Az Eurostat részletes munkaerőköltség-adatokkal jött ki, amelyek érdekes jelenségekre világítanak rá, Magyarországgal kapcsolatban is.
Fizetés, és amennyibe kerül
Ilyen például az, hogy nálunk az ötödik legalacsonyabb munkaerőköltség (a skála egyébként Bulgáriától Dániáig terjed, ahogy már írtuk, 3,80 eurótól 40,30 euróig). Átlagban a költségek majdnem negyede a munkáltatók béren felüli adó- és járulékfizetési kötelezettsége, de ezen belül is nagy a szórás (a szlovén 16 százaléktól a francia 33,1 százalékig).
A bruttó kereseteknél az országos átlagokban 17-szeres különbség van az unión belül. Az egyik véglet Bulgária 1,5, illetve 2 eurós óradíjjal, a másik Dánia, ahol átlagban 25 eurót keresnek egy óra alatt. Nálunk 3,2 euróhoz közelít az érték – derült ki a Napi.hu összeállításából. Ez pedig elég motiváló erő lehet arra, hogy a kiskeresetű országokból meginduljanak az emberek oda, ahol többet remélhetnek.
Az átlag kétharmada alatt
A cikk azt is kiemelte a statisztikából, hogy az alacsony keresetűek (az adott ország átlagának legfeljebb a harmadát keresők) aránya hogyan alakult, illetve hogy az ő adójuk mekkora.
Az EU átlagában 17 százalékos az ő arányuk, és Magyarország azok közé tartozik, ahol csökkent a 2006-2010 közötti időszakban az átlagon belül a számuk. Viszont a bérüket a 2013-as adatok alapján nálunk terheli az unióban a második legnagyobb adóék, a 2005-ös 43,1 százalékról 49 százalékra emelkedett ugyanis az ő bérüket terhelő levonás. Ennek oka lehet az adójóváírás kivezetése az egykulcsos szja bevezetése együttesen.
Viszont ahol legalább két gyereket neveltek, ott jelentősen csökkent a családok adóterhelése az adókedvezmény miatt. És tegyük hozzá, ezen a téren azóta még tovább javulhatott a helyzet az adókedvezmény kiterjesztésével, persze nem feltétlenül a legalacsonyabb keresetűeknél. De erről még nem szól a statisztika.
Ha kíváncsi, hogyan alakult a férfiak és a nők fizetése átlagban, illetve a versenyszféra hogyan fizetett az unió egyes országaiban, kattintson a részletekért.
