Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az MTI-nek elmondta: a magyar bankszektor mindig jogkövető volt és most is az, ennek megfelelően arra készül, hogy a parlament által hozott jogszabályokat, a Kúria döntését, a minisztériumi és jegybanki állásfoglalásokat maradéktalanul végrehajtsa. Így a bankok visszafizetik az ügyfeleknek az árfolyamrésből fakadó banki bevételeket valamint az egyoldalú, a gazdasági válság hatására végrehajtott kamatemeléseket. A devizahitelesek annyi pénzt fognak visszakapni, hogy – nagy tömegben – legalább úgy, sőt sokkal jobban fognak járni, mintha egykoron forintban vették volna fel a hitelt – mondta a főtitkár. Ebből – illetve a Kúria azon döntéséből, amely kimondta, hogy a kedvező kamatért az ügyfelek vállalták az árfolyamkockázatot – kiindulva azzal számolnak, a jogszabály a forintosítást piaci árfolyamon írja elő.
Bonyolult és drága az elszámolás
A szakember az elszámolás módszertanával kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarországon több száz hitelintézet nyújtott olyan lakossági hiteleket, amelyeknél most felmerül az elszámoltatás kérdése. E hitelek esetében az esetleges túlfizetés visszaszámolása annyira bonyolult, hogy külön kellett választani a jó adósokat és azokat, akik hátralékot halmoztak fel. a visszafizetések összegét különböző matematikai algoritmusokkal határozzák meg.
Az elszámolás bekerülési költségét egyelőre csak becsülni tudják, nagyjából ezermilliárd forintról lehet szó. A bankok azzal számolnak, hogy a következő évben mintegy kilenc hónapig e folyamat lebonyolítására kell fordítani a teljes bankszektor valamennyi kapacitását és tartalékát. Az ügyfeleknek kifizetendő mintegy ezermilliárdhoz forinthoz tehát még hozzáadódnak a kilenc hónap teljes munkaerő- és informatikai fejlesztési költségei, ez az összeg szintén több százmillió forintra rúghat.
