Többek között Domokos László ÁSZ-elnök is hiányolja a jövő évi büdzséből azt a reformkorszakot, amit ön meghirdetett 2011-2012-re. Nincs jelentős változás a költségvetés kiadási oldalán…
Világossá tettük azt az utat, amit meg akarunk tenni. 2010 második felében konszolidáltuk a költségvetést a bankadóval és a válságadókkal, amely nyomán 540 milliárd forint folyik be a költségvetésbe. 2011-2012-ben további strukturális reformokat indítunk, de még fenntartjuk a rövid távú konszolidációs eszközöket is. A szerkezeti reformok rövid távon visznek is, és hoznak is pénzt. Jövőre úgy zár a költségvetés 3 százalék alatti hiánnyal, hogy abban még benne vannak a válságadók, és benne van nem csupán a kötelező magán-nyugdíjpénztári átirányítás, hanem a jövő évben 530 milliárd forinttal, 2012-ben pedig 250 milliárd forinttal a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerből visszaáramló tagok vagyonának egy kisebb része. A költségvetésben 2013-14-re kell beérnie mindannak a reformnak, amelynek el kell indulnia 2011 és 2012 között. (Az interjút a szerdai bejelentés előtt készítettük-szerk.)
A költségvetési kritikáknál maradva: a költségvetési javaslat nem utal szerkezeti reformokra…
Egy politikai szerkezeti reform már elindult. Az adórendszerben két helyen is elindultak a strukturális reformok, a társasági illetve a személyi jövedelemadónál. Van egy sor olyan terület – oktatás- egészségügy – ahol jelenleg is dolgozzák ki a reformokat a szakembereink.
Felállítana most egy fontossági sorrendet?
Ahhoz, hogy 2013-14-ben a pénzügyi rendszer területén jelentős megtakarításokat érjünk el, ahhoz 2011-12-ben az állam működésében kell elérnünk strukturális megtakarításokat…
Mennyit?
6-800 milliárd forintot. Itt van például a Munkaerő-piaci Alap, ahol úgy látom, jelentős pazarlás is fellelhető. Ugyanígy van ez a gyógyszerkassza működésében is, itt is kirívó pazarlásról beszélhetünk. E két tétel összesen 700 milliárd forint körüli kiadást jelent. Az őrületesen pazarló magyar rendszerről egy svéd típusú gyógyszerkasszára kellene átállnunk, amely a generikus (már szabadalmi joggal nem védett, ezért olcsóbb) termékeket részesíti előnyben. A Munkaerő-piaci Alapnál a munkanélküli segélyek, és az EU-források összege nem reformálható, de a többi igen. Mindkét területen 100-100 milliárd forint körüli megtakarítás érhető el. De mondok mást: a MÁV-nál például 152 milliárd forintot emészt fel az állami támogatás, amit tűrhetetlennek tartok.
Nem az ön területe, de visszavágná?
Bár tehetném! Nem lehet. Ehhez kell előbb a reform. Jövő év február végén adunk ki egy növekedési és stabilitási – fontos a sorrend – programot, amely részletesen tartalmazni fogja az elképzeléseinket, a szerkezeti reformokat.
Mennyit venne vissza a MÁV-ból?
Én a jelenlegi támogatásnak az egyharmadát. BKV és Volán esetében szintén. Most csak három területet emeltem ki, mind a három esetében súlyos százmilliárdok takaríthatók meg, de nem azonnal. Ausztriában, illetve Lengyelországban például az első fél évben többletkiadásokat okoztak a közlekedés területén hozott szerkezeti reformok, ám azt követően 25-45 százalékos megtakarítások voltak ezeken a területeken.
Egy olyan növekedéspárti gazdaságpolitikus, mint ön, miért megy bele abba, hogy a gyermektelen alacsony jövedelműeknek jövőre kisebb legyen a nettó bére, mint idén? Az alacsonyabb jövedelműek fogyasztják el a legnagyobb arányban a jövedelmüket, tehát az ő nettó bérnövekedésüknek lehetne igazán gazdaságélénkítő hatása. Ez ellentmondásnak tűnik…
Ellentmondás lenne, ha így lenne, de nem így van. A helyzet az, hogy jövőre senki nem fog több adót fizetni, senki nem jár rosszabbul. A gyermekeseknél nyilvánvaló, hogy emelkedik a nettó bérük. A gyermeket nem nevelőknél valóban van olyan bérsáv, amelynél csökkenne a nettó bér 1-5 ezer forint körül. Ezt a versenyszférában a béremelkedés kiegyenlíti majd.
