Mindig a maximális kedvezményt adják Szijjártóék a kínaiaknak az akkumulátorversenyben

Lassan alig marad olyan térség Magyarországon, ahol ne működne, épülne vagy ne lenne tervben az elektromosautó-iparhoz kapcsolódó beruházás: akkumulátor-, illetve katódgyár, összeszerelőüzem vagy az előbbieket kiszolgáló részegységgyártó. Listába szedtük és térképre vittük mindet.

A világon Kína, Európában pedig Magyarország lesz a piacvezető az elektromos járműiparhoz kapcsolódó akkumulátorgyártásban – ilyen és hasonló nagyratörő tervek bontakoznak ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve tárcája közleményeiből. A kormány arra épít, hogy a Magyarországon megtelepedő akkugyárakból látnák el az európai autógyártókat, ami megkerülhetetlenné teszi hazánkat az európai gazdasági fejlődésében. Nem mellesleg a kormányzat a beáramló működőtőkétől várja a gazdasági növekedést, ami az uniós pénzek elapadásával együtt tűnt el mostanában.

Lassan nem marad olyan térség Magyarországon, ahol ne működne vagy épülne az elektromosautó-iparhoz kapcsolódó gyár, vagy ne terveznének ilyen jellegű beruházást: akkumulátor-, illetve katódgyárat, összeszerelőüzemet vagy az előbbieket kiszolgáló részegységgyártókat. A külügyi tárca befektetési szervezete, a HIPA ugyan cikkünk megjelenéséig nem válaszolt arra, hogy pontosan hol, mi és mekkora állami támogatással épül, de a 24.hu a híradások alapján

negyven akkumulátorgyártással kapcsolatos beruházást

azonosított idehaza, ez 44 üzemet jelent, összesen 7170 milliárd forint értékben. Ez több, mint amennyi pénz (6860 milliárd forint) tavaly befolyt a költségvetés legfontosabb bevételi pillérét jelentő általános forgalmi adóból.

Nemcsak szaporodnak, de egyre nagyobb befektetések is érkeznek a szektorba: 2022 elején 2800 milliárd forintnál tartottunk, tavaly augusztusban 6100 milliárdot mutatott a számláló, azóta pedig újabb ezermilliárd érkezett. Az idén jóformán nem telt el hét úgy, hogy ne jelentett volna be Szijjártó vagy a tárca valamilyen befektetést vagy az akkumulátorpiacot érintő fejleményt.

A világ tíz legnagyobb akkugyártójából négy már megérkezett: közülük a két dél-koreai (a Samsung és az SK csoport) termel is, a kínai óriás, a CATL megkezdte az építkezést Debrecenben, és ugyanott az ugyancsak kínai EVE Energy is bejelentett egy 400 milliárd forintos beruházást.

Varga Jennifer / 24.hu – A debreceni akkumulátorgyár építkezése 2023. január 24-én.

Ezzel azonban a sornak nincs vége, Szijjártó nemrég Pekingből konferálta be, hogy a top tízből hamarosan még két befektetési bejelentés várható. Az akkumulátorgyárak pedig vonzzák a kapcsolódó gyártókat, amint a táblázatunkban felsorolt három tucat cég között is látszik.

Helyet cserélt Kelet a Nyugattal, Kína Dél-Koreával

Rekordot döntöttek a külföldi beruházások 2022-ben, 6,5 milliárd euró (azaz 2600 milliárd forint értékben) érkeztek befektetések – közölte az év végén Szijjártó Péter. Dél-Korea végzett az első helyen volumenben, de az újonnan létrehozott munkahelyek számát tekintve Németország vezetett. A miniszter szerint a magyarországi beruházási struktúra egészséges, a befektetések 48 százaléka Keletről, 42 százaléka Nyugatról érkezett, a magyar befektetések pedig elérték a 10 százalékot. A beruházások 73 százaléka kötődik az elektromosautó-iparhoz, ezen belül 43 százalék az akkumulátorgyártáshoz, 30 százalék pedig olyan autópari beruházás, aminek a fókusza ma már az elektromos vagy hibrid meghajtású autók gyártása.

 

2023-ból alig telt el néhány nap, amikor a külügyminiszter bejelentette, hogy az idén újabb rekord várható. Konkrét számra júniusig kellett várni, akkor a befektetések megduplázódását, 13 milliárd eurót jelzett előre az akkumulátoros befektetéseknek köszönhetően. Már nem Dél-Korea lesz a legnagyobb invesztor, hanem – elsősorban a CATL üzemének köszönhetően – Kína. Magyarország vált a kínai befektetők első számú célpontjává a térségben, a kínai befektetések összértéke elérte a 8 milliárd dollárt. 2022 végére Magyarországon már több kínai beruházás volt, mint bárhol máshol a közép-európai országokban. Szijjártó közlése szerint ezt fenn kívánják tartani, továbbra is ösztönözni fogják a kínai beruházásokat, amelyekhez – mint jelezte – mindig a maximális támogatást adják. A nagy kínai beruházásoktól azt remélik, hogy növekedési pályán tudják tartani a magyar gazdaságot.

Ami az akkumulátoros beruházók összetételét illeti, döntő fölényben vannak az ázsiai cégek:

Összegszerűen tehát a kínai beruházások vezetnek, amiben jelentős szerepe van a 3 ezer milliárd forintból megépülő debreceni CATL-gyárnak. Ez egymaga 320 milliárd forint állami támogatást kaphat kínai sajtóhírek alapján.

