A költségvetés és az adótörvények megszabták a jövő évi bértárgyalások kereteit. A költségvetés indoklása szerint a kormány 2017-ben a nettó bérek 5,1%-os növekedésével számol. Miután az adórendszerben jelentős változás nem lesz, ezért várhatóan ez a növekmény megoszlik a különböző bérkategóriák között. Azaz nem olvasható ki a számokból egy 5-6%-nál magasabb nettó minimálbér-növekedés – írta a Policy Agenda elemzése.
Nem árt tudni, hogy Magyarországon a világon az egyik legmagasabb a minimálbérre rakódó adó mértéke. Ezt mutatja az alábbi ábra:
Ágazati emelések
A szakszervezetek nyilván abban érdekeltek, hogy az elmúlt évektől eltérően egy, az alacsony bérűek növekedését valóban segítő megállapodást legyenek képesek kötni. Ehhez azt az elvi célt tűzték ki, hogy a kormányzati ciklus végére a nettó minimálbér legyen egyenlő a létminimum összegével. Kérdéses, hogy a munkavállalói oldalon lévők mennyire lesznek képesek egységesen kitartani igényük mellett, és akár a kormány ellen menni, vagy ismét megosztja a politika a munkavállalói oldalt, ahogy tavaly történt.
A munkaadói oldal érezhetően továbbra is azt a taktikát követi, hogy a létszámhiányos ágazatokban hajlandó nagyobbat emelni, és ezzel megállítani az elvándorlást. Ilyen például a vendéglátás, vagy a kereskedelem. Ugyanakkor az általános érvényű béremeléstől láthatólag tart, és nem szeretné ezzel saját mozgásterét korlátozni.
A tárgyalásokba egy dolog nyilvánvalóan bezavar, ez pedig a cafeteria rendszerének átalakítása. Fontos tudni, hogy az Európai Bíróság döntése csak arra vonatkozott, hogy a kormány nem zárhat ki az utalványok piacáról önkényesen szereplőket, mint ahogy ezt az Erzsébet-utalvánnyal csinálta. Miután a kabinet nem akarja visszaállítani a korábbi állapotot, ezért megszünteti az étkezési utalványok rendszerét, és valamilyen készpénzesítési irányba fog dönteni.
Cafeteria: politikai ügy
Politikailag nézve a cafeteria egy részének készpénzesítése akár „eladható”, mintegy sajátos béremelés, hiszen a dolgozó azt érzékeli majd, hogy a bankszámláján havonta 10 ezer forinttal több jelenik meg. Ez ugyanakkor nem eredményez jövedelmi többletet, hiszen amit eddig étkezési utalványban kapott meg, annak készpénzesítik egy részét. Ahol pedig nem volt béren kívüli juttatás, azt a foglalkoztatotti kört ez az intézkedés várhatóan nem is érinti.
Nyilvánvalóan az lesz a kormányzati kommunikáció, hogy a kormány megteremti a feltételeit annak, hogy bár nem kötelező érvénnyel, de akár 10 ezer forinttal többet (a normál emelésen felül) kaphasson a minimálbéres is. Ennek ellenére a valódi problémát azonban – nevezetesen, hogy javuljon a legkisebb keresetűek jövedelmi pozíciója a környező országokhoz képest– ez nem oldja meg.