A közszférában pedig 1 és 5 ezer forint közötti veszteség lenne akkor, ha nem történne nominális béremelés, és az állam nem lépne közbe. De az állam közbelép. Mindenkinek, akinek jövőre csökkenne a nettó bére, az állam annyi pluszösszeget ad, amellyel „nullára”, tehát az idei szintnek megfelelően kipótolja az összeget.
Ez csak a kormánytisztviselőkre vonatkozik majd vagy a teljes közszférára, például a pedagógusokra is?
A teljes közszférára, mind a 690 ezer emberre. Ha ez minden munkavállalóra – arra a nagyjából 3,8 millióra vonatkozna – akkor az mintegy 100 milliárd forintba kerülne az államnak. Mivel csak a közszférára vonatkozik, elegendő 25- 30 milliárd forint.
S mi lesz a versenyszférában dolgozókkal?
A versenyszférában megemeljük 5 százalékkal a minimálbért. Korábban 4,5 százalékot terveztünk, de ma már azt mondjuk, legyen 5 százalék. A minimálbéresnek így magasabb lesz jövőre a nettó bére, mint idén. Statisztikailag bizonyítható tapasztalat, hogy az átlagos béremelés rendre magasabb a minimálbér-emelésnél. Ezért állítom, hogy a versenyszférában sem csökken senkinek a nettó bére jövőre.
Azért elképzelhető, hogy előadódhatnak kivételek. Amikor az első Orbán-kormány idején az egyik évben csaknem megduplázódott a minimálbér, az átlagos bérszint valószínűleg nem követte ilyen ütemben.
Nyilván meg kellene nézni a pontos adatokat, de úgy emlékszem, hogy ebben az évben is elérte.
A benyújtott költségvetési javaslatban nincs benne ez a 25-30 milliárd forintos tétel.
Azért nem tudtuk még betenni ezt a javaslatot, mert nem tudjuk, pontosan mennyibe kerül.
Honnan veszik el a pénzt? A tartalékból?
Ez is egy lehetőség, de mint Kopits György is mondta, elképzelhető, hogy néhány bevételt alulterveztünk. Legyen neki igaza. Valóban lehet, hogy az adóbevételek kicsit magasabbak lesznek. Az állami vállalatok osztaléka is talán kicsit alul van tervezve – a Költségvetési Tanács elnöke erre is gondolhatott. A CO2 kvótakereskedelemből származó bevételek pedig nem is szerepelnek a költségvetésben. Annyi biztos, van elég mozgástér a költségvetésben ehhez a tételhez.
Ha már a Költségvetési Tanácsnál tartunk: Kopits György a tanács elnöke hívta fel a figyelmet arra, hogy a költségvetés távlati elemzésében 2012 után is bennehagyták a válságadókat. Erről miért nem szóltak korábban?
A válságadók nem lesznek benne a 2013-as és 14-es költségvetésekben.
Ez egészen biztos?
Igen. Azért kalkulálunk 100 milliárd forintos bankadótétellel 2013-tól, mert azt gondoljuk, hogy az EU bevezet addigra egy uniós szintű bankadót. Ez pedig nagyjából ilyen mértéket érhet el. Azzal is kalkulálunk, hogy zöld adók lépnek életbe uniós szinten az energiaszektorban. A távközlési szektor esetében is uniós szintű javaslatok várhatóak. Tehát hosszú távon egy szerényebb mértékű, uniós adóval kalkulálunk.
Átszabnák a Költségvetési Tanácsot. Miért kell az intézmény költségvetését leszállítani 10 millió forintra? Miközben a tanács felállítását az Országgyűlés 2008-ban a Fidesz elég egyértelmű támogatásával szavazta meg, több mint kétharmados többséggel. Mit gondol erről?
A Költségvetési Tanácsot át kell alakítani. Az eredeti, 3 fős tanácsra vonatkozó Fidesz-javaslatot szeretnénk előhozni. Jó lenne, ha a köztársasági elnök, az MNB elnöke és az ÁSZ elnöke delegálnának egy-egy embert ebbe a testületbe. (A háromtagú Tanácsot a 2008 végén az Országgyűlés által elfogadott LXXV. törvény alapján hozták létre. Elnökét a köztársasági elnök, egy-egy tagját pedig a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke jelöli. a szerk.) A testület mögött pedig több száz fős apparátus dolgozna. Képviselőtársam azt javasolta, szállítsuk le a Költségvetési Tanács költségvetését 835,5 millió forintról 10 millió forintra. Én azt mondom: 10 millió forint sok. Működjön a tanács nulla forintból. A tanács működéséhez nem pénz kell, csak tudás. Az említett szervezetek elemzői állományát, adatait, tudását kellene használni.
