A megmaradt négy magánnyugdíjpénztár elleni végső rohamot készíti elő a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az indoklás az, hogy meg kell védeni a tagok vagyonát.
Csak az a gond ezzel, hogy a tagok vagyonát nem kell megvédeni, mert ahhoz a pénztárak eddig sem sem nyúlhattak hozzá. És nemhogy csökkent volna, hanem – mint ahogy arról a Hír24 többször is beszámolt – folyamatosan gyarapodott a magánnyugdíjpénztárak, tehát a pénztári tagok vagyona is.
Sorra vettük, mik azok az NGM-es érvek, amik nem stimmelnek.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
Kötelező tagdíj?
Bár a törvényjavaslatban nem szerepel, az NGM szombati közleményében kötelező magánnyugdíj-pénztári tagdíjakról beszél. Csakhogy ilyen nem létezik. A magánpénztári tagdíjfizetés önkéntes.
Meg kell menteni a tagok vagyonát?
A magánnyugdíjpénztárak vagyona (és ezt bizonyára az NGM is tudja) nem csökken, hanem folyamatosan nő. 2012 decemberében az MNB adatai szerint a portfólió piaci értéke 192, tavaly decemberben 193, idén szeptemberben pedig 205 milliárd forint volt. Miközben a taglétszám 69 ezerről 62,5 ezerre majd 61,5 ezerre csökkent. Vagyis az egy tagra eső vagyon is emelkedett.
Felélik a vagyont?
A vagyont már csak azért sem kell megmenteni, mert ahhoz nem nyúlhatnak hozzá a pénztárak. Akkor sem, ha a tagok nem fizetnek tagdíjat. Ezt ugyanis törvény tiltja.
Sőt, a magánpénztáraknak arra sem volt lehetőségük eddig, hogy mint az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, a hozamból vonjanak le likviditásra és működésre fordítható összeget – hívta fel a figyelmünket a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, Kutiné Csurgai Ágota.
Jövő évtől egyébként ez utóbbira elvileg lehetőségük lesz a magánpénztáraknak is (ez is a végelszámolással fenyegető törvényjavaslatban van). De ez sem jelenti azt, hogy magához a vagyonhoz hozzányúlhatnának. Csupán a hozamból vonhatnának le a nemfizető tagoktól működési és likviditási költségre. Tehát a vagyont nincs mitől, miért megmenteni.
Felélik a tagdíjakat?
Ilyen formán nemigen értelmezhető az sem, amit Varga Mihály mondott indoklásul: a kormányzat nem engedheti meg, hogy hatvanezer ember mindenféle ellátás nélkül maradjon.
Legalábbis azok, akik tisztességesen fizetik a tagdíjat, “arra számítanak, hogy a magánnyugdíjpénztártól majd járadékuk lesz, de nem lesz, mert a többi tag nem fizeti a tagdíjat és így ez egy álnyugdíjpénztár, mert a tagdíjakból csak a saját működését finanszírozza, azaz feléli a tagdíjat” – mondta az MTI szerint a miniszter. Azonban a tagdíjak feléléséről a vonatkozó törvények szerint szó sem lehet.
S mindezt úgy mondta Varga Mihály, hogy a javaslatban az is szerepelt: a pénztárak a jövőben működésükre az eddiginél többet, (0,9 százalék helyett) a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják. A befektetések eredményessége érdekében pedig a vagyonkezelési költséget (a jelenlegi 0,2 helyett) 0,4 százalékban maximálnák. Hiszen már csak ezért sem lehet szó a vagyon feléléséről.
Fiktív nyugdíjpénztárak?
Kutiné az álnyugdíjpénztárakra vonatkozó megjegyzésre azt mondta lapunknak, ilyenek nincsenek, és nem is voltak soha.
A Horizont magánnyugdíjpénztárak szerint is megalapozatlan fiktívnek, papíron létezőnek megjelölni olyan szervezeteket, amelyek rendkívül nehéz, vagy akár lehetetlen körülmények ellenére is ellátják feladatukat. Hangsúlyozták, a tagok minden fillérjével (legyen az befizetés, támogatás, befektetés vagy működési kiadás) el tudnak számolni. Átlagos hozamuk az elmúlt 10 évben, a válság ellenére 5,5% és 8,5% között mozgott portfóliótól függően. 2013-ban a klasszikus portfóliók átlagosan 5,7%, a kiegyensúlyozott portfóliók 8,2,% míg a növekedési portfoliók 8,3 % nettó hozamot hoztak az 1,7 % infláció mellett.
