Pénzügy

Az ügyfél nyeri a biztosítók versenyét

admin
admin

2009. 07. 08. 06:30

Megindult a verseny a munkanélküliség-biztosítások piacán. Ez egyre jobb szerződési feltételeket jelent az ügyfeleknek, az egyik társaság például megduplázta a biztosítási összeget, így akár 250 ezret is kaphat havonta a munkanélkülivé vált öngondoskodó.

A munkanélküliség kockázatát is bevállaló biztosítók számának növekedése az árak csökkenése mellett az ügyfeleknek kifizetett kártérítések növekedését is magával hozza. Míg korábban 40-120 ezer forintos biztosítási összegre köthettünk szerződést – a nettó bér függvényében – ma az egyik biztosítótársasággal már akár havi 250 ezer forintra is megalkudhatnak az ügyfelek. A biztosító 9 hónapig fizet, ez az összeg az állami munkanélküli segélyen felül érkezik az állástalannak.

Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség-biztosítások ára is csökkent. A terméket forgalmazó internetes portál, a Biztosítás.hu sajtóközleménye szerint eddig több mint 10 ezer ilyen szerződést kötöttek meg. Ezek átlagos havi díja körülbelül 2800 forint volt, és további díjcsökkentést is terveznek.

Kevesebb a kizáró tényező

A piaci versenynek köszönhetően valószínűleg csökkeni fog azoknak a száma, akiknek a biztosító várhatóan elutasítja ajánlatát. Míg korábban a munkaadó cég mellett a munkavállaló személye, lakhelye, végzettsége is a kockázatelbírálás tárgyát képezte – például negatívumnak számított az alacsony végzettség, a magas munkanélküliségi rátával bíró lakhely –, addig a jövőben valószínűleg kisebb hangsúlyt kap maga a munkavállaló személye. Az őt foglalkoztató cég állapota – folyik-e ellene csődeljárás vagy bejelentett-e csoportos létszámleépítést – azonban továbbra is fontos szempont marad.

Mint arról az FN már korábban írt: a vállalkozókat, a heti 30 óránál kevesebbet dolgozókat minden társaságnál kizárták, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését viszont már eltérően kezelik az egyes biztosítók. Az egyes társaságok másképp kezelik azokat is, akik még nem-, illetve azokat, akik korábban már voltak munkanélküliek.

Egyre fontosabb az öngondoskodás

A munkanélküli segély

Az állam álláskeresési járadékot fizet a regisztrált munkanélkülieknek. Az első 90 napra a korábbi átlag- kereset 60 százaléka, de maximum a minimálbér 120 százaléka jár. Az összeg 270 napig folyósítható az álláskeresőnek, de csak akkor, ha a munkája elvesz- tése előtti négy évben dol- gozott legalább 365 napot.

A folyósítás 91. napjától már a minimálbér 60 százalékára csökken az összeg. Ez 2009. január 1-jétől havi 42 900 forint (mivel 71 500 forintra emelték a minimálbért). Ám ha a munkanélküli nem dolgozott négy éven belül 200 napnál többet, akkor csak álláskeresési segélyt kaphat: ennek az összege jóval kevesebb, a kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka, 28 600 forint.

Ha a válság által fokozottan veszélyeztetett szektorban dolgozunk, nem árt minél hamarabb kideríteni, hogy megfelelünk-e a munkanélküliségi biztosítás feltételeinek, és ha igen, akkor érdemes megkötni – mondta Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég ügyvezetője. „Ez egyfajta öngondoskodás. A biztosítás célja az, hogy ugyanannyit kaphasson a rászoruló, mint amennyi a bére volt, ami úgy lehetséges, hogy az álláskeresési és a biztosító által fizetett járadék összege összeadódik” – mondta korábban az FN-nek Rácz István, a biztositas.hu ügyvezetője.

Az OECD Magyarországra vonatkozó prognózisa szerint 2010-ben a munkanélküliségi ráta hazánkban megközelíti majd a 12 százalékot. Ez azt jelenti, hogy jövőre minden nyolcadik aktív életkorban lévő magyar munkanélküli lesz. Az állami juttatás (álláskeresési járadék) átlagosan havi 39 ezer forint, ezért nagyon fontos az öngondoskodás.

Ám könnyen pórul járhat az, aki a munkanélküliség-biztosítás szerződésének megkötését addig halogatja, amikor a munkáltatójánál elkezdenek a leépítésekről beszélni. Ekkor ugyanis már egyetlen biztosítóval sem szerződhet.

Az apró betűt is olvassuk el!

Még a szerződés megkötése előtt érdemes alaposan elolvasni a szerződési feltételeket, hogy pontosan tudjuk, mely esetekben fizet, illetve nem fizet az adott biztosító. Van, amelyik nem fizet például, ha a munkáltató „a biztosított képességei, alkalmatlansága, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy kötelességmulasztása miatt” mond föl.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.