Azért mégiscsak furcsa, hogy van egy szervezet, amelynek vezetőit konszenzussal választották meg, most pedig ellehetetlenül…
A Költségvetési Tanács nem működik megfelelően, ezért kell átalakítani. A testület például nem vette észre az idei költségvetésben tátongó 5-700 milliárdos lyukat. Ahhoz, hogy tartani tudjuk az idei 3,8 százalékos hiánycélt, hoznunk kellett egy 320 milliárdos első akciótervű intézkedést a költségvetés hiányának csökkentésére. Kellett hozunk továbbá egy 160 milliárd forintról szóló válságadó-intézkedést és egy 60 milliárdos intézkedést, át kellett ugyanis irányítani a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket. Ez 540 milliárd forint. Ez a pénz nem volt benne a büdzsében, ezért kellett kipótolnunk! Ennyit már elnézett a Költségvetési Tanács. Beleértve az IMF-et és az uniós szervezeteket is. Erre mondom én, hogy költségvetési trükkök: felültervezték a bevételeket, és alultervezték a kiadásokat.
Azért találhatnánk kontra érveket…
De nem olyan könnyen! S még valami: a Költségvetési Tanács az idei évre félszázalékos gazdasági visszaesést prognosztizált. Valójában azonban a gazdaság idén növekszik, ami gyakorlatilag újabb 150-200 milliárd forinttal növeli a költségvetési lyukat.
A költségvetés kiadási oldalához visszatérve: nemcsak a Költségvetési Tanács, mások sem biztosak abban, hogy jövőre tényleg 530 milliárd forintot hoz a büdzsébe a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok átlépése az állami nyugdíjpillérbe. Mitől olyan biztos abban, hogy ez meglesz?
Azért vagyok ebben biztos, mert a kormány nyugdíjrendszerreformjai azt fogják eredményezni, hogy megszűnik a második pillér. A kormány szerdán tárgyalja ezt a csomagot (Az interjú hétfőn készült – a szerk.). Ennek az lesz a hatása, hogy 2011 végére meg fog szűnni a második pillér. Addig mindenki eldönti, hogy az állami nyugdíjrendszerbe lép át vagy az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot választja.
Ez azt jelenti, hogy mégsem választhatom a mostani második pillért, a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot?
Azt jelenti: mindenki eldöntheti, hogy egy önkéntes nyugdíjrendszer része vagy egy állami nyugdíjrendszer része kíván lenni. A második pillér, a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszűnik, mert már nem kötelező belépni és nem kötelező maradni. Egyvalami lesz kötelező: választani. Ha valaki az önkéntes rendszerben marad, akkor nem lesz része az állami nyugdíjrendszernek. Ha valaki az állami rendszert választja, attól még lehet az önkéntesben is.
Ez a választás mostanában nem racionális, hanem politikai-ideológiai kérdés.
Úgy gondolja?
Nekem úgy tűnik.
Ez most még érzelmi, politikai, bizalmi-bizalmatlansági kérdés is lehet. Amikor azonban világossá válik, hogy a kormány miként reformálja meg az állami nyugdíjrendszert, akkor racionális döntés lesz. A reform azt fogja célozni, hogy a nyugdíjrendszer zárt legyen, a bevételek fedezzék a kiadásokat. Biztos vagyok benne, hogy az emberek túlnyomó része föl fogja ismerni az érdekeit, és 90-95 százalékuk átlép az állami rendszerbe.
Ha így is lesz, mi történik, ha a pénztártagok halogatják a döntésüket, és jövő év december elején még mindig nem lehet tudni majd, mennyi átlépőre, mennyi bevételre is kell számítani?
Valóban nem kellene ezen decemberig gondolkodni. Erről még nincs kormánydöntés, de én azt gondolom, akár jövő év január 31-re is előre lehetne hozni a határidőt, mivel januárban ismertté válik a kormány nyugdíjreformja.
Utolsó, bónuszkérdés az fn.hu egy Facebook-rajongójától: kinek az ötlete volt a magán-nyugdíjpénztári pénzek átirányítása?
Az ötlet több helyről jött, pénzügyi szektorban dolgozó szakemberektől ered. Nem a kormány ötlete volt. Természetesen a kormány a felelős, a kormány karolta föl a gondolatot, de nem nekünk jutott eszünkbe. Ezt egyébként sajnálom is.
