Pénzügy

Még több diplomást akarnak

admin
admin

2010. 07. 23. 13:50

El kell érni, hogy a magyar társadalom 35 éves korosztályának 40 százaléka rendelkezzen egyetemi, főiskolai végzettséggel vagy felsőfokú szakképesítéssel 2020-ra - tervezi a szaktárca. Emellett átalakítják a többletpontokat és a tanárképzést is.

A Ponthatáron túl című, a felsőoktatási felvételiről tartott sajtótájékoztatóján Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára közölte: azt a célt, hogy a diplomások arányának 40 százalékosra emeljék – számos egyéb mellett – az Európa 2020 elnevezésű stratégiai terv tartalmazza, amely minden európai uniós tagállamra vonatkozik.

Ezt az iránycélt Magyarország is vállalja, ennek pedig “nem a felvételi keretszámok növelésével tudunk megfelelni”, hanem azzal, hogy a felsőoktatásból történő lemorzsolódást csökkentjük – fogalmazott Dux.

Jelenleg 33 százalékos a 35 évesek körében a diplomások aránya, ezt kell 10 év alatt 40 százalékra emelni. A feladat tehát az, hogy a mostani egyetemisták, főiskolások mintegy 35 százalékos lemorzsolódását sikerüljön legalább 29 százalékra csökkenteni – jegyezte meg.

Arról is beszélt, hogy bizonyos képzési területeken – amelyeken túlképzés van – 100-200 fős kontingensekkel lassanként csökken az államilag finanszírozott keretszám. Ezt azonban kellő óvatossággal kell kezelni, mert aki emiatt nem kerül be egy bölcsész szakra, az egyáltalán nem biztos, hogy elmegy mérnökképzésre vagy matematikusképzésre – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Átalakulnak a többletpontok?

2012-től 240 pont lesz a felsőoktatásba való bekerülés minimális ponthatára. Emellett azonban szeretnék elkerülni a “pontszámok inflálódását”, mert véleménye szerint az a legfontosabb, hogy “milyen tudás és teljesítmény van az adott pontok mögött”. A nem a tudást, hanem a szociális hátteret premizáló többletpontrendszer “átstrukturálása folyamatban van” – jelezte. A helyettes államtitkár elképzelhetőnek tartja, hogy a gyermeküket nevelő egyetemistákat, főiskolásokat “más módon is lehet segíteni, és nem feltétlenül csak a felvételinél adott pontokkal”. A többletpontok azonban eddig sem számítottak bele a jelenleg 200 pontos minimum elérésébe – tette hozzá.

Súlyos problémákkal küzd a tanárképzés

Dux kiemelte: a tanárképzés átalakítása – amely az oktatási államtitkárság egyik legfontosabb célja – érdekében “számos előkésztő munkacsoport munkaanyaga összegyűlt”, ezek egységes koncepcióvá érlelése a nyár hátralevő részének feladata.

A tanárképzés legsúlyosabb problémái továbbra sem tekinthetőek megnyugtatóan megoldottnak, annak ellenére, hogy egyes szakokra – mint magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, művészeti oktatás – akár több százan is jelentkeztek – mondta. Ellenpéldaként jelölte meg a természettudományos – fizika, kémia, biológia – szakokat, amelyekre ebben az évben mindössze 35 tanulót vettek fel, ez a szám viszont “biztosan nem tudja pótolni a nyugdíjba menőket”. További problémaként említette, hogy a tanár szakon végzettek egyáltalán nem biztos, hogy tanárként helyezkednek el.

A pedagógus-utánpótlás megszervezését, a pályára kerülés és a pályán való megmaradás elősegítését a helyettes államtitkár a következő esztendők komoly feladatának nevezte.

Sokaknak van nyelvvizsgája és diplomája

A most felvettek egyharmadának már van egy középfokú nyelvvizsgája, további 10 százalékuknak pedig felsőfokú nyelvvizsgája. A legnagyobb, 6,39-szeres túljelentkezés a művészeti képzésben volt, ezt követi a jogi (4,27-szeres) és a sporttudományi (3,56-szoros) képzés.

Dux László új jelenségként említette, hogy az utóbbi időszakban növekszik azoknak a száma, akiknek már van ugyan diplomájuk, de ehhez még szereznek egy felsőfokú szakképesítést is annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon jobban el tudjanak helyezkedni.

A helyettes államtitkár “némi pályakorrekciós lehetőségként” is említette a mesterképzésre való jelentkezést, amely területre 16 119 hallgatót vettek fel, négyszer annyit, mint 2008-ban. A mesterképzésre 84 százalékban államilag támogatott képzésre kerültek be a jelentkezők. A legtöbbjük, 3205 hallgató a bölcsészettudományi képzési területen tanul tovább. Ezen a téren az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt a legnépszerűbb, ide 1763-an kerültek be.

Még van egy esély

Augusztus 10-ig lehet jelentkezni a pótfelvételikre az Oktatási Hivatalnál. A szeptemberben kezdődő tanévre egyelőre több mint 42 ezer diákot nem vettek fel a 140 ezer jelentkező közül, ők csak költségtérítéses szakokra jelentkezhetnek. Összesen 479 képzés közül lehet választani. Ezek közül 159 alapképzés, 6 egységes, osztatlan képzés, 254 mesterképzés (ebből 120 tanári szak) és 60 felsőfokú szakképzés. Kizárólag egyetlen felsőoktatási intézménybe és egyetlen képzésre adhatják be a tanulók a papírjaikat – mondta Dux László.

A pótfelvételin a ponthatárokat ugyanott húzzák meg, mint az elsőkörös felvételin, tehát ez a lehetőség azokat érinti, akik a pótfelvételi lapon megjelölt képzésre nem jelentkeztek, vagy korábban más területre jelentkeztek és ott nem nyertek felvételt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.