Nagy kockázatot vállalnak azok a kereskedők, akik megszakítják a nyugtaadás folyamatát. Ugyanis a NAV már ezt is látja. Sőt, kifejezetten figyeli is, hogy egy-egy üzletben milyen gyakran szakítják meg a nyugtaadást.
Tipikus adóelkerülési stratégia
Sokan vagyunk úgy vele, hogy rohanunk, akkor is, ha vásárlunk. És ilyenkor nem mindig várjuk meg, hogy megkapjuk a blokkot. És vannak kereskedők, akik ezt kihasználva megszakítják a nyugtaadás folyamatát. Így aztán a vásárlásunk nem kerül be az adóköteles forgalomba.
Ruszin Zsolt adószakértő szerint tipikus adóelkerülési stratégiáról van szó. És tudomása szerint elég gyakran alkalmazzák is. Pedig most már, mióta online pénztárgépek vannak, ezek a műveletek sem maradhatnak titokban.
Pedig a megszakított nyugtákat is látja a NAV
Ennek oka, hogy az online pénztárgépek a megszakított nyugtákról is küldenek adatot a NAV-nak. A megszakítás lehet indokolt, például az összeg elütése vagy a vásárlás megszakítása miatt, de utalhat nem rendeltetésszerű használatra is.
A pénztárgép billentyűzetén rögzített, de megszakított nyugta a szabályos nyugtához nagymértékben hasonlít, ugyanakkor a napi adóköteles forgalomban nem jelenik meg.
Az online pénztárgépektől kapott adatokból azonban a NAV látja az ilyen nyugták számát, sőt, akár nyugtánkénti részletezettséggel a rajtuk szereplő összegeket is, így azokat elemezve célirányosan ellenőrizheti az indokolatlanul sok megszakított nyugtát produkáló vállalkozásokat.
Mit tapasztal a NAV?
A célzott helyszíni ellenőrzések általános tapasztalata, hogy az elfogadható indokok mellett több esetben vélhetően az a megszakítás oka, hogy a bevétel „ne hagyjon nyomot”. Sőt, előfordult az is, hogy a munkáltató tudta nélkül az alkalmazott vagy kisegítő családtagként a vállalkozó lánya próbált egy kis plusz jövedelemhez jutni, így önálló akciójával nemcsak az állami költségvetést, hanem saját munkaadóját is megkárosította. A munkáltató a NAV ellenőrzésének köszönhetően szerzett tudomást a házon belüli trükközésről.
Az adóellenőrök ilyen esetekben az adózó, illetve a kiszolgálást végzők nyilatkozatai mellett megvizsgálják az egyéb iratokat, dokumentumokat, például a jelenléti íveket is azért, hogy kiderüljön, ki és miért szakította meg a pénztárgépi nyugta kiállítását.
Amikor különösen vastagon fog a NAV ceruzája
Az adószakértő szerint főleg a távol-keleti boltokban jellemző, hogy az online pénztárgép mellett ott van egy szalagos számológép is. Ezek azok az esetek, amikor a szokásosnál is vastagabban fog az adóhatóság képletes ceruzája, amikor a bírságot írják le.
Ugyanis a két gép egymás mellett többnyire azt jelzi, hogy az eladók (akik zömében magyarok) a számológépen adják össze a tételeket, és lehetőség szerint annak a blokkját adják ki nyugta helyett. Így nem kell adózni ezek után a tételek után. Ha figyelmetlen a vevő, akkor ez fel sem tűnik neki. Ha meg rákérdez, akkor általában azt mondják, a pénztárgéppel nem tudnak számolni, ezért adják össze azon a tételeket. Csakhogy ezt a NAV nem veszi be.
Nem félnek
A távol-keleti cégek viszont úgy tűnik nemigen félnek a lebukástól. Ruszin legalábbis tud olyan győri üzletet, ahol a pénztárgép meg a számológép mellett ráadásul még van egy-egy külön edény, amibe az ott hagyott blokkokat gyűjtik. Így egy betérő ellenőr (vagy bárki) már ránézésre is láthatja, hogy a forgalom hányad részét (nagyjából felét) nem ütötték be.
Az adószakértő szerint azért nem tartanak a lebukástól, mert ha az egyik céget elcsípi a NAV, rögtön megalapítják a következőt. És a távol-keleti boltok mögött mindig egy patyolat tiszta külföldi cég áll, amin nem találnak fogást az adóhatóságok.
