Büntetlenül gyűjthet nagy nyugdíjat az, aki nem adózott túl sokat

Nincs egy hete, hogy Orbán Viktor bejelentette, átszabnák a cafeteriát, készpénzesítenék egy részét, amire nem vonnának járulékot, viszont nyugdíjat sem kapnánk utána. Mindezt fizetésemelésként tálalták (apropó: az Európai Unió Bírósága elmeszelte a SZÉP-kártyát és az Erzsébet-utalványt). Hogy pontosan hova fut ki nyárra az ötletelés, és jövőre mi marad a mostani cafeteriából, minderre hogyan reagálnak a cégek, azt még nem tudni.

A nyugdíjrendszer fenntarthatóságát erőteljesen megkérdőjelező szakértői kételyek mellett mindenesetre eléggé meghökkentő az elképzelés. Hiszen már most is van cirka 2 millió magyar (a 4,5 millió adófizetőből), akik csak minimálisan járulnak hozzá a közterhekhez. Vagy mert erre lehetőségük van (kedvezményes adózási formában vannak: kata, ekho, eva), vagy mert kijátsszák a meglévő szabályokat (vállalkozók minimálbéren), illetve mert kényszerhelyzetben vannak (közmunkások, minimálbérre, vagy még annyira sem bejelentett dolgozók, vállalkozónak kiszervezett alkalmazottak, feketemunkások).

Adódik a komoly kérdés: mi lesz velük nyugdíjas korukra? Koldusszegénységre kell berendezkedniük? És ha előtakarékoskodnak, nem lóg-e ki a lóláb, vagyis lehet-e büntetlenül nem túl sokat adózni, és közben takaros összegű nyugdíjpénzt összegyűjteni? Kell-e ilyenkor vagyonosodási vizsgálatra, adóbüntetésre számítani?

Pénzügyi- és adószakértő bevonásával vizsgáltuk a kérdéseket.

Nem vizsgálják a hízó nyugdíjpénzt

Jó hír az érintetteknek, hogy idén januártól a NAV csak büntetőeljárás mellett indíthat vagyonosodási vizsgálatot. Így ha nincs bűnügy, tehetetlen a vagyonosodást látva és még akkor sem vizsgálódhat, ha a szomszéd tudni véli, hogy valaki gazdagszik. Ehhez “kilövési engedély” kell, amit jelenleg kizárólag a büntetőeljárás megindítása jelent – erősítette meg megkeresésünkre Ruszin Zsolt adószakértő.

Vagyis ilyen oldalról nincs akadálya annak, hogy valaki alig adózzon, fizessen tb-t, és emellett szép kerek összeg gyűljön össze neki nyugdíjra, a megtakarításai révén. Mi következik ebből: akinél várhatóan padlón lesz az állami nyugdíj, annak mindenképpen érdemes előtakarékoskodni.

Adókedvezmény is jár

A nyugdíj-előtakarékosság előnyei közé tartozik az adó-visszatérítés, ami kvázi extraprofitként is felfogható.Nem kézbe kapjuk ugyanis, hanem a nyugdíjszámlán lévő összeget toldja meg az állam az adott évi egyéni befizetés 20 százalékával, de:

• önkéntes nyugdíjpénztárnál (önypt) maximum 150 ezer forinttal,
• nyugdíj-előtakarékossági számlánál (nyesz) legfeljebb 100 ezer forinttal
• nyugdíjbiztosításnál pedig legfeljebb 130 ezer forinttal.

Aki mindhárom formában takarékoskodik, az pedig legfeljebb 280 ezer forint adó-visszatérítést kaphat összesen a számláira (nem elírás).

Amit még tudni kell, hogy az adó-visszatérítés legfeljebb a magánszemélytől munkajövedelem címén befizetett éves szja alapján járhat vissza. Aki legalább minimálbérre van bejelentve, az pl. már ki tudja használni az önypt-nél a teljes évi 150 ezer forintos adó-visszatérítést (ha ehhez legalább évi 750 ezer forintot fizet be a nyugdíjszámlájára).

Viszont nem feltétlenül tudják érvényesíteni az adókedvezményt azok, akik nem az általános szabályok szerint adóznak, vagyis nem (vagy csak részben) munkajövedelmek után fizetik az szja-t (például ekhó, kata, eva, stb.) – kaptuk a tájékoztatást Ruszin Zsolt adószakértőtől.

Aki ekhózik, evázik, az pl. legalább a minimálbér után fizet adót, járulékot. De csak az ekhós kaphat a minimálbéres adófizetés alapján a megtakarításaira adó-visszatérítést (mert nála a minimálbér munkajövedelemnek számít). Az ekhós jövedelem viszont már nem vehető figyelembe az előtakarékossághoz kapcsolódó adó-visszatérítésnél. Aki pedig katázik, az hiába tesz félre külön a nyugdíjra, egyáltalán nem érvényesíthet a megtakarítására adó-visszatérítést, mert a kata nem számít munkajövedelemnek.

Tehát a kedvezményes adózás mellett (mintegy mellékhatásként) ugorhat az extraprofit (vagy annak egy része). Jogos a kérdés, hogy akinek csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem járhat adó-visszatérítés, annak is érdemes-e előtakarékoskodnia.

Mindenképpen megéri

A Bankmonitor szakértője, Takács Szabolcs szerint például önkéntes nyugdíjpénztárban takarékoskodni akkor is érdemes, hogyha valaki egy fillér szja-visszaigénylést sem tud érvényesíteni.Erre több érve is van:

• borzasztó olcsó megtakarítási formáról van szó (1-2 százalékos vagyonarányos költség) – ilyet máshol nem kapni;
• kamatadó és ehomentes a megtakarítás (ha nem bontják fel nyugdíj előtt) – ez igaz egyébként a másik két nyugdíj-előtakarékossági formára is;
• eddig (a múltban) kiváló hozamokkal büszkélkedhettek az önypt-k (ami azért nem jelent garanciát a jövőre nézve);
• jól összehasonlíthatóak az egyes pénztárak hozamai.

Ide tartozik, hogy az szja-visszatérítést például azok sem tudják érvényesíteni, akiknek azért nincs szja-juk mert a családi adókedvezménnyel lenullázták. De ugyanebben a cipőben járnak azok is, akik feketén dolgoznak. És mi a helyzet a minimálbéres vállalkozókkal?

Vállalkozóként így lehet gondolkodni

Akinek saját vállalkozása (cége) van, annak cafeteriaként is érdemes lehet saját magának (cégesen) fizetni a nyugdíj-megtakarítást, pl. önypt-be – mondta a pénzügyi szakértő. Ezután persze a vállalkozásnak/cégnek adóznia kell (mivel béren kívüli juttatásról van szó), és erre a részre nem jár adó-visszatérítés sem, hiszen nem egyéni befizetésről van szó. Kérdés, mindez megéri-e.

Számítások szerint ha valaki a saját cégébe minimálbérre be van jelentve (vagyis kaphat adó-visszatérítést), annak nettó 750 ezer forintig jobban megéri osztalékként kivenni a pénzt, és magánszemélyként befizetni belőle a nyugdíjszámlára.

Kata – több adó, vagy inkább nyugdíj-előtakarékosság?

A katás vállalkozó (maximum évi hatmillió forint leszámlázásáig) alapesetben havi 50 ezer forint adót fizet. Ez a kedvezményes adózás miatt nyugdíj szempontjából annyit jelent, mintha csak havi 81 300 forint után fizette volna meg a nyugdíjjárulékot (vagyis kevesebb, mint a minimálbér után). Ami már önmagában is nagyon alacsony nyugdíjat jelenthet.

Ennyi lehet a nyugdíja:

• 15 év szolgálati időtől indul, amelyhez a havi átlagkereset 43 százaléka tartozik, felette 2-2 százalékkal nő
• 25 év szolgálati időnél (63 százalék)
• 26 év szolgálati időtől (64 százalék), felette 1-1 százalékkal nő
• 36 év szolgálati időnél (74 százalék)
• 37 év szolgálati időtől (75,5 százalék) felette 1,5-1,5 százalékkal nő
• 40 év szolgálati időnél (80 százalék) és minden további évben 2-2 százalékkal növekszik, azonban a havi átlagkeresetnél (100 százalék) több nem lehet. A 100 százalékot tehát 50 év szolgálati idővel lehet elérni.

