A foglalkoztatónak nem kell adót és járulékokat fizetni, ha háztartási munkára magánszemélyt alkalmaz. Az Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvény alapján a munkavállaló ilyen jogcímen kapott bevétele adórendszeren kívüli, azaz őt sem terheli ezzel összefüggésben adó- és járulékfizetési kötelezettség. Ám emiatt a dolgozónak nincs társadalombiztosítása, csak baleset esetén jár neki orvosi ellátás.
Bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli. A dolgozó kérésére viszont a munkaadó köteles igazolást adni (egyszeri alkalommal vagy akár minden hónapban is) arról, hogy a háztartási alkalmazottnak mennyi fizetést adott, illetve hány napot dolgozott nála. Ez az irat bélyegző nélkül is érvényes.
Fizethet, aki feledékeny
Az adó- és járulékmentesség feltétele, hogy a munkaadónak havonta, a munkavégzés megkezdése előtt az APEH-hez be kell jelenteni a háztartási alkalmazott és a saját adóazonosítóját és társadalombiztosítási azonosítóját. Ez történhet elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül, telefonon, illetve – a fogadásra alkalmas informatikai alkalmazás elkészülésétől – sms-ben is. A törvény szerint a bejelentésre azért van szükség, hogy az adóhatóság továbbíthassa az adatokat a munkaügyi hatóság és a nyugdíjbiztosítási szerv felé.
Ha a munkaadó a bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettséget elmulasztja, akkor akár 100 ezer forintos bírságot is kaphat, és még meg is adóztatják.
A foglalkoztatót a bejelentés nyilvántartásba vétele kapcsán havi 1000 forint összegű regisztrációs díj fizetésére kötelezik, amelyet postai úton, banki átutalással vagy az állami adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatain működő POS terminál használatával fizethet ki az alkalmazó.
Mi minősül háztartási munkának?
Az új törvény szerint háztartási munka a lakás takarítása, a főzés, a mosás, a vasalás, a gyermekek felügyelete és házi tanítása, az otthoni gondozás és ápolás, a házvezetés, a kertgondozás, a háztartásban szükséges javítási, állagmegóvási, felújítási munkák elvégzése. Ez utóbbi csak akkor számít háztartási munkának, ha a nincs szobafestő és mázoló vállalkozása annak a személynek, aki lefesti a kerítést.
Az alkalmazott csakis olyan személy lehet, aki nem vállalkozóként végzi a munkát, a foglalkoztató is magánszemélyként adhat feladatokat neki. Amennyiben üzletszerűségre utaló körülmény merül fel (például egy vállalkozó irodájában kell kisebb javításokat végezni), az nem tartozhat a háztartási munka körébe.
A törvény 2010. augusztus 1-jén hatályba lépett, kivéve azt a részt, amely a bejelentési kötelezettségre vonatkozik – ez ugyanis csak ez év december 1-jétől hatályos.
Cselédtörvénynek nevezi az LMP
„A kormánypártok intézményesítették a cselédséget az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megszavazásával” – írja a Lehet Más a Politika egy közleményében.
A párt szerint elfogadhatatlan, hogy az így munkát vállalók kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, a körülményeik a feketemunkához képest nem változnak: annak, aki így vállal munkát, nem lesz például egészségbiztosítása és minimálbérre, szabadságolásra, betegellátásra – legalábbis a törvény szerint – nem számíthat munkaadójától. Az LMP az atipikus munkák elterjesztését, illetve az adórendszer egyszerűsítését javasolná a „cselédtörvény” helyett.
