Nem léptem be az árfolyamgátba, mert nem akartam öt év után magasabb törlesztőrészletet fizetni a lakáshitelem után
– mondta lapunknak András, aki jól kereső, fiatal közgazdász-menedzserként úgy ítélte meg 2012-ben, hogy nincs szüksége árfolyamrögzítésre, mivel a fizetéséből simán ki tudja fizetni a svájci frank esetleges árfolyam-növekedését. A forintosítással viszont kifejezetten jól járt, különösen, miután elszállt a svájci frank árfolyama 2015 januárjában. Bár ehhez hozzáteszi: számításai szerint 400 forintos svájci franknál 78 ezerről 100 ezerre nőtt volna a törlesztője, amit még ki tudott volna fizetni.
A szerződést 2006-ban kötötték 168 forintos svájci frankon, 35 évre.
Azt mondja, a forintosításkor ki kellett erőszakolnia a bankjánál, hogy új szerződést kössenek. Szerinte nem volt benne a köztudatban, hogy a bankoknak kötelező felajánlaniuk az új szerződést. Ő 8 év hosszabbítást kért, és míg 2015 előtt öt jogcímen vontak le tőle pénzt, azóta csak tőkét és kamatot fizet a banknak. Előbbiek közül a kezelési költség volt jelentős tétel (2008-ban 1,15 százalék), amelyet a devizahiteleseket mentő törvény eltörölt. Amikor újrakötötte a szerződését, nem kérte a hiteléhez korábban termékkapcsolással választott hitelfedezeti (munkanélküliség, illetve halál esetére szóló) biztosításokat, ami szintén csökkentette hitelének teljes költségét.
170 ezer érintett
András alighanem a legszerencsésebb lakáshitelesek közé tartozik, hiszen jól keres, így a banki kockázatelemzésben megbízható adósnak számít. Az árfolyamgáttal sincs dolga, mert nem lépett be. Nem úgy, mint annak a nagyjából 170 ezer embernek, akinek az árfolyamgát megszűnésével biztosan emelkedni fog a törlesztőrészlete idén áprilistól. Az ő problémájukat az okozza, hogy a 2012-ben bevezetett árfolyamgát során megszabott 180 forintos frankárfolyamhoz igazított törlesztőrészletek azt követően is megmaradtak, hogy 2015-ben 256 forintos frankárfolyamon forintosították a devizahiteleket, és megszűntek a gyűjtőszámlák. Vagyis nekik most az árfolyamkülönbözetet kell megfizetniük, kamatostul.
Hogy ki mekkora törlesztőrészlet-emelkedésre számíthat, illetve mennyivel nőhet meg a hitelének a futamideje, arra nehéz általánosan érvényes megállapítást tenni
– mondta lapunknak Szabics Zsolt, a Bankmonitor vezető elemzője. A törvény szerint az árfolyamgát lejárta után a havi törlesztés mértékét a pénzügyi intézmények legfeljebb 15 százalékkal növelhetik meg. Ha szükséges, ennek betartására a törlesztési futamidőt is megnövelhetik az adós vagy legfiatalabb adóstársa 75. évének betöltéséig. Arra a kérdésünkre, hogy mi történik akkor, ha nem lehet kitolni a futamidőt 75 éves korig, mert eleve idősebb az adós, Szabics azt válaszolta, hogy ekkor 15 százalék felett is emelhetnek részletet a bankok. Hozzátette: kevés ilyen eset lesz.
Ahol havi 10 ezer forint is számít
Edina óvónőként dolgozik, férjével közösen vettek fel svájci frankos lakáshitelt 2007-ben, mert saját lakást szerettek volna az albérlet helyett. A banki kimutatás szerint 7 milliós tőketartozásuk összesen 12 millióra nőtt. Ők 2012-ben beléptek az árfolyamgátba, mert féltették a törékeny családi költségvetésüket az árfolyam ingadozásától. A 180 forintos rögzítés akkor jól jött nekik, hiszen 2012-ben a svájci frank 240-260 forint környékén mozgott. Most viszont többet kell majd fizetniük.
Edina azt mondja, hiába nőtt mindkettejük bére januártól, a csekély fizetésemelést el fogja vinni az árfolyamgát megszűnésének költsége. Szerinte az élet is drágábbá vált (ők azóta két kisgyermeket nevelnek), a zöldség- és gyümölcsárak például sokkal magasabbak, mint néhány éve. Azt is hozzátette: hiába kaptak vissza a forintosítással 1 millió forint körüli összeget (amit betörlesztettek a tőketartozásukba), ez szabad szemmel alig látható könnyebbséget okozott a havi törlesztőrészletükben.
Arra a kérdésre, hogy ha visszaforgathatná az idő kerekét, belépne-e ismét az árfolyamgátba, azt válaszolja, hogy igen, hiszen kényszerhelyzetben volt, de hamarább ki is lépne belőle. A banknál is azt mondták neki, hogy ha közvetlenül a forintosítás után lépett volna ki az árfolyamgátból, valamivel jobban járt volna.
Nőni fog a hitelkamat is
Edina szavait a szakértő is alátámasztja. Szabics Zsolt szerint a legjobb stratégia visszamenőlegesen az lett volna, hogy az adósok hamarabb kilépnek az árfolyamgátból, mint az lejár, és vállalják a magasabb törlesztőrészletet, mert így nem halmozódott volna tovább a tőketartozásuk. Erre egyébként az MNB, és szórványosan egyes bankok is, felhívták a hitelesek figyelmét – úgy tűnik sikertelenül, mondta.
Az alábbi ábrán az látható, hogy egy normál adós havi törlesztőrészlete 2017-től alacsonyabb, mint az árfolyamgátasoké: 
A szakértő szerint a jövőben számolni kell azzal is, hogy az alacsony alapkamat és infláció korszakának valószínűleg vége a világban.
Mindez további plusz költséget jelent majd azoknak, akik nincsenek jó anyagi helyzetben, és még az árfolyamgát megszűnése miatt is fizetniük kell a következő években, mondta. A szakértő szerint 3-5 éven belül mindenkit érinteni fog a banki hitelkamatok, valamint az infláció emelkedése, ugyanakkor a kevésbé jó anyagi helyzetben lévőket jobban.