Az alábbi lapozható térképen térségenként is nyomon követhetőek a hazai akkumulátoripari beruházások.

Az ismert adatok alapján 586 milliárd forint állami támogatás már biztos, de akadnak olyan beruházások is, amelyeknél EU-s jóváhagyás is kell a tervezett, jelentős összegű támogatáshoz, például az ácsi katódgyárnál. Állami támogatást egyébként nem mindegyik beruházásnál találtunk. De azt se felejtsük el, hogy nemcsak direkt támogatásként jöhet a beruházást megkönnyítő kormányzati hátszél, hanem például abban a formában, hogy állami pénzen építik ki vagy fejlesztik az infrastruktúrát (a villamoshálózatot, vízhálózatot például), mint ahogy megtörtént a gödi Samsungnál, vagy ahogy tervezik a debreceni BMW-gyár területén létesülő akkumulátor-összeszerelő üzemnél, ahol a költségek mintegy 40 százalékát a magyar kormány fizetné.

A beruházások elméletileg mintegy 20 ezer munkahelyet teremtettek, illetve teremthetnek – az azonban nem ismert, hogy ez hány magyar munkavállalót és hány vendégmunkást jelenthet. A Samsungban például egy korábbi jelentés alapján csupán a dolgozók fele magyar, és alig vannak köztük helybéliek, Iváncsán pedig sok a dél-koreai munkás.

Másfél tucat gyár már termel, négynél nem találtunk információt arról, biztosan megindult-e már a gyártás, van, ahol a tesztüzem zajlik elvileg, és akad, amit idén júniusban adtak át. A többinél vagy már elkezdték a beruházást, vagy még csak a bejelentés történt meg, esetleg az sem, csupán az előkészületek alapján sejthető, hogy akkugyár épül. A már meglévő gyáraknál jellemző a bővítés, de például a Semcorp debreceni szeparátorfólia-gyára még el sem készült, a külügyminiszter tavaly máris egy kétszer akkora beruházásról egyeztetett a céggel, amelynek két tulajdonosát egyébként nemrég Kínában házi őrizetbe vették.

Ahol már működnek az akkugyárak, ott fénysebességgel nő az árbevétel és a profit, a tavalyi mérlegek alapján úgy fest, a dél-koreai Samsung, illetve a két gyárat működtető SK csoport tulajdonosainak sincs okuk panaszra. Annál inkább azoknak, akiknek a közelébe telepítették (vagy telepítik) a gyárakat – általában úgy, hogy a lakóknak előzetese „elfelejtenek” szólni, mint a gödi Samsungnál és az iváncsai SK gyáránál. A helybéliek hiába tiltakoznak, úgy tűnik, semmi sem állhat a kormány tervei útjába. Ácson egyenesen letagadták, hogy akkugyár épülne, aztán kiderült, hogy katódgyár létesül. Győrszentivánban még nem vallott színt a kormány, illetve a városvezetés, de folyik a terület kisajátítása, és a helyiek szerint az előkészületekből egyértelmű, hogy akkugyárat terveznek a szomszédos Audi kiszolgálására.

A beruházások közben is zajlik a titkolózás, ennek jegyében eltüntették például a debreceni akkumulátorgyárról készült szakértői tanulmányt, amelyben óriási vízfogyasztásról írtak. A Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján ugyanakkor új eljárásban kell vizsgálnia a Debreceni Törvényszéknek, hogy a környezeti kockázatok miatt leállítja-e a beruházást. A fótiak ügye is eljutott a bíróságig, civilek a kínai BYD elektromosautó-gyártó 10 milliárdos akkumulátor-összeszerelő üzemének beruházását próbálják leállíttatni.

Mohos Márton / 24.hu – Közmeghallgatás Gödön a Samsung akkumulátorgyár miatt 2023. január 31-én.

Az akkugyárak rengeteg áramot és vizet használnak el, emiatt is van ok az aggodalomra, és a napvilágra kerülő baleseteket, szennyezéseket, környezeti terheléseket nézve is nagy árat fizethetünk a kormány akkumulátorgyár-nagyhatalmi törekvései miatt.

Nemcsak az előkészületeket igyekeznek titokban tartani, hanem később is nehéz információt szerezni a gyárakról, a termelésről és az előforduló problémákról. Pedig azokból sincs kevés. A Samsung akkugyár közelében mérgező anyagot találtak a kutakban, az akkuüzemekben lehettek már robbanások, szivárgások, tüzek, dolgozókat veszélyeztettek, sőt Bátonyterenyén az akku-újrahasznosítóban az ellenőrök is rosszul lettek. Iklad közelében pedig egy illegális akkulerakót fedeztek fel. Úgy tűnik, hogy a különböző engedélyeket illetően nincs egységes szemlélet, és mintha a hatóságok sem lépnének fel kellő eréllyel az engedélyeztetés és az ellenőrzések során. Belefér az is, ha egy-egy üzemrész engedély nélkül működik, a bírságok pedig eltörpülnek az üzemek gazdasági potenciáljához képest.

Címkék: akkkumulátorakkumulátorgyárberuházáselektromos akkumulátorkínaszijjártó péter