Pénzügy

Az AB szerint bizonytalanságot okozhatott az MNB elszámolási rendelete

Több olyan eset is akadt, amikor olyan tartozás miatt indult végrehajtás, ami az elszámolás korrekt alkalmazása alapján nem is lett volna – írta az Azépénzem.hu. Emlékeztettek rá továbbá, hogy az MNB más képletet készített a fizető és a fizetni nem tudó adósokra az elszámolásnál. Valamint arra is, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) több határozatban is leszögezte: az MNB által az elszámolásra „javasolt” képlet és árfolyam nem kötelezés. Ennek jelentőségét az adta, hogy nélküle – mint azt konkrét példák is bizonyították – a bankok többet térítettek volna vissza devizás ügyfelüknek.

A Szegedi Járásbíróság két bírója is elégedetlen volt, ezért az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak az elszámoláshoz készített jegybanki képlet miatt. A Jogászvilág írta meg, hogy mindkét ügyben magasabb volt az elszámolás során kiszámított összeg, mint amennyit a felmondáskor késedelmes tartozásként megjelöltek.

A bírók szerint ilyen esetben a felmondási ok is megdőlhet utólag. Az AB igazat adott a bíráknak abban, hogy bizonytalanságot okozhatott az MNB-rendelet, ha az elszámolási módszertan a szerződés felmondhatóságát is eldönthette.

Viszont az AB azt is kimondta, hogy az MNB-s elszámolási szabályok nem ellentétesek az Alaptörvénnyel. Vagyis az adósok számára nincs semmi változás.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik