A parlament gazdasági bizottsága keddi budapesti ülésén nem támogatta azokat az ellenzéki javaslatokat, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap egyes üzleti éveiről készített beszámolókról csak azt követően döntsön az Országgyűlés, hogy azokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontból megvizsgálta.
Az idén január 31-én megszűnt alapba került valamennyi magánnyugdíj-pénztári vagyon, amelynek összege közel 3 ezer milliárd forint volt. Az egyes évekről készített beszámolókat a parlament szeptemberben vitatta meg, most döntenek az azok jóváhagyását kimondó határozati javaslatokról.
Számos érvük volt, de hiába
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap első beszámolója 2011. május 31-től az év végéig terjedt. Ezt követően éves beszámolók következtek a múlt év végéig, majd az idei beszámoló az év első napjától, az alap megszűnéséig, azaz január 31-ig tartott.
Tóth Bertalan és Korózs Lajos MSZP-s képviselők valamennyi éves beszámoló ÁSZ általi átfogó vizsgálatát javasolták. Visszatérő érvük volt, hogy az alap irányító testülete kihirdetett jogszabály nélkül tevékenykedett és nem volt értékesítési stratégiája. Erre
Bánki Erik (Fidesz) bizottsági alelnök úgy reagált, hogy nem volt jogszabály sem az irányító testületre, sem pedig az értékesítési stratégiára.
A képviselők kifogásolták azt is, hogy Nátrán Roland úgy töltötte be az irányító testület elnöki tisztségét, hogy közben az Eximbank vezérigazgatója is volt és a két pozíció összeférhetetlen.
A bizottság előtt Tóth Bertalan azzal is érvelt a számvevőszéki vizsgálat mellett, hogy az alapba 3,2 millió magánnyugdíj-pénztári tag 3 ezer milliárd forintja került.
A módosításokat elutasította a bizottság, viszont támogatta az egyes évek beszámolóit elfogadó határozati javaslatokat.
