A Pénzcentrum összeállítása szerint a csaknem 2 millió nyugdíjas egyharmada még százezer forintot sem kap, több mint háromezren pedig havonta kevesebb mint 25 ezer forintból kell megélniük. A portál közérdekű adatigénylésre a Magyar Államkincstár tudatta, hogy Magyarországon 583 358 nyugdíjas kapott januárban 50 és 100 ezer forint közötti öregségi nyugdíjat.
Az adatokból az nem derült ki, hányan vannak, akik inkább az 50 ezer forinthoz közelítő összeget kapják, de az igen, hogy a legtöbben Budapesten élnek, és az is látható, hogy 7705 nyugdíjasnak külföldre folyósítják az 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíját.
A Pénzcentrum megkérdezett olyan nyugdíjas nőt is, aki 2013-ban, 62 éves korában ment nyugdíjba és 41 évnyi munkaviszony után 56 ezer forintot kap. A szívbeteg özvegyasszony azt mondta, mire mindent kifizet, 12-14 ezer forintja marad ennivalóra.
Ha a gyerekeim nem segitenének, pedig nekik sincs sok pénzük, már rég éhenhaltam vagy megfagytam volna! Szívesen vállalnék munkát, de ha meghallják, hogy 67 éves vagyok, már nem kellek.
Ugyanakkor sokaknak az 50 ezres nyugdíj is elérhetetlen álom, a januári adatok szerint 69-en kapnak havonta összesen 28 500 forintot, de még ez is sokaknak megváltás lenne, 3267-en ugyanis 25 ezer forint alatti nyugdíjat kapnak.
A legkisebb nyugdíjösszegre vonatkozó kérdésre az államkincstár nem válaszolt, de tavaly lapunk az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján megírta, hogy 2017-ben közel 5 ezren voltak, akik 10 ezer forintnál is kevesebb állami nyugdíjat kaptak.
Hamarosan rosszabb lesz a helyzet
Szikra Dorottya, az MTA Szociológiai Intézetének osztályvezetője a Népszavának a minap azt mondta, a nyugdíjrendszer csak azon az áron tartható még fenn, hogy a Fidesz az elmúlt években abból eltávolította a problémás elemeket, ez viszont szembemegy azzal, amit a jóléti rendszerek eddigi logikájáról tudunk.
Az Orbán-kormányok azt támogatják, akinek bejelentett, stabil a munkaviszonya, megkapaszkodott a társadalmi hierarchiában. Aki gyengébb, tovább gyengítik, ami tökéletesen szembemegy a piacon keletkezett különbségek kiegyenlítésének szociálpolitikai elvével, az európai szociális modellel.
A neoliberálisnak nevezhető társadalomfilozófia azt hirdeti: ha minimálisra szűkítjük az ellátásokat, akkor az embereket rá tudjuk kényszeríteni, hogy dolgozzanak, s ha nem teszik, az egyéni hiba. A munkanélküli ellátások, a támogató szolgáltatások leépítése ezt a logikát követi.
A kutató számára az a megdöbbentő, hogy bár a költségvetés lehetővé tenné, nem kezdetek bele a munkaerőpiachoz gyengébben kapcsolódó réteg munkaerőpiaci integrációjába, sőt az oktatás átalakításával újratermelődik ez a réteg.
Szikra Dorottya szerint az egyszeri nyugdíjemelések helyett az olyan állandó kiegyenlítő mechanizmusokat kellene erősíteni, mint a magas keresetek fokozatosan csökkenő mértékű, azaz degresszív beszámítása. A járulék- és nyugdíjplafont megszüntetése hosszabb távon a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket növeli.
Tömegek kapnak majd résznyugdíjat
A mostaninál is aggasztóbb a jövő, fokozatosan éri el a nyugdíjkorhatárt az a tömeg, amelynek munkapályája nagyobb része már 1990 utánra esik, és a munkanélküli időszakok miatt már nem lesz meg a 40 éves, vagy akár a 20 éves munkaviszonya sem. A kutató szerint egyre többen kapnak résznyugdíjat vagy egyáltalán nem lesznek öregségi nyugdíjra jogosultak. Erre sem a korábbi kormányok, sem a Fidesz nem készült fel.
A szociológus az interjúban azt mondta, meglepte, hogy a Fidesz a választási kampányban nem ment bele a szociális ígérgetésbe, vagyis biztos volt benne, hogy így is nyer, ami be is jött. A 2008 óta változatlan összegű családi pótlék emelését sokan valószínűsítették, mégsem nyúltak hozzá. Az Erzsébet-utalványok elegendőnek bizonyultak a nyugdíjasok szavazataihoz, a Soros-kampány, a menekültkérdés mindent betakart.
Kiemelt fotó: Thinkstock
