Hajszál híján 56 milliárd forintból gazdálkodhattak tavaly azok a futballcsapatok, amelyek a 2023/2024-es szezont a magyar élvonalban töltötték. Ez 10 százalékos növekedést jelent az NB I egy évvel korábbi összesített büdzséjéhez képest. A gyarapodás nem meglepő, hiszen 2010 óta minden évben nőtt a hazai labdarúgó élvonal bevétele. A növekedést még az sem állította meg, hogy időközben 2015-ben 16-ról 12-re csökkentették az NB I létszámát: a bajnokság költségvetése abban az évben is durván egy milliárd forinttal emelkedett – olvasható a portálon.
Egy fontos változás azonban így is volt tavaly: az elmúlt közel másfél évtizedben először nem nőtt a csapatokat fenntartó cégek összesített árbevétele, amely leegyszerűsítve a cégek piaci bevételét takarja. Egy hétköznapi vállalkozásnál ez az, ami a termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből befolyik, azaz tulajdonképpen ez jelenti a vállalat működésének alapját.
A hazai labdarúgásban azonban ez nem teljesen így van. Egyrészt már a futballtársaságok ide könyvelt bevételeinek egy jelentő részes sem piaci, másrészt ezekhez a cégekhez rengeteg olyan pénz érkezik be, amit nem itt mutatnak ki. Utóbbiak az úgynevezett egyéb bevételek, amelyek az esetek jelentős részében különböző – jellemzően állami – támogatásokat takarnak.
Az elmúlt szűk másfél évtizedben az NB I összesített költségvetésének nagyjából kétharmadát adta a cégek árbevétele, és harmadát az ilyen egyéb bevételek. Egészen 2023-ig pedig mind a két kategória folyamatosan nőtt, azaz piaci jellegű forrásokból és támogatásokból is egyre több folyt be a csapatok kasszájába. Ez változott meg 2023-ban.
Tavaly a cégek együttes árbevétele 31 milliárd forint volt, nagyjából 50 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban. A liga pénzügyi gyarapodását így ezúttal lényegében csak a támogatások biztosították,
A ligát azonban a támogatások növekedése sem mentette meg a milliárdos veszteségtől.
Más kérdés, hogy a csapatokat fenntartó cégek többsége nyereséges volt, két olyan vállalkozás akadt, amely brutálisan túlköltekezett 2023-ban, és ez az egész ligát veszteségbe tolta. A legnagyobb probléma a Fehérvárnál volt, a másik veszteséges csapat a Fradi volt.
Nyílt és burkolt állami támogatás
A ligaszintű veszteség főleg annak fényében szomorú, hogy az állam továbbra is tízmilliárdokkal tömi az NB I-es csapatokat. Tavaly a klubok legfontosabb bevételi forrásai a különböző támogatások voltak, amelyekből összesen 15,5 milliárd forinthoz jutottak. Ezek jelentős részét valamilyen központi forrásból, vagy közvetlenül az államtól, vagy az önkormányzatoktól kapták.
Emellett nagyjából ugyanakkora összeg, 12-12 milliárd forint folyt be a csapatok kasszájába szponzorációból és a különböző vagyoni értékű jogok értékesítéséből. Az NB I-es meccsek közvetítési jogát és a liga szponzori megállapodásait az MLSZ értékesíti, majd a befolyó pénzt különböző szempontok (például az eredményesség) alapján szétosztja a csapatok között.
A közvetítési jogokat hosszú évek óta a közmédia vásárolja meg, minden számítás szerint túlárazva, ezzel közvetetten plusz állami forráshoz juttatva az élvonalbeli labdarúgást. A szponzorok között pedig gyakran feltűnnek állami vállalatok, illetve olyan kormányközeli cégek, amelyek szinte kizárólag állami megbízásokból élnek, és az ilyen üzleteken elért profitjukból juttatnak valamennyit a honi labdarúgásnak.
Az NB I-es csapatok egyetlen nagyjából piacinak tekinthető bevétele a jegyértékesítésból érkező pénz. Ez azonban a teljes büdzsé mindössze 5 százalékát adja, ráadásul ez az alacsony arány is jóindulatú becslés. Ez még régiós összevetésben is nagyon kevés.
Eközben a magyar liga mára az egyik leggazdagabbá vált a régióban. A G7.hu számításai szerint a NB I-es csapatok átlagos bevétele tavaly már több mint tizenegyszerese volt a 2010-es szintnek. A változás eredményeként mostanra az osztrák bajnokság után az NB I vált a leggazdagabb labdarúgó-ligává a kelet-közép-európai régióban.
