Eddig csak megtilthatta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy valamely külföldi befektető egy magyarországi cégben szerezzen tulajdonjogot, mostantól azonban a magyar állam akár be is léphet a vevő helyébe. Egy június 23-án kihirdetett rendeletmódosítás alapján az állam elővásárlási jogot kap, és azt gyakorolhatja is, ha az államérdek úgy kívánja. Államérdek lényegében minden lehet, amit annak nyilvánítanak, a jogszabályi meghatározás szerint a „nemzetgazdasági szempontból alapvető gazdaságstratégiai érdekkel összefüggő közérdek.”
Az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva 2022 végén kelt az a kormányrendelet, amely lehetővé tette, hogy a belgazdaságért felelős miniszter megtiltsa a külföldi vevőknek a magyarországi stratégiai cégekben való tulajdonszerzést. Akkoriban az volt a félelem, hogy a magyarországi cégeket a szomszédban folyó háború miatt esetleg hirtelen áron alul kezdik kidobálni a tulajdonosok, és így olcsó préda lesz belőlük.
Azóta – büntetés terhe mellett – be kellett jelenteni az adásvételt annak megvalósulása előtt, és 30 (hosszabbítás esetén 45) napon belül döntött az illetékes miniszter, engedi vagy tiltja az ügyletet. Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hány esetben éltek a tiltás lehetőségével, mire hivatkozva és mely cégek esetében, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak a megkeresésünkre. Arra sem válaszoltak, a kabinet miért ítélte olyan sürgősnek az intézkedést, hogy az Orbán Viktor által aláírt rendeletmódosítás a kihirdetés másnapján már hatályba is lépett. A hivatalos indoklás így szól:
Szükségessé vált a tiltó döntéssel lezárt eljárásokra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata és módosítása, tekintettel arra, hogy bizonyos esetekben Magyarország államérdekének védelmében szükséges az állam részére elővásárlási jogot biztosítani.
Már ez a felvezetés és a sietős hatályba léptetés is arra utalt, hogy egy folyamatban lévő felvásárlás miatt lehetett a nagy sietség.
