A gazdasági növekedés elmúlt évben kezdődő visszaesése 2023 végére helyreáll, és a következő évben már enyhe növekedéssel számolhatunk – valószínűsíti a Policy Agenda elemzésében. A jövő évben a mezőgazdaság és a feldolgozóiparban az autógyártás és ahhoz kapcsolódó tevékenységek – ez évben növekvő – teljesítményével együtt a többi ágazatban is már bővülés várható szerintük.
A KSH adatai szerint 2023. III. negyedévében a bruttó hazai termék 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, amellyel véget ért a gazdaság recessziója. Éves összevetésben, azaz 2022 azonos negyedévéhez viszonyítva azonban még 0,3 százalékkal kisebb volt a teljesítmény. Ebben a visszaesésben az ipar és a piaci szolgáltatások, így elsősorban a kiskereskedelem, valamint a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység csökkenése volt leginkább a meghatározó. A visszaesést a mezőgazdaság – a nagyon alacsony bázishoz mért – jó teljesítménye mérsékelte. A szolgáltatások összességében csökkenő hozzáadott értékét pedig részben ellensúlyozta a humánegészségügy és a szociális ellátások növekedése.
Véget ért a gazdasági recesszió
A PA szerint a termelőágazatok havi teljesítményei alapján várható volt a GDP enyhe növekedése. A bruttó hazai termék előző negyedévhez mért 0,9 százalékos bővülését elsősorban az ipar, kevésbé az építőipar, illetve jelentősebben a mezőgazdaság eredményezte. A második negyedévben ugyanis az agrárszektor kiemelkedő teljesítménye az éves GDP-indexet 1,7 százalékponttal növelte és várható volt, hogy ez hatás a harmadik negyedévben is megmarad.
A háromnegyed éve kezdődött recesszió részben az infláció elleni gazdaságpolitikai lépések következménye lehet. Az összességében stagnáló majd jövőre érezhetően növekvő GDP egyúttal az infláció jelentős csökkenését is eredményezi.
A III. negyedévben a belső kereslet a korábbiakhoz képest változatlanul alacsony volt, a lakossági fogyasztás és a beruházások nem nőttek. A kivitel teljesítménye javult, az idegenforgalom pedig lassan eléri a korábbi szintjét és a jövő évben további javulásra számíthatunk.
A gazdasági szektorok, az államháztartás és a monetáris folyamatok összességét tekintve Lassú az átmenet tudásalapú gazdaságba, a környezetvédelem minél hatékonyabb kialakításába és az energia függőség oldásába. A későbbiekben a magas alapkamat folyamatos csökkentése a beruházások, és a fogyasztás érezhető emelkedését alapozza meg. A továbbiakban nem valószínű, hogy a jegybank finanszírozza a költségvetést.
Fiskális és monetáris ellentmondások
A GFI index pénzügyi mutatói Az elmúlt évek infláció elleni gazdaságpolitikai lépések következménye lehet a kialakult recesszió is. A magas szintre emelt, csak nehezen csökkenésnek induló alapkamat miatti szűkülő beruházási tevékenység és a rohanó infláció következtében visszaeső fogyasztás mellett a gyenge, volatilis forint, valamint a magas szinten „beragadó” költségvetési hiány jellemezte az egész évet.
A költségvetés helyzete labilis, és nehezen megoldható bizonytalan pénzügyi helyzetre utal. A fiskális és monetáris politika disszonanciái továbbra is jelentős. Az infláció csökkentésével és a kedvezőbb kamat- és árfolyamalakulással összefüggő várakozások megvalósulása kockázatokkal terhelt folyamat lehet.
Az infláció okainak megszűnésével/megszűntetésével a későbbiekben kedvező fogyasztói áralakulás várható. A forint árfolyamának javítása, az úgynevezett ársapkák megszűntetése, a kamatstop kivezetése is a jegybanki inflációs cél elérését segítheti.
A külkereskedelmi mérleg aktívuma az első hét hónapban 2072 milliárd forintot, illetve 5586 millió eurót tett ki, így az egyenleg jelentősen, 4252 milliárd forinttal, illetve 11 241 millió euróval kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A forintban mért külkereskedelmi forgalom árszínvonala a kivitelben 3,3 százalékkal, míg a behozatalban 1,8 százalékkal csökkent, azaz a cserearány 5,2 százalékkal javult 2022 azonos időszakához képest. A forint az euróhoz képest 0,2 százalékkal, az amerikai dollárhoz viszonyítva 1,5 százalékkal erősödött.
Az első három negyedévben 147 milliárd forint különadót fizettek a legnagyobb kiskereskedelmi vállalkozások, – a múlt év közepén radikálisan megemelt kötelezettségnek megfelelően – két és félszer annyit, 134,6 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.
