célú módosítása – emelte ki Hankó Faragó Miklós hozzátéve, hogy ez nem igényel koncepcionális jellegű módosításokat, mivel a törvény rendelkezései alapvetően megfelelnek az irányelveknek. Hangsúlyozta, hogy ugyanakkor meg kell alkotni néhány további fontos rendelkezést is, így például a cég képviseletére, a kézbesítési megbízottra és a cégalapítás semmiségére vonatkozóan.
Az államtitkár rámutatott arra, hogy a napirenden lévő törvényjavaslat elfogadásával a társasági jogi, cégjogi terület továbbfejlesztése nem fejeződik be. Megjegyezte, hogy a jövőben – a hazai jogalkalmazói tapasztalatok miatt szükséges korrekciók mellett – olyan módosítások is várhatóak ezen a téren, amelyek a nemzetközi jogfejlődés eredményeit hasznosítják, illetve új jogintézmények kialakulásával, a technika fejlődésével állnak összefüggésben.
Utalt egyebek között arra, hogy a jövőben biztosítani kell a jogi és technikai feltételeket az elektronikus úton érkező okiratok elektronikus nyilvántartásához.
Az előterjesztés általános vitára való alkalmasságát mind a gazdasági, mind a költségvetési bizottság egyhangúlag támogatta.
