Fordulat a Balatonnál: vastag falba ütköztek az ingatlaneladók

Az ígéretes évkezdetet mostanra határozott megtorpanás követte a balatoni ingatlanpiacon. Szakértők szerint az idén valahogy a szokásos nyári fellendülés is elmaradt. Az új építésekre, gyakorlatilag, nulla a kereslet. Változásra a továbbiakban sem igazán számítanak. Megtört a nyaralópiac korábbi lendülete is: a kereslet idén tovább csökkent.

Az eladási megbízások szépen szaporodnak nálunk, de a vevők eléggé elbizonytalanodtak a déli parton – idézik az OTP Ingatlanpont közleményében Katona Tamást, a cég siófoki irodájának vezető értékesítési tanácsadóját. Hiányoznak a befektetésként vásárlók, nincs kereslet az új építésekre sem. Csak a 100 millió alatti, használt lakóingatlanoknál látszik érdemi forgalom, ahogy azt az egyes élethelyzetek diktálják. Ennek megfelelően a tranzakcióknak viszonylag nagy arányát finanszírozzák az elérhető, támogatott hitelekkel.

Azt tapasztalja, hogy még mindig nagyon sok az egykori „aranykorra” szabott, túlárazott ingatlan a kínálatban, melyek esetében az eladók nem igazították a hirdetési árat a kereslethez.

Emiatt még ma is rákényszerülnek a nagy alkukra, ha komoly érdeklődőre találnak.

Az „olcsó” vásárlás kulcsszava a Balatonnál az agglomeráció. Siófoktól 15 kilométerre hőszigetelt családi házat lehet kapni 54 millióért – említi a példát Katona Tamás, hozzáfűzve, hogy még ezt az árat is sokallják a vevők. Ezzel szemben Siófokon csak a telek 25–30 millió, de, például, fenn, a Fokihegyen, ami egy új, kertvárosi része a városnak, 50 millió egy 700 négyzetméteres telek.

Az északi parton még rosszabb a helyzet

Az északi parton ugyancsak nagyon ígéretesen indult az év, kora tavasszal gyorsan nőtt a vásárlók érdeklődése, majd, május közepe felé, leült a piac. Így még az itt egyébként szokásos, nyári felpezsdülés is elmaradt – mondta el Tóth Tibor, az OTP Ingatlanpont stratégiai partnere.  A déli parthoz hasonlóan új ingatlanokra itt sincs kereslet, a használtak közül leginkább az olcsóbbakat, a zártkerteket, a külterületi ingatlanokat és pincenyaralókat keresik.

Közvetlenül a tóparton, ahol 200 milliónál kezdődnek az árak, gyakorlatilag megállt a piac.

A vevők legtöbbje legfeljebb 25 millió körüli áron keres valamilyen üdülési lehetőséget, amihez azonban csak a tótól távolabb eső területeken találnak kínálatot. Különösen kedvelt a körükben mostanában, a Káli-medence mellett, a lesencei és a várvölgyi vidék, míg jóval kevésbé bizonyul vonzónak Keszthely, Vonyarcvashegy és Gyenesdiás környéke.

A befektetők továbbra is távol tartják magukat e térségtől is, legfeljebb a lakások iránt érdeklődik közülük egy-egy. A külföldiek sem nagyon jönnek, de, a belföldi, magyar érdeklődők mellett, megjelentek a külföldön élő vagy ott dolgozó magyarok is. Az eladókra itt sem volt nagy hatással a kereslet változása, általában tovább tartják a kigondolt áraikat, még az évek óta eladatlan ingatlanoknál is.

A nyaralók sem kelendők, esnek az árak

Megtört a nyaralópiac korábbi lendülete: a kereslet idén tovább csökkent, az Otthon Centrum hálózatában, az első hét hónapban, 12,3 százalékkal kevesebb nyaralót értékesítettek, mint az előző év azonos időszakában. „A nyaralók iránti keresletcsökkenés egyik magyarázata a befektetői célú vásárlás jelentős mérséklődése, valamint a jó állapotú nyaralók alacsony száma. Ez utóbbinak azért van jelentősége, mert a vevők többsége nem szeretne költséges és drága felújítással bajlódni” – idézik a közleményben Soóki-Tóth Gábort.

Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a vevőknek kedvező hír, hogy megállt a szegmensben a további áremelkedés; miközben az abszolút ár megegyezik a tavalyi értékkel, addig a négyzetméterár, 11,8 százalékos mérséklődés után, 460 ezer forintra csökkent, országos átlagban.

Fontos leszögezni, hogy továbbra is jelentős árbefolyásoló tényező a nyaraló elhelyezkedése és állapota. A vízparttól távolabbi és felújításra szoruló ingatlanokat az országos átlag alatti, míg a vízparti – vagy annak közelében lévő – és jó állapotú nyaralókat jóval átlag feletti ársáv jellemzi – fogalmazott a szakember.

A Balatonon, négyzetméterenként, 545 ezer forintos átlagértéken cseréltek tulajdonost az önálló ingatlanok. Noha ez az érték 30 százalékkal olcsóbb, mint a tavalyi átlag, nemcsak a két éve tartó keresletcsökkenés érezteti hatását, hanem az összetételhatás is jelentősen befolyásolja az árat. A legdrágábbak a Budapesthez közeli, keleti medence települései: a listavezető Balatonalmádi, 815 ezer forinttal, amelyet Siófok követ, 725 ezer forintos, átlagos négyzetméterárral. Innentől nagyon sűrű a mezőny, de az északi és déli part nagyobb városaiban (Zamárdiban, Kenesén) is nagyságrendileg hasonló az árfekvés.

A fővárostól távolodva a fajlagos átlagár csökken. A vízpartok közvetlen közelében megmarad a milliós négyzetméterár, 500 méteren kívül azonban már 4–600 ezer forintos fajlagos ár jellemző Balatonszemesen és Balatonbogláron vagy éppen a vele szemben lévő Révfülöpön.

Siófokon, átlagosan, 2,15 millió forintért hirdetik az új építésű ingatlanok négyzetméterét. A vízpartiak ebben a szegmensben is drágábbak, előfordul olyan projekt, amelynek kínálati négyzetméterára meghaladja a 4 millió forintot, ami rekord.

A kisebb településeken 1,77 millió forintos átlagértéken kínálják az új építésű lakások négyzetméterét. A legdrágább Balatonakarattya, ahol, négyzetméterenként, 3,5 millió forint az új építésű lakás irányára.