A fogyasztási adók az első kilenc hónapban 6618 milliárd forint bevételt hoztak, 4,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Általános forgalmi adóból az egy évvel korábban realizáltnál mindössze 0,4 százalékkal, jövedéki adóból 9,2 százalékkal több, lett a bevétel. A fogyasztás szintjének gyors helyreállítása fontos lenne, mert a tervezetnél alacsonyabb áfabevételek érzékenyen érintik a költségvetést.
A vállalati gazdálkodás nehezül
A PA GFI indexében a vállalati gazdálkodás mutatói továbbra sem javultak. Hiányoznak a korábbi viszonylag nagyobb összegű, olcsó források az elmaradt beruházások indításához. Változatlanul több ágazatban és szakmában nehézségek mutatkoznak, bár már számítanak a gazdálkodásukat nehezítő adó- és árkorlátozások kivezetésére, A cégek bizalmi indexei nem javulnak, pesszimizmusukat még erősíti az infláció szintje, az árfolyam bizonytalansága, és egyre inkább a munkaerőpiaci helyzet nehézségei.
2023 első nyolc hónapjának átlagában az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint a vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva – 3,669 millió főt alkalmaztak, 1,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.
- A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 556 900 forint volt az első nyolc hónap átlagában, 14 százalékkal több az egy évvel azelőttinél.
- A bruttó medián kereset 16,2 százalékkal emelkedett, 440 600 forintra.
- A medián kereset 20,9 százalékkal alacsonyabb az átlagkeresetnél.
- A versenyszférában az 570 ezer forintos átlagkereset 17,2 százalékkal haladta meg a 2022 évit, míg
- a költségvetési intézményekben foglalkoztatottak bérének átlaga csak 555 ezer forintra emelkedett, azaz csupán 2,4 százalékkal magasabb, mint egy éve volt.
- A nettó átlagkereset 2023 első nyolc hónapjában 370 400 forint.
Miután a fogyasztói árak január-szeptember között 22 százalékkal nőttek, így
Az ár-bér spirál a magyar gazdaságban sem érvényesült. Az elmúlt évek infláció növekedésének azonban az egyik oka a gyenge forintárfolyam, így jellemzően az infláció mozgatta a reálbér-emelkedés/csökkenés mértékét is. A külföldi tulajdonú cégek a forintárfolyam romlásával korrigálták a profitjukat csökkentő béremelések hatását.
A kialakult magas infláció további oka a vállalatok „profitéhsége”. Az ellenőrizhetetlen árképzési gyakorlatban a központilag elrendelt egy-egy termék rögzített ára miatti veszteségüket – azaz az árstoppokat – más termékek áremelésével kompenzálták, sőt feltehetően a reálisnál magasabb árakat érvényesíthettek. Ezzel úgynevezett
A vállalatok nagy részének gondot jelentett 2023-ban is a kötelező minimálbéremelés, hiszen ezzel jóval több a járulékfizetési kötelezettség is. Ezért is alakult az, hogy mintegy 1,5 millióan vannak minimálbéren bejelentve. A 2024-es emelés (ami már 2023. decemberétől él a csütörtöki bérmegállapodás alapján) 15 százalékos plusszal bruttó 266.800 forintos új minimálbért jelent. A garantált bérminimum – amelynek megszüntetése a két bér összevezetésével napirenden van – 10 százalékos növeléssel 326 ezer forintra nő.
A családokat magas árszint terhel
2023. októberében egy számjegyű lett az infláció, azaz a fogyasztói árak átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg a 2022 októberit. Az élelmiszerek ára azonban még mindig 10,4 százalékkal nőtt. Ezen belül leginkább a cukor (54,4%), a csokoládé és kakaó (23,8%), az alkoholmentes üdítőitalok (szintén 23,8%), valamint a büféáruk (22,0%) árai emelkedtek.
A fogyasztói árak szeptemberhez viszonyítva, vagyis egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, a járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal csökkent. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 3,2 százalékkal drágultak.
A 2023. III. negyedévi GFI index a lakossági jövedelmeket és a fogyasztást vizsgálva kedvezőtlen folyamatot mutat. Mélyponton van a magyar háztartások fizetőképessége, egyes felmérések szerint
Az eltelt néhány év inflációs folyamata magas árszintet alakított ki, amely egyes fogyasztási csoportokban jelentősebb nehézségeket okoz, így pl. a nyugdíjasoknál az élelmiszerinfláció.
A PA szerint megnyugtató lenne a helyzet a családok számára az egészségügy, az oktatás, a lakástámogatások és a családtámogatások körében hatékony színvonaljavító intézkedésekkel.
