Statisztikai adatok is alátámasztják, Budapest belső kerületeiben pörgött a legmagasabb fordulatszámon az ingatlanpiac az elmúlt két évben. De egy kivételével a vidéki járások sem panaszkodhatnak, az adásvételek számát tekintve pozitívban zárták az elmúlt két évet tekintve. Sőt, legnagyobb mértékben, közel kétszeresére egy dél-dunántúli járásban bővült a lakáspiaci forgalom. Az OTP Ingatlanpont látványos diagramon mutatja be a hazai ingatlanpiac elmúlt két évének változásait.
(A térkép interaktív formában itt érhető el.)
Gyorsuló forgalom a bővülő piacon
Budapest belső kerületei az elmúlt évek befektetési célú lakásvásárlásainak elsődleges célpontjai voltak, így nem csoda, hogy a VI-VII-VIII. kerület messze kiemelkedik a mezőnyből. Ez az adásvétel bővülésére és annak volumenére is igaz.
A járásoknál szemre jól elkülöníthető, nagyobb csoportot alkotnak a magas forgalmú fővárosi kerületek, az átlagos bővülést mutató megyeszékhelyek, vagy éppen a minden tekintetben az átlag alatt lévő – de még így is csupa pozitív mutatóval rendelkező – vidéki járások.
Adásvételek száma
Az elmúlt két évben a mórahalmi járás kivételével, ahol kismértékben szűkült a piac, minden térségben bővült a forgalom. Mivel a fellendülés leginkább a hagyományosan olcsóbb, így piacképesebb, ugyanakkor általában jól ki is adható panellakásokat érintette leginkább, a forgalombővülésben élen a lakásállományon belül nagy lakótelepi részarányt mutató járások (pl. Budapest XX., Budapest XXI., Komlói járás, Várpalotai járás) vannak.
A Komlói járásban két év alatt majdnem a duplájára nőtt az adásvételek száma. Eközben a Kisalföld nagyvárosaiban, Győrben, Mosonmagyaróvár és Sopron környékén már visszafogottabban növekvő, de még mindig pozitív a tranzakciószám két évvel ezelőttihez mért aránya.
Forgási sebesség
Forgási sebességben – ami azt mutatja, hogy száz lakásból egy év alatt hány kerül l eladásra – Erzsébetváros vezet. Itt az érték 7,6% volt, vagyis minden tizenharmadik lakás gazdát cserélt tavaly a kerületben. Két másik szomszédos, a fő befektetési célpontot jelentő Budapest belvárosi kerületben is közel 7 százalékos az eladott ingatlanok aránya.
A lista másik végén a kisforgalmú, főleg vidéki, községekkel teli, kisvárosközpontú járások állnak, például a Sellyei, Bátonyterenyei, Sárbogárdi és Szécsényi járások. Tehát a nagyobb városokban nemcsak a lakások száma, de ezen belül az eladottak aránya is magasabb. A kistelepüléseken kevésbé érezhető a fellendülés, mivel azokat a befektetési célú vásárlási hullám elkerülte.
A négyzetméterárakat illetően is nagy a szórás országszerte, továbbra is létezik a nyugat-kelet lejtő, azaz az ország nyugati fele hagyományosan drágább a keleti országrésznél. A megyeszékhelyek közül Győr volt 2015-ben a legdrágább 244 ezer forinttal. Az a 14 járás pedig, amelyben az eladások négyzetméterre vetített átlagára az 50 ezer forintot sem érte el, jobbára Észak-Magyarország területén található.
Most érdemes beszállni
A családtámogatások intézménye, az emelkedő átlagkereset, a befektetők, a takarékoskodó és hitelfelvételben gondolkodó vásárlók, valamint a gombamód szaporodó építkezések együtt indukálják a piac pezsgését – véli a cég vezető elemzője, Valkó Dávid.
A szakértő szerint az ingatlanforgalom emelkedő üteme még legalább 2-3 évig kitart. Az idénre becsült 150 ezres tranzakciószám után középtávon a válság előtti 170-190 ezerre állhat be az adásvételek éves száma.
Noha az eddigi adatok alapján idén is két számjegyű árnövekedési ütem jövőre már egy számjegyűre mérséklődhet, a pozitív irány az árak tekintetében is évekig kitart még. Akár a magyarok és külföldiek befektetési célú vásárlását, akár az új ingatlan piacát, vagy a használt lakások forgalmát nézzük, mindenképpen jó üzleti lehetőség a mostani ingatlanpiaci boom meglovagolása, amibe vállalkozói szellemmel még érdemes beszállni – állítja Valkó Dávid.
