Több olyan eset is akadt, amikor olyan tartozás miatt indult végrehajtás, ami az elszámolás korrekt alkalmazása alapján nem is lett volna – írta az Azépénzem.hu. Emlékeztettek rá továbbá, hogy az MNB más képletet készített a fizető és a fizetni nem tudó adósokra az elszámolásnál. Valamint arra is, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) több határozatban is leszögezte: az MNB által az elszámolásra „javasolt” képlet és árfolyam nem kötelezés. Ennek jelentőségét az adta, hogy nélküle – mint azt konkrét példák is bizonyították – a bankok többet térítettek volna vissza devizás ügyfelüknek.
A Szegedi Járásbíróság két bírója is elégedetlen volt, ezért az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak az elszámoláshoz készített jegybanki képlet miatt. A Jogászvilág írta meg, hogy mindkét ügyben magasabb volt az elszámolás során kiszámított összeg, mint amennyit a felmondáskor késedelmes tartozásként megjelöltek.
A bírók szerint ilyen esetben a felmondási ok is megdőlhet utólag. Az AB igazat adott a bíráknak abban, hogy bizonytalanságot okozhatott az MNB-rendelet, ha az elszámolási módszertan a szerződés felmondhatóságát is eldönthette.
Viszont az AB azt is kimondta, hogy az MNB-s elszámolási szabályok nem ellentétesek az Alaptörvénnyel. Vagyis az adósok számára nincs semmi változás.