Azt is hozzátették, hogy a magánnyugdíjpénztárak működésből származó vesztesége (azaz működési bevételeik és kiadásaik különbsége) 2014 első félévében az MNB adatai szerint 77 millió forint volt. Vagyis a 2010-es államosítás óta sohasem volt ilyen alacsony. A pénztárak többsége pedig akár több száz millió forint működési tartalékkal rendelkezik, működésük még évekig biztosított.
Fotó: MTI/Mohai Balázs
Veszélyben a nyugdíj durván 25 százaléka?
Ez az állítás is sántít, hiszen 2012 óta az a szabály, hogy a megmaradt magánnyugdíj-pénztári tagok a 2010-ig tartó szolgálati idejükre kapnak csak 75 százalékos állami nyugdíjat. Utána viszont már százszázalékosat. Vagyis valaki minél tovább magánpénztári tag, annál nagyobb arányban kap állami nyugdíjat.
A 25 százalékos rész pedig mindenkinek megvan, sőt, kamatozott is az évek során.
De ha még veszélyben is lenne…
Mivel a javaslat megteremti annak lehetőségét is, hogy a magánnyugdíj-pénztári tag a jövőben bármikor visszalépjen az állami rendszerbe, végképp nem fenyegeti semmilyen veszély – hívta fel még a figyelmünket a Szövetség ügyvezető igazgatója.
Hiszen ha esetleg az egyéni számlán lévő pénzéből folyósítható járadék és az állami nyugdíjrész kevesebb lenne valakinek, mintha visszalépett volna az állami nyugdíjrendszerbe, akkor még közvetlenül a nyugdíjazása előtt is visszaléphet. Ezt a lehetőséget is megteremti ugyanis a törvényjavaslat. Szóval akkor mitől is kell megmenteni a tagokat?
Megmentik és megfojtják?
Azért is sántít ez az egész, mert úgy akarja végelszámolni gyakorlatilag az összes pénztárat a kormány, hogy közben könnyítéseket tesz. Hiszen felemeli a tagdíjakból a működésre és vagyonkezelésre fordítható részt. Lehetővé teszi, hogy akik nem fizetnek, azok hozamából levonjanak működésre és likviditásra. És megteremti a járadékfizetés lehetőségét is. Ezeket mind régóta kérték a pénztárak, hogy működésük könnyebb legyen. (Ahogy azt is, hogy a befizetéseikre lehessen adókedvezményt igénybe venni, úgy, mint például az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, de ilyen kitétel nincs a javaslatban).
És közben előírják a 70 százalékos szabályt, amin a még meglévő mind a 4 pénztár elbukna, ha januártól bevezetnék. Hacsak a tagok meg nem mentik a pénztárakat.
95 százalék kitartana
A Horizont nyugdíjpénztár egy nemrégiben készített felmérése szerint a pénztártagok 95 százaléka jó döntésnek tartja hogy maradt. Tehát nem kizárt, hogy akár tenni (vagyis tagdíjat fizetni) is hajlandóak lennének azért, hogy megmentsék a pénztárukat. Vagyis hogy megakadályozzák a 70 százaléknál kisebb tagdíjfizetés esetére beígért végelszámolást.
A Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója azt mondta lapunknak, nagyon sok pénztártag telefonált már péntek óta hozzájuk, hogy tagdíjat szeretnének fizetni, mert azt akarják, hogy megmaradjon a megtakarításuk és a pénztáruk. Elvileg ha a tagok összefognak, és november-decemberben a döntő többség elkezd tagdíjat fizetni, és a jövőben is ezt teszi, esély lehet arra, hogy a végelszámolással fenyegető tervezett szabály ellenére is fennmaradjanak.
Nem hagyják
A Horizont Magánnyugdíjpénztár weboldalán rendkívüli közleményben reagált a tervezetre. Értelmezésük szerint annak ellenére, hogy a magánnyugdíjpénztárak az elmúlt években is megbízhatóan őrizték és tovább gyarapították a pénztártagok nyugdíjcélú megtakarításait, a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvénytervezet alapján valamennyi magánnyugdíjpénztár végelszámolásra kényszerülhet.
Az új törvényi feltételnek ugyanis – ha az visszamenőlegesen értendő – egyetlen magánnyugdíjpénztár sem tud megfelelni, mint az a Magyar Nemzeti Bank részére szolgáltatott negyedéves jelentésekből egyértelműen kiderül. A Horizont egyébként azt is írja, hogy hivatalos úton próbál meg alternatív javaslatokat benyújtani és tárgyalóasztalhoz ülni az illetékesekkel.