A katánál lehet azonban másfélszeres adót is fizetni (havi 75 ezer forintot), ami már 136 250 forintnak megfelelő nyugdíjalapot jelent.

Na és vajon az 50 és 75 ezer forint közötti különbséget nem érdemesebb-e nyugdíj-megtakarításba fektetni?

Takács Szabolcs felvetésünkre azt mondta, a kérdésre matematikai választ nem lehet adni, mert sok az ismeretlen tényező (pl. teljesen kiszámíthatatlan az állami nyugdíjrendszer jövője is). Magánvéleménye viszont az, hogy ami magánvagyon (nyugdíj-megtakarítás), az biztosan a miénk. Amit meg az államnak befizettünk, arra nem számíthatunk biztosan. Ezért ha neki kellene döntenie ebben a kérdésben, akkor a 25 ezer forintot inkább önypt-be tenné. Még akkor is, ha nem jár rá adó-visszatérítés (mert ahogy említettük, a katásoknak nem jár).

Minimálbér & egyebek

Kíváncsiak voltunk arra is, mennyit kell megtakarítania annak, aki csak minimálbérre van bejelentve, a többi pénzt pedig zsebbe kapja, vagy pedig legálisan, de olyan kifizetési formákban, amelyek nem képeznek nyugdíjalapot, mint például a kamionosok jövedelmének nagyobbik része (napidíj, kilométerpénz, üzemanyagpénz, stb.)

Ehhez tudnunk kell, hány éves az illető, hány évig fog takarékoskodni, mekkora összeggel, és meg kell becsülni, vajon meddig fog élni (meddig lesz nyugdíjas) – sorolta a Bankmonitor szakértője.

Vegyünk például egy 40 éves kamionost, aki keres összesen havi nettó félmillió forintot (bérminimum után fizetik rá a nyugdíjjárulékot) és arra számít, hogy 85 éves koráig fog élni, vagyis 20 évet tölt majd nyugdíjban. Mennyit kell neki megtakarítania, hogy nyugdíjasként ne romoljon az életszínvonala?

Takács Szabolcs számításai szerint ha az illető önkéntes nyugdíjpénztárba havi 100 ezer forintot tesz félre a nyugdíjig hátralévő 25 évben (és 400 ezer forintból él), akkor összesen 30 millió forintot fizet be. Így pedig 5 százalékos hozam, valamint az szja-visszatérítés mellett 64,8 millió forintja gyűlik össze. Ez a nyugdíjazás után becsült hátralévő 20 évre (hozammal nem számolva) havi legalább 250 ezer forintos plusznyugdíjat jelent neki, a bérminimum után járó állami nyugdíjon felül (a jelenlegi szabályok szerint). Vagyis összesen minimum 350 ezer forintnyi járadékot kaphat. Ami ahhoz képest, hogy aktív éveiben 400 ezer forintból élt, nem jelent különösebb életszínvonal-csökkenést.

(A példa egyébként alkalmazható a többi érintettre is, eltérés abban lehet, hogy mennyi állami nyugdíjra jogosultak, lásd. például a katásokat, minimálbéreseket.)

Persze ha a kamionos már fiatalon elkezd takarékoskodni, akkor a havi befizetendő összeg ennél jóval kevesebb is lehet ahhoz, hogy ugyanennyi pluszjáradékot érjen el. Ennek oka, hogy mint Takács Szabolcs hangsúlyozta: a nyugdíjcélú megtakarításoknál igen nagy a kamatos kamat szerepe. Emiatt az lenne a legjobb, ha mindenki 18-20 évesen elkezdené a takarékoskodást. Ekkor már havi 10 ezer forint megtakarítással is összegyűlhet 20 millió forint a nyugdíjszámlán.

Érdemes használni a Bankmonitor alábbi kalkulátorát: a születési év és a havi félretehető összeg alapján kiszámolja, hogy körülbelül mekkora megtakarításunk lesz nyugdíjas korunkra és az hogyan tevődik majd össze.