A februári szerkezeti reformok a nyugdíjak, a munkanélküli segélyek és a gyógyszerek állami támogatásának csökkentését célozzák – mondta Orbán Viktor a Wall Street Journal internetes kiadásának interjúismertetése szerint. Vége a hosszan tartó és nagyvonalú munkanélküli juttatások korának – tette hozzá a miniszterelnök.
mi a létminimum?
„A létminimum olyan értékösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel
kapcsolatos szerény – konvencionálisan alapvetőnek minősülő – szükségletek
kielégítését” – szól a Központ Statisztikai Hivatal meghatározása.
Az álláskeresési járadék hossza jelenleg a munkában eltöltött időtől függ, legfeljebb 3+6 hónapig tarthat. Az első 3 hónapban a juttatás – a korábbi fizetéstől függően 46 800 és 93600 forint között lehet, a harmadik hónap után már csak 46800 forint. Ez utóbbi összeg nem éri el a létminimum 60 százalékát. Nehezen elképzelhető, hogy bárkit éppen ezen – Orbán Viktor jelzője szerint nagyvonalú – összeg tartana vissza a munkavállalástól, nem pedig a képzettség vagy a lakóhelye közelében lévő munkahelyek hiánya.
tömegközlekedés
Az interjúban Orbán a költséges tömegközlekedési rendszer reformjáról is beszélt – közölte az MTI a Dow Jonesra hivatkozva.
Bár jó néhány makrogazdasági elemző hajlamos egyetérteni azzal a kormányzati politikával, amely a szociális juttatások visszavágásával, és adócsökkentésekkel élénkítené a munkavállalási kedvet, a munkaerőpiacra specializálódott közgazdák általában inkább azt vallják, a magas magyar inaktivitás oka meghatározóan a képzetlenek magas száma, illetve a nagy területi különbségek (egy kiváló, és nem is hosszú összefoglaló tanulmány letölthető innen).
A miniszterelnöki nyilatkozat annál is meglepőbb, mivel a kormány gazdasági minisztere, Matolcsy György tavaly novemberben azt mondta lapunknak: „A Munkaerő-piaci Alapnál a munkanélküli segélyek, és az EU-források összege nem reformálható, de a többi igen.”
Összhangban van a bejelentés viszont az Orbán-kormány 1998-2002 közötti politikájával, amikor a munkanélküli járadék folyósítási idejének felső határa 360 napról 270 napra csökkent (hogy a Fidesz újra hasonló politikát folytat majd, annak a lehetőségét még a választások előtt felvetettük).
reakciók
A munkaadók szövetségei támogatják az Orbán Viktor miniszterelnök által kilátásba helyezett kormányzati kiadáscsökkentő lépéseket (a teljes cikk itt olvasható).
Az LMP szerint viszont a kormány megszorító intézkedésekből fogja finanszírozni irracionális és igazságtalan gazdaságpolitikáját (a teljes cikk itt olvasható).
Az álláskeresési támogatásokra idén 134,8 milliárd forinttal számol a költségvetés, ez nagyjából a negyede annak az összegnek, amit az szja átalakításával a kormány szétoszt – javarészt a tehetősek között.
Hogyan költünk majd a nyugdíjakra kevesebbet? – horgadhat föl egy másik kérdés Orbán nyilatkozata nyomán. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy talán a rokkantnyugdíjazás feltételeinek további szigorításáról lehet szó – amit még Gyurcsány Ferenc kezdeményezett. Apasztaná a költségeket az újonnan nyugdíjazottak számának csökkentése is (az interjúban elhangzik, hogy “világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba” – az MTI Dow Jones szemléje szerint).
A gyógyszerkassza csökkentése nem új információ, kérdéses még, hogy ez mennyire csak a gyógyszercégeket, s mennyire a betegeket (azaz nagyrészt az Orbán által kevésbé kedvelt inaktívakat) érinti majd hátrányosan.
A költséglefaragó intézkedéseket vélhetően a pénzügyi piacok pozitívan értékelik majd – a kötvénytulajdonosok azonban nem morális szempontokat mérlegelnek, hanem a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát. Ez utóbbi cél elérhető lett volna akkor is, ha a kormány eltekint a bevételeket mintegy 500 milliárd forinttal csökkentő szja-átalakítástól.
A munkanélküliségi biztosítások szerepe vélhetően felértékelődik majd az új intézkedések nyomán, és a támogató családé is. A hosszabb időre munkanélkülivé válót eddig sem mentette meg a társadalombiztosítástól kapott szerény összeg a lecsúszástól, ha nem volt megtakarítása, és támogató családi környezete.
így látja szijjártó
A megújulás gazdaságpolitikájába nem férnek bele a megszorítások, ezért nem is lesznek, strukturális átalakításokra viszont szükség van – a miniszterelnök szóvivője szerint erről szól az az interjú, amelyet Orbán Viktor adott a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak.
Szijjártó Péter közölte: megbízható nyugdíjrendszert, rugalmas munkaerőpiacot és bővülő foglalkoztatást szeretnének, valamint azt, hogy a gyógyszerár-támogatás esetében nagyvállalati érdekek helyett az emberek érdeke érvényesüljön. A közösségi közlekedésről azt mondta, rossz a fennálló rendszer.
Ha e rendszerek ésszerűen, átláthatóan működnek, az több száz milliárd forintos megtakarítást jelenthet a költségvetésnek – tette hozzá, megjegyezve: nem biztos, hogy csak ezeken a területeken lesznek változások
(MTI)
