| A számvitelről szóló törvényt 2002. évben két alkalommal – 2002. évi XLII.tv.-ben és a 2002. évi XLIII. tv.-ben – módosították. A 2002. évi XLII.tv. 317.§. (1) bekezdése alapján a törvény módosításai 2003. január 1-jével léptek hatályba, de a törvény lehetőséget ad a vállalkozásoknak, hogy a 2002. évi beszámolójuk készítésénél is alkalmazzák. |
A vállalkozások joggal kifogásolták, hogy a számviteli törvény túl szigorú előírást határoz meg a konkrét termékekhez, anyagokhoz, árukhoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódó utólag adott engedmények témakörében. A törvény 2001. évben csak a mérleg fordulónapjáig – ez általában december 31-e – pénzügyileg is realizált engedményt engedte meg elszámolni a tárgyévi egyéb ráfordítások között, illetve egyéb bevételként az engedményt kapott vállalkozásoknál. Ez a vállalkozásoknál gyakorlati problémát vetett fel, ugyanis az éves engedmények általában a január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra vonatkoztak, így azok elszámolása és pénzügyi rendezése áthúzódott a következő évre, ebből következően az nem szerepelhetett abban az időszakban a beszámolóban, amely időszakra az engedmény vonatkozott. A 2002. évi XLII.tv. 238.§. és a 239.§. módosította a Sztv. 77.§. (2) bekezdés (f) pontját, illetve a 81.§. (2) bekezdés g. pontját. A módosítások alapján az utólagos engedmény összege, ha azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezik (pénzügyi rendezésnek számít a kompenzáció is), azt az évet terheli, illetve annak az évnek a javára kell elszámolni, amellyel kapcsolatban a gazdasági esemény keletkezett.
A 2002. évi XLII.tv. 45.§-a alapján módosította a társasági adóról és osztalék adóról szóló 1996. évi LXXI. törvényt és új 29/D §-t iktatott be, amely részletesen szabályozza a fejlesztési tartalék képzését és annak szankcióit. A fejlesztési tartalék kamatmentes kölcsönként fogható fel, amelyet az állam nyújt a vállalkozónak a beruházások ösztönzése céljából. A „halasztott” adót a fejlesztés keretében megvalósult beruházásokra – a társasági törvény szerint – elszámolható értékcsökkenési leírás szerinti ütemben „fizeti vissza” a vállalkozás. A vállalkozások akkor járnak jobban, ha alacsonyabb – pl. ingatlan – értékcsökkenési leírással bíró beruházást valósítottak meg a fejlesztési tartalékból, mert így kisebb összegekben, hosszabb idő alatt kell a „halasztott” adót megfizetni. A fejlesztési tartalékkal a társasági adótörvény hatálya alá tartozó vállalkozások élhetnek. A fejlesztési tartalék lényege, hogy a vállalkozó döntésétől függően – 2002. évben az adózatlan eredmény 20 %-át, maximum 500 millió Ft-ot – fejlesztési tartalék címén adóalapjából elkülöníthet. A fejlesztési tartalékot a társaságnak a mérlegzárás előtt a lekötött tartalékba az eredménytartalékból át kell vezetni – ezt az átvezetést akkor is meg lehet csinálni, ha ezáltal az eredménytartalék negatívvá válik, illetve az eredménytartalék negatív összege tovább növekszik –, az e címen átvezetett összeget a társasági adó fizetésének megállapításánál csökkentő tételként lehet figyelembe venni.
A számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C.tv. a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások számára előírja a beszámolók közzétételét. A könyvvizsgáló az általa megvizsgált beszámolóról a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard szerinti könyvvizsgálói jelentést köteles kiadni, melyet a tulajdonosok rendelkezésére kell bocsátani. A könyvvizsgáló a jelentésében véleményezi az általa megvizsgált beszámolót, és a magyar szóhasználat szerinti záradékkal látja el, vagy a záradék megadását elutasítja. A záradék része a könyvvizsgálói jelentésnek, ezt abból kiemelni nem lehet. Nagyon fontos tudni, hogy a könyvvizsgáló egy beszámolóról csak egy jelentést adhat ki, amelynek dátuma meg kell, hogy egyezzen a beszámoló részeinek dátumával, a beszámoló készítésének dátumával, és egyben a helyszíni vizsgálat utolsó munkanapjával is.
A beszámolót a társaság legfőbb szerve (közgyűlés, taggyűlés, alapító) hagyja jóvá, melyről a könyvvizsgáló véleményének ismeretében határozatot kell hozni. Többször felvetődik a kérdés, hogy a társaság legfőbb szervének jóvá kell-e hagynia a könyvvizsgálói jelentést. A független könyvvizsgálói jelentést a társaság legfőbb szervének csak tudomásul kell venni. A könyvvizsgáló függetlenségéből adódóan az ő jelentése nem függhet a társaság legfőbb szervének döntésétől. A könyvvizsgáló véleményét fenntarthatja, függetlenül a társaság legfőbb szervének döntésétől. Más kérdés az, ha a beszámolót, annak adatait – beleértve az osztalék fizetését is – a társaság legfőbb szerve megváltoztatja. Ez esetben a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell, hogy a korábbi véleményét fenntartja-e, vagy azt módosítja.
A társaság legfőbb szerve által elfogadott beszámolót – könyvvizsgálati kötelezettség esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt – kell 2003. május 30-ig az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldeni. Ha az alapszabály, alapító okirat, társasági szerződés más közzétételi kötelezettséget nem ír elő, a társaság – 3000 Ft közzétételi díj befizetése esetén – eleget tett a közzétételi kötelezettségének